Kolozsvár arculatát meghatározza a Szamos
Fotó: Deák Szidónia
A Szamos nélkül nem lenne ugyanaz Kolozsvár: a folyó hidakat és palotákat ihletett, vize malmokat hajtott, gyárakat táplált, és még a város madárvilágát is formálta. Története szorosan egybefonódik a kincses város történetével – hangzott el azon a panelbeszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretében szerveztek.
2025. augusztus 25., 14:092025. augusztus 25., 14:09
2025. augusztus 25., 14:342025. augusztus 25., 14:34
A Szamos köré épült paloták, hidak és gyárak ma is meghatározzák Kolozsvár arculatát, de a folyó szerepe ennél jóval „mélyebb”: már a város korai történetétől kezdve formálta a fejlődését, számos előnyt biztosított, miközben az emberi beavatkozások hatására élővilága is jelentősen változott. Nagy Béla helytörténész és Szabó D. Zoltán biológus a a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Transilvania Trust Alapítvány által szervezett panelbeszélgetésen, a Szabók bástyájában kalauzolta a közönséget térben és időben, felvillantva a Szamos-part történeti és természeti érdekességeit. A beszélgetést Sipos Dávid idegenvezető moderálta.
Nem véletlen, hogy a város korai leírásaiban gyakran találkozunk a „Kis-Szamos” névvel, sokszor azonban nem magát a folyót, hanem a mesterséges Malomárkot értették alatta, amely a városi ipart szolgálta.
Balról jobbra: Nagy Béla helytörténész, Szabó D. Zoltán biológus, valamint Sipos Dávid a beszélgetésen
Fotó: Deák Szidónia
Szabó D. Zoltán biológus, ornitológus elmondta, nagyon kevés korai leírás maradt a Szamosról, így nem tudhatni pontosan, milyen állatok és növények élhettek itt. A középkori városok példáiból azonban arra lehet következtetni, hogy a madarak jelentős szerepet játszottak a városi életben, ugyanis ebben a korban nagyon eltért a hulladékkezelés, teljesen másként zajlott, mint ma. Nyitott piacok, mészárszékek és utcai szemét volt a mindennapok része, és teljesen természetes volt, hogy a maradékot az utcán hagyták.
Mint mondta, a Szamosról sajnos nincsenek nagyon régi térképek vagy illusztrációk, a korai dokumentumok elsősorban a várost ábrázolták, magát a folyót kevésbé. A legrégebbi, jól dokumentált térképek az osztrák katonai felmérésekből származnak. Ezekből látszik, hogy a folyó még a 19. század közepén is természetes módon kanyargott: meanderezett, holtágakat és szigeteket alakított ki, és élőhelyet biztosított madaraknak, halaknak és a városi élethez szorosan kötődő állatoknak.
Érdekességként elmondta, hogy a város szélén, a Vízművek környékén − amely egy zárt terület, nem látogatható − még találhatók olyan szakaszok, ahol a folyó a régi, természetközeli arcát mutatja: öreg fák, gazdag madárvilág és változatos vízi élőhelyek idézik fel, milyen lehetett egykor Kolozsvár folyója.
Szamos-part
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
A város növekvő lakossága szükségessé tette új hidak építését, amelyek nemcsak az átkelést könnyítették meg, hanem a kereskedelem fejlődését is elősegítették. Nagy Béla helytörténész szerint az első híd a város tehetősebb polgárai által emelt Rákóczi úti híd volt, de a forgalmat biztosította a Németek pallója nevű gyaloghíd is. Különleges jelentősége volt azonban a Szamos-parti életben a Nagy hídnak. Az egykor vörösre festett, fából készült, fedett és oldalt palánkozott hidat a helyiek Veres-hídnak nevezték. A forgalom növekedésével azonban a híd és a Nagyhíd utca is szűkké vált, ezért 1884-ben a város főépítésze, Debreczeni Balázs elkészítette az új híd terveit.
Fotó: Deák Szidónia
Az új, korszerű acélszerkezet 1889 májusára készült el: a kő talapzatokat Maetz Frigyes építész tervezte, a fémszerkezetet pedig a budai Schlik-féle Vasöntöde gyártotta.
A Kolozsvár történetében az 1890–1912 közötti időszakot a nagy építkezések korszakának is nevezik. Ebben az időszakban, a Nagy híd mellett, épültek a híd négy sarkán álló paloták is: a Széki-, a Babos-, a Bak- és a Benigni-palota (ismertebb nevén Élián-palota). Szintén jelentős szerepet töltött be és tölt be ma is az Erzsébet híd, a Városszépítő Egyesület kezdeményezésére az 1900-as évek elején épült gyalogvashíd, amely megkönnyítette a Fellegvárra vezető Erzsébet út megközelítését.
Erzsébet-híd
Fotó: Deák Szidónia
A Szamos története összefonódik Kolozsvár iparának történetével. Vizét évszázadokon át papírmalmok, gabonamalmok és sörfőzdék használták. Nagy Béla helytörténész elmondta: több papírmalom is működött a városban – például a Kálvária-templom közelében –, de a gabonamalmok, valamint a cserzők és tímárok műhelyeinek tevékenysége is a folyóhoz kötődött.
A Szamos közelében kapott helyet a városi vágóhíd is, valamint itt hozott létre bőrcserző műhelyt Renner János is, ami később a híres Dermata (Clujeana) cipőgyárrá fejlődött.
A Tranzit Ház irányába vezetett át a szamoson a Németek pallója
Fotó: Deák Szidónia
Az iparosodás nyomán a Szamoson megjelentek a gátak, amelyek – Szabó D. Zoltán biológus szerint – kedvezőtlenül hatottak a Kis-Szamos élővilágára. Ugyanakkor biztató, hogy Európa-szerte egyre több program indul a folyók szabaddá tételére, sok helyen pedig a fölöslegessé vált keresztgátakat el is távolítják.
Az ornitológus rámutatott, a gátak és szennyeződések ellenére a Szamos ma is gazdag élővilággal rendelkezik: Mint fogalmazott,
ami nagyon szép szám, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes országban 412 madárfajt regisztráltak, ezek között olyan különleges helyekről, mint a Duna-delta vagy a Fekete-tenger.
A Bak-palota
Fotó: Deák Szidónia
A biológus arról is beszélt, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a sirálypopuláció is, 40–50 pár él a városban, háztetőkön és kémények közelében fészkelve. Részben a korábbi kányák „helyettesítőiként” tűntek fel: egyszerre kötődnek a vízhez és a szeméthez, a város újrahasznosító madaraiként teremtenek folytonosságot a korábbi ragadozó madarak után.
Kolozsváron nem él tartósan, de nyomai – kidöntött fák, lehántott fakéreg – olykor láthatók. Bár néha károkat okoz gyümölcsösökben, a városi beton- és kőfalak között kevésbé tud megtelepedni.
A Babos- és az Benigni-palota (ismertebb nevén Élián-palota) a Szamos-híd kétoldalán
Fotó: Deák Szidónia
Gyalu és Dés között húzódó Szamos-parti „zöld folyosó” kialakítását kezdeményezi Kolozsvár polgármesteri hivatala. Első lépésként a Gyalu és Apahida közötti partszakaszt alakítanák át kerékpárutak és sétányok befogadására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!