Kolozsvár arculatát meghatározza a Szamos
Fotó: Deák Szidónia
A Szamos nélkül nem lenne ugyanaz Kolozsvár: a folyó hidakat és palotákat ihletett, vize malmokat hajtott, gyárakat táplált, és még a város madárvilágát is formálta. Története szorosan egybefonódik a kincses város történetével – hangzott el azon a panelbeszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretében szerveztek.
2025. augusztus 25., 14:092025. augusztus 25., 14:09
2025. augusztus 25., 14:342025. augusztus 25., 14:34
A Szamos köré épült paloták, hidak és gyárak ma is meghatározzák Kolozsvár arculatát, de a folyó szerepe ennél jóval „mélyebb”: már a város korai történetétől kezdve formálta a fejlődését, számos előnyt biztosított, miközben az emberi beavatkozások hatására élővilága is jelentősen változott. Nagy Béla helytörténész és Szabó D. Zoltán biológus a a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Transilvania Trust Alapítvány által szervezett panelbeszélgetésen, a Szabók bástyájában kalauzolta a közönséget térben és időben, felvillantva a Szamos-part történeti és természeti érdekességeit. A beszélgetést Sipos Dávid idegenvezető moderálta.
Nem véletlen, hogy a város korai leírásaiban gyakran találkozunk a „Kis-Szamos” névvel, sokszor azonban nem magát a folyót, hanem a mesterséges Malomárkot értették alatta, amely a városi ipart szolgálta.
Balról jobbra: Nagy Béla helytörténész, Szabó D. Zoltán biológus, valamint Sipos Dávid a beszélgetésen
Fotó: Deák Szidónia
Szabó D. Zoltán biológus, ornitológus elmondta, nagyon kevés korai leírás maradt a Szamosról, így nem tudhatni pontosan, milyen állatok és növények élhettek itt. A középkori városok példáiból azonban arra lehet következtetni, hogy a madarak jelentős szerepet játszottak a városi életben, ugyanis ebben a korban nagyon eltért a hulladékkezelés, teljesen másként zajlott, mint ma. Nyitott piacok, mészárszékek és utcai szemét volt a mindennapok része, és teljesen természetes volt, hogy a maradékot az utcán hagyták.
Mint mondta, a Szamosról sajnos nincsenek nagyon régi térképek vagy illusztrációk, a korai dokumentumok elsősorban a várost ábrázolták, magát a folyót kevésbé. A legrégebbi, jól dokumentált térképek az osztrák katonai felmérésekből származnak. Ezekből látszik, hogy a folyó még a 19. század közepén is természetes módon kanyargott: meanderezett, holtágakat és szigeteket alakított ki, és élőhelyet biztosított madaraknak, halaknak és a városi élethez szorosan kötődő állatoknak.
Érdekességként elmondta, hogy a város szélén, a Vízművek környékén − amely egy zárt terület, nem látogatható − még találhatók olyan szakaszok, ahol a folyó a régi, természetközeli arcát mutatja: öreg fák, gazdag madárvilág és változatos vízi élőhelyek idézik fel, milyen lehetett egykor Kolozsvár folyója.
Szamos-part
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
A város növekvő lakossága szükségessé tette új hidak építését, amelyek nemcsak az átkelést könnyítették meg, hanem a kereskedelem fejlődését is elősegítették. Nagy Béla helytörténész szerint az első híd a város tehetősebb polgárai által emelt Rákóczi úti híd volt, de a forgalmat biztosította a Németek pallója nevű gyaloghíd is. Különleges jelentősége volt azonban a Szamos-parti életben a Nagy hídnak. Az egykor vörösre festett, fából készült, fedett és oldalt palánkozott hidat a helyiek Veres-hídnak nevezték. A forgalom növekedésével azonban a híd és a Nagyhíd utca is szűkké vált, ezért 1884-ben a város főépítésze, Debreczeni Balázs elkészítette az új híd terveit.
Fotó: Deák Szidónia
Az új, korszerű acélszerkezet 1889 májusára készült el: a kő talapzatokat Maetz Frigyes építész tervezte, a fémszerkezetet pedig a budai Schlik-féle Vasöntöde gyártotta.
A Kolozsvár történetében az 1890–1912 közötti időszakot a nagy építkezések korszakának is nevezik. Ebben az időszakban, a Nagy híd mellett, épültek a híd négy sarkán álló paloták is: a Széki-, a Babos-, a Bak- és a Benigni-palota (ismertebb nevén Élián-palota). Szintén jelentős szerepet töltött be és tölt be ma is az Erzsébet híd, a Városszépítő Egyesület kezdeményezésére az 1900-as évek elején épült gyalogvashíd, amely megkönnyítette a Fellegvárra vezető Erzsébet út megközelítését.
Erzsébet-híd
Fotó: Deák Szidónia
A Szamos története összefonódik Kolozsvár iparának történetével. Vizét évszázadokon át papírmalmok, gabonamalmok és sörfőzdék használták. Nagy Béla helytörténész elmondta: több papírmalom is működött a városban – például a Kálvária-templom közelében –, de a gabonamalmok, valamint a cserzők és tímárok műhelyeinek tevékenysége is a folyóhoz kötődött.
A Szamos közelében kapott helyet a városi vágóhíd is, valamint itt hozott létre bőrcserző műhelyt Renner János is, ami később a híres Dermata (Clujeana) cipőgyárrá fejlődött.
A Tranzit Ház irányába vezetett át a szamoson a Németek pallója
Fotó: Deák Szidónia
Az iparosodás nyomán a Szamoson megjelentek a gátak, amelyek – Szabó D. Zoltán biológus szerint – kedvezőtlenül hatottak a Kis-Szamos élővilágára. Ugyanakkor biztató, hogy Európa-szerte egyre több program indul a folyók szabaddá tételére, sok helyen pedig a fölöslegessé vált keresztgátakat el is távolítják.
Az ornitológus rámutatott, a gátak és szennyeződések ellenére a Szamos ma is gazdag élővilággal rendelkezik: Mint fogalmazott,
ami nagyon szép szám, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes országban 412 madárfajt regisztráltak, ezek között olyan különleges helyekről, mint a Duna-delta vagy a Fekete-tenger.
A Bak-palota
Fotó: Deák Szidónia
A biológus arról is beszélt, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a sirálypopuláció is, 40–50 pár él a városban, háztetőkön és kémények közelében fészkelve. Részben a korábbi kányák „helyettesítőiként” tűntek fel: egyszerre kötődnek a vízhez és a szeméthez, a város újrahasznosító madaraiként teremtenek folytonosságot a korábbi ragadozó madarak után.
Kolozsváron nem él tartósan, de nyomai – kidöntött fák, lehántott fakéreg – olykor láthatók. Bár néha károkat okoz gyümölcsösökben, a városi beton- és kőfalak között kevésbé tud megtelepedni.
A Babos- és az Benigni-palota (ismertebb nevén Élián-palota) a Szamos-híd kétoldalán
Fotó: Deák Szidónia
Gyalu és Dés között húzódó Szamos-parti „zöld folyosó” kialakítását kezdeményezi Kolozsvár polgármesteri hivatala. Első lépésként a Gyalu és Apahida közötti partszakaszt alakítanák át kerékpárutak és sétányok befogadására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!