Kolozsvár arculatát meghatározza a Szamos
Fotó: Deák Szidónia
A Szamos nélkül nem lenne ugyanaz Kolozsvár: a folyó hidakat és palotákat ihletett, vize malmokat hajtott, gyárakat táplált, és még a város madárvilágát is formálta. Története szorosan egybefonódik a kincses város történetével – hangzott el azon a panelbeszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretében szerveztek.
2025. augusztus 25., 14:092025. augusztus 25., 14:09
2025. augusztus 25., 14:342025. augusztus 25., 14:34
A Szamos köré épült paloták, hidak és gyárak ma is meghatározzák Kolozsvár arculatát, de a folyó szerepe ennél jóval „mélyebb”: már a város korai történetétől kezdve formálta a fejlődését, számos előnyt biztosított, miközben az emberi beavatkozások hatására élővilága is jelentősen változott. Nagy Béla helytörténész és Szabó D. Zoltán biológus a a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Transilvania Trust Alapítvány által szervezett panelbeszélgetésen, a Szabók bástyájában kalauzolta a közönséget térben és időben, felvillantva a Szamos-part történeti és természeti érdekességeit. A beszélgetést Sipos Dávid idegenvezető moderálta.
Nem véletlen, hogy a város korai leírásaiban gyakran találkozunk a „Kis-Szamos” névvel, sokszor azonban nem magát a folyót, hanem a mesterséges Malomárkot értették alatta, amely a városi ipart szolgálta.
Balról jobbra: Nagy Béla helytörténész, Szabó D. Zoltán biológus, valamint Sipos Dávid a beszélgetésen
Fotó: Deák Szidónia
Szabó D. Zoltán biológus, ornitológus elmondta, nagyon kevés korai leírás maradt a Szamosról, így nem tudhatni pontosan, milyen állatok és növények élhettek itt. A középkori városok példáiból azonban arra lehet következtetni, hogy a madarak jelentős szerepet játszottak a városi életben, ugyanis ebben a korban nagyon eltért a hulladékkezelés, teljesen másként zajlott, mint ma. Nyitott piacok, mészárszékek és utcai szemét volt a mindennapok része, és teljesen természetes volt, hogy a maradékot az utcán hagyták.
Mint mondta, a Szamosról sajnos nincsenek nagyon régi térképek vagy illusztrációk, a korai dokumentumok elsősorban a várost ábrázolták, magát a folyót kevésbé. A legrégebbi, jól dokumentált térképek az osztrák katonai felmérésekből származnak. Ezekből látszik, hogy a folyó még a 19. század közepén is természetes módon kanyargott: meanderezett, holtágakat és szigeteket alakított ki, és élőhelyet biztosított madaraknak, halaknak és a városi élethez szorosan kötődő állatoknak.
Érdekességként elmondta, hogy a város szélén, a Vízművek környékén − amely egy zárt terület, nem látogatható − még találhatók olyan szakaszok, ahol a folyó a régi, természetközeli arcát mutatja: öreg fák, gazdag madárvilág és változatos vízi élőhelyek idézik fel, milyen lehetett egykor Kolozsvár folyója.
Szamos-part
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
A város növekvő lakossága szükségessé tette új hidak építését, amelyek nemcsak az átkelést könnyítették meg, hanem a kereskedelem fejlődését is elősegítették. Nagy Béla helytörténész szerint az első híd a város tehetősebb polgárai által emelt Rákóczi úti híd volt, de a forgalmat biztosította a Németek pallója nevű gyaloghíd is. Különleges jelentősége volt azonban a Szamos-parti életben a Nagy hídnak. Az egykor vörösre festett, fából készült, fedett és oldalt palánkozott hidat a helyiek Veres-hídnak nevezték. A forgalom növekedésével azonban a híd és a Nagyhíd utca is szűkké vált, ezért 1884-ben a város főépítésze, Debreczeni Balázs elkészítette az új híd terveit.
Fotó: Deák Szidónia
Az új, korszerű acélszerkezet 1889 májusára készült el: a kő talapzatokat Maetz Frigyes építész tervezte, a fémszerkezetet pedig a budai Schlik-féle Vasöntöde gyártotta.
A Kolozsvár történetében az 1890–1912 közötti időszakot a nagy építkezések korszakának is nevezik. Ebben az időszakban, a Nagy híd mellett, épültek a híd négy sarkán álló paloták is: a Széki-, a Babos-, a Bak- és a Benigni-palota (ismertebb nevén Élián-palota). Szintén jelentős szerepet töltött be és tölt be ma is az Erzsébet híd, a Városszépítő Egyesület kezdeményezésére az 1900-as évek elején épült gyalogvashíd, amely megkönnyítette a Fellegvárra vezető Erzsébet út megközelítését.
Erzsébet-híd
Fotó: Deák Szidónia
A Szamos története összefonódik Kolozsvár iparának történetével. Vizét évszázadokon át papírmalmok, gabonamalmok és sörfőzdék használták. Nagy Béla helytörténész elmondta: több papírmalom is működött a városban – például a Kálvária-templom közelében –, de a gabonamalmok, valamint a cserzők és tímárok műhelyeinek tevékenysége is a folyóhoz kötődött.
A Szamos közelében kapott helyet a városi vágóhíd is, valamint itt hozott létre bőrcserző műhelyt Renner János is, ami később a híres Dermata (Clujeana) cipőgyárrá fejlődött.
A Tranzit Ház irányába vezetett át a szamoson a Németek pallója
Fotó: Deák Szidónia
Az iparosodás nyomán a Szamoson megjelentek a gátak, amelyek – Szabó D. Zoltán biológus szerint – kedvezőtlenül hatottak a Kis-Szamos élővilágára. Ugyanakkor biztató, hogy Európa-szerte egyre több program indul a folyók szabaddá tételére, sok helyen pedig a fölöslegessé vált keresztgátakat el is távolítják.
Az ornitológus rámutatott, a gátak és szennyeződések ellenére a Szamos ma is gazdag élővilággal rendelkezik: Mint fogalmazott,
ami nagyon szép szám, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes országban 412 madárfajt regisztráltak, ezek között olyan különleges helyekről, mint a Duna-delta vagy a Fekete-tenger.
A Bak-palota
Fotó: Deák Szidónia
A biológus arról is beszélt, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a sirálypopuláció is, 40–50 pár él a városban, háztetőkön és kémények közelében fészkelve. Részben a korábbi kányák „helyettesítőiként” tűntek fel: egyszerre kötődnek a vízhez és a szeméthez, a város újrahasznosító madaraiként teremtenek folytonosságot a korábbi ragadozó madarak után.
Kolozsváron nem él tartósan, de nyomai – kidöntött fák, lehántott fakéreg – olykor láthatók. Bár néha károkat okoz gyümölcsösökben, a városi beton- és kőfalak között kevésbé tud megtelepedni.
A Babos- és az Benigni-palota (ismertebb nevén Élián-palota) a Szamos-híd kétoldalán
Fotó: Deák Szidónia
Gyalu és Dés között húzódó Szamos-parti „zöld folyosó” kialakítását kezdeményezi Kolozsvár polgármesteri hivatala. Első lépésként a Gyalu és Apahida közötti partszakaszt alakítanák át kerékpárutak és sétányok befogadására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!