A nagylaki termálvizes strand látványterve
Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean
Határon átívelő támogatási program keretében vágnak neki termálfürdő-építésnek Nagylakon, a beruházás értéke több mint egymillió euró. Az Arad megyei város a magyar oldalon található Tótkomlóssal szövetkezett, hogy közös pályázat keretében fejlesszék a térség turizmusát. A Békés vármegyei településen – ahol már kiaknázzák az altalajkincset – a meglévő fürdőt szeretnék korszerűsíteni.
2024. február 01., 18:302024. február 01., 18:30
Nagylak polgármesteri hivatala a napokban közölte, benyújtották pályázatukat az Interreg Románia-Magyarország nevű programban. A projekt célja a turizmus fellendítése a Nagylak–Tótkomlós határ menti térségben. Ennek érdekében az Arad megyei kisváros új termálvizes strandot építene az 1 250 000 eurót kitevő pályázati pénzből, miközben az Orosházi járásban fekvő település a meglévő fürdőt korszerűsítené a partiumi önkormányzat tájékoztatása szerint.
Ioan Radu Mărginean polgármester Facebook-oldalán közölte, a két település szakemberei több formáját is azonosították az idegenforgalom felpezsdítésének.
Olyan körülmények között, hogy Nagylakon közismerten magas az átutazók aránya, hiszen három „kapujával” az ország legnagyobb határátkelőpontjának számít.
Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean
Az elöljáró reményét fejezte ki, hogy a finanszírozás megszerzése után, a közeljövőben végre Nagylak is termálvizes stranddal büszkélkedhet, ugyanakkor köszönetet mondott testvérvárosuk, Tótkomlós polgármesterének is a bizalomért. Hozzátette, az új fürdő a volt kendergyár közelében épülhet meg, nem messze a termálkúttól.
Mint a – nevét a területén pompázó rózsakertekről kapó – létesítmény honlapján leírtakból kiderül, az 1960-as évek végén megvalósult a reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés is. Az 1970-es évek végén történt nagyobb fejlesztés keretében megépült a gyógymedence. Ezzel a fürdőben három olyan medence volt, amelyek funkcionálisan minden réteget ki tudtak szolgálni. 1986-87-ben nagy fejlesztés történt a fizikoterápiás részlegen: modern elektroterápiás egység, valamint új balneoterápiás részleg került kialakításra.
Tótkomlóson régóta működik gyógyfürdő
Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő
A Széchenyi Terv keretében 2002-2003-ban a fürdő teljes rekonstrukciója megvalósult. Hagyományos építészeti megoldásokkal kialakított, nyári stranddal is rendelkező, egész évben folyamatosan működő családias jellegű gyógyfürdő a „rózsák attrakciójával”, igényes gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal.
Tótkomlós és Nagylak több szállal is kötődik egymáshoz. Egyrészt testvértelepülések, másrészt mindkét város jelentős számú szlovák kisebbséggel rendelkezik:
A két település több közös, határon átívelő pályázati projektben részt vett már, és immár a termálvíz is „összeköti” őket.
Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő
Ezúttal is az Interreg VI-A Románia-Magyarország nevű program (ROHU program) forrásait célozzák meg. A területi együttműködést az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza, teljes költségvetési kerete 175 940 025 euró. A ROHU program jövőképe – a hivatalos honlapon olvasható leírás szerint – „egy zöldebb, ellenállóképesebb és összetartóbb határon átnyúló régió létrehozása, amely jobban megérti és átlátja az együttműködés kínálta lehetőségeket, több bizalommal és kevesebb akadállyal igyekszik biztosítani a közös munkát, és fenntarthatóbb kereteket teremtve halad az Agenda 2030 közös céljai felé”.
A lebonyolítók tájékoztatása szerint az úgynevezett HARD-projektekre vonatkozó első nyílt felhívás – melyre Nagylak is jelentkezett – jelentős érdeklődésnek örvendett, így a határidőig, 2024. január 26-ig 127 pályázat érkezett. A benyújtott projektek 6 különböző területet céloznak meg: kultúra és turizmus, biológiai sokféleség, megújuló energia, egészségügy, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és emberek közötti együttműködések (people-to-people). Az 53 521 942 eurós összköltségvetéssel meghirdetett felhívás két komponensre oszlott: SOFT projektekre (amelyek nem tartalmaznak építési engedélyhez kötött infrastrukturális elemeket) és HARD projektekre (amelyekhez építési engedély szükséges).
Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is.
Újabb termálfürdőt terveznek Nagyváradon a meglévő, a városba számos turistát vonzó Nymphaea élményfürdő mellé, a projektről hétfőn lakossági közvitát hirdettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!