Orvossztrájk széthúzással

A Hippokratész Szakszervezeti Föderáció, a Romániai Orvosi Szakszervezetek Szövetségi Kamarája (CFSMR) és az Alfa Kartell szakszervezeti tömb által meghirdetett tiltakozóakció-sorozatot a háziorvosok szakmai szervezetei, több megyében pedig az orvoskamara is támogatja, de a nagyobb szakszervezetek a tiltakozás helyett folytatnák a tárgyalásokat a kormánnyal, úgy vélve, a mostani sztrájkhullám inkább árt, mint használ az egészségügyben dolgozóknak.

A tiltakozók többek között a 2000/284-es törvény által előírt egységes bérezés bevezetését, a fizetéseknek a minimálbérhez való igazítását, illetve a pluszjuttatások biztosítását kérik. A két szakszervezeti tömörülés azt követően döntött a japánsztrájk mellett, hogy képviselői múlt héten találkoztak Patriciu Achimaş Cadariu egészségügyi miniszterrel, de nem sikerült elfogadtatni velük követeléseiket.

A szakszervezetek által meghirdetett naptár szerint a japánsztrájk március 27-éig tart, míg 28-án az érdekvédelmisek a képviselőházban ismertetik követeléseiket. Március 31-én a munkaügyi, árpilis 7-én, az egészségügyi világnap alkalmából pedig az egészségügyi minisztérium székhelye előtt tiltakoznak, április 11–17. között figyelmeztető sztrájkot tartanak, naponta két órára beszüntetik a munkát, és amennyiben ez idő alatt nem sikerül elérni céljaikat, április 18-án általános sztrájkba lépnek. Mint rámutatnak, amennyiben tiltakozó akcióikkal nem érnek el eredményt, a munkaügyi konfliktus akár az egészségügyi ellátás leállásához is vezethet, ami miatt szerintük egyedül a kormányt terhelné a felelősség.

Inkább árt, mint használ?

A hétfőn elindított sztrájksorozat nem élvezi valamennyi érdekvédelmi szervezetnek a támogatását, az Egészségügyi Szolidaritás (Solidaritatea Sanitară) szakszervezet szerint a tiltakozóakciónak például csak akkor lenne létjogosultsága, ha a kormánnyal folytatott eddigi tárgyalások nem hoznák meg a várt eredményt. Az érdekvédelmi szervezet vezetősége ennek ellenére szolidaritásáról biztosította a sztrájkolókat, de kifogásolta, hogy azok az ő követeléseiket is „átvették”.

„Úgy véljük, egy jelképes sztrájk, melyet olyan szervezetek szerveznek, melyek soha nem vittek ki embereket az utcára, és tagságuk száma nem reprezentatív, inkább árt az egészségügyben dolgozóknak” – mutatott rá közleményében a szervezet. Hozzátette, hogy bár ők is gondolkodnak „saját tiltakozáson”, azt csak a tagsággal való egyeztetést követően, egy megfelelő kapacitású szervezet támogatásával szerveznék meg. Az érdekvédelmi szervezet egyébként azt is kifogásolja, hogy a hétfőn elkezdődött japánsztrájkhoz az említett két szakszervezet mellett szakmai egyesületek, azaz civil szervezetek, a szerintük állami intézménynek minősülő orvoskamara és a munkáltatók szövetsége is csatlakozott.

Népszerűség-hajhászást sejt a Sanitas

A legtöbb egészségügyi alkalmazottat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség még múlt héten bejelentette: nem csatlakozik a meghirdetett tiltakozássorozathoz, hanem megvárja a minisztériummal folytatott tárgyalások eredményét. Közleményükben emlékeztetnek, hogy Patriciu Achimaş Cadariu tárcavezető bejelentette: orvosolni igyekszik a rendszerben fennálló egyenlőtlenségeket, meghirdethetővé teszi a korábban zárolt állásokat, illetve 25 százalékkal emeli a béreket.

Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke lapunk kérdésére kis érdekvédelmi szervezetek „népszerűséghajhász próbálkozásának” minősítette a japánsztrájkot. Elmondta, ezeknek a föderációknak néhány ezer tagjuk van, míg a Sanitas az egészségügyben dolgozók 80 százalékát képviseli, több mint 110 ezres tagsággal.

A szakszervezeti bizalmi egyébként a japánsztrájkot nem tartja megfelelő eszköznek követeléseik kivívására. Rámutatott, ezt a tiltakozási formát a törvény sem szabályozza, másrészt egy sztrájk kirobbantásának megvannak a kötelező lépései, előbb tárgyalni kell a munkaadóval, majd, ha ez nem vezet eredményre, meg kell szerezni a tagság több mint felének az aláírását a tiltakozást kirobbantásához.

Emlékeztetett, a Sanitas két héttel ezelőtt zárta le az egyeztetést az egészségügyi minisztériummal, és ígéretet kaptak arra, hogy még ebben az évben megoldást találnak a prioritások orvoslására. Hangsúlyozta, hogy a japánsztrájkolók követelése az 1250 lejes alapbérrel és a minimálbér május elsejei növekedésével automatikusan megoldódik.

Az egészségügyi alkalmazottak béremelése kapcsán Dacian Cioloş kormányfő hétfőn Gyulafehérváron elmondta: a kormánynak a parlament által jóváhagyott költségvetéssel kell dolgoznia, nincs ahonnan pénzt elvenni. Ugyanakkor rámutatott, hogy tárgyalni kell a kérdésről, hiszen az egészségügy nagyon nehéz helyzetben van. „Tudom, hogy a miniszter úr megoldásokat keres” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy még túl korai erről beszélni.

Japánsztrájkolnak a háromszéki háziorvosok

A háromszéki háziorvosok támogatják a szakorvosok szakszervezetei által kezdeményezett tiltakozást. Seres Lucia, a háziorvosok egyesületének Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, az alapellátásban dolgozó orvosok többsége már hétfőn kék karszalaggal dolgozott, így próbálják felhívni a figyelmet a rendszerben tapasztalható hiányosságokra. Mint mondta, az egyesület országos vezetői a napokban döntik el, mit tesznek, ha a csendes tiltakozás nem vezet eredményre.

Hangsúlyozta, egyetértenek a szakorvosok javadalmazásra vonatkozó követeléseivel, ám elsősorban a rendszer siralmas finanszírozása miatt hallatják hangjukat. „Régóta kérjük, hogy az egészségügyi alap 12 százalékát kapja meg az alapellátás, ennek ellenére ez az arány most sem éri el az 5 százalékot” – mutatott rá a hiányosságokra a háziorvos, aki szerint a „fojtogató bürokráciát” is nehezményezik. „Elsősorban a beteg szenved a kötelező rendelkezések miatt, folyamatosan küldözgetjük mi a szakorvoshoz, ő vissza hozzánk, a papírmunka miatt alig marad idő a betegellátásra, a kezelésre” – összegezte a gondokat Seres Lucia.

A háromszéki szakorvosok hétfőn még nem döntötték el, csatlakoznak-e a japánsztrájkhoz. András-Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy hozzá nem érkezett hivatalos bejelentés tiltakozásról. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban ellenben hétfőn karszalaggal dolgoztak a szakemberek. Marcela Papici, a kórház menedzsere szerint az egészségügyi intézményben több mint 250 szakember lépett japánsztrájkba.