HIRDETÉS

Orvosolhatatlan szakemberhiány

Bíró Blanka 2017. május 23., 22:54 utolsó módosítás: 2017. május 23., 22:56

Egyelőre nincs megoldás a hiányszakmák pótlására az egészségügyi rendszerben. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a rendszer újraszervezésével és pluszjuttatásokkal lehetne javítani a helyzeten.

Nem helyes. Országos szinten súlyos probléma a szakorvoshiány Fotó: Pál Árpád

Országszerte akut problémát jelent az egészségügyi intézményekben a hiányszakmák pótlása, s úgy tűnik, az illetékesek nem is fogják egyhamar megtalálni a megfelelő megoldást – hívta fel a figyelmet András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fo­golyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. A szakember úgy véli, a teljes egészségügyi rendszert át kellene szervezni ahhoz, hogy a kórházakban, a mentőszolgálatoknál vagy éppen az alapellátásban a személyzethiányt „orvosolni” tudják.

Se szakember, se pénz

András-Nagy Róbert hozzátette, a hatályos törvények pontosan meghatározzák, hogy a betegellátásban milyen standardokat kell betartani – százezer lakosra hány orvost vagy szakápolót kell foglalkoztatni a különböző osztályokon –, ám sok esetben az optimális létszám 30–40 százalékát tudják csak biztosítani.

HIRDETÉS

Az igazgató több sepsiszentgyörgyi példát is felsorolt szakorvoshiányra, ám tudomása szerint az országban több kórházban szembesülnek hasonló helyzettel.

Sepsiszentgyörgyön jelenleg nincs hematológus szakorvos, bár ötszáz beteg szerepel a nyilvántartásban, közülük háromszázan kezelés alatt állnak.

A leszerződött rezidens legkorábban az év végén foglalja el a sepsiszentgyörgyi állást. Az onkológián félállásban dolgozik egy orvos, a sürgősségen pedig négyen teljesítenek szolgálatot, ám így is előfordul, hogy

éjszaka nincs ügyeletes orvos, ha valaki éppen szabadságon van.

Hasonló a helyzet a mentőszolgálatnál, ott sem tudja két orvos a folyamatos ügyeletet biztosítani. András-Nagy Róbert elmondta, például a tulceai sürgősségi kórházban egyetlen intenzív terápiás orvos dolgozik, így ha ő éppen egy beütemezett műtétnél altat, a sürgős beavatkozásokat nem tudják felügyelni.

A sepsiszentgyörgyi kórházban az intenzív terápiás osztályon asszisztenshiánnyal is küszködnek. Az igazgató hangsúlyozta, ezek a helyzetek meghaladják a kórházmenedzsment hatáskörét, hiszen sok esetben nem találnak szakorvost, másrészt az egészségbiztosító nem biztosít akkora arányú finanszírozást, hogy megfelelő számú alkalmazottat tudjanak foglalkoztatni.

Divatszakmák, hiányszakmák

A kórházigazgató leszögezte: radikális változtatásokra lenne szükség az egészségpolitikában. Szerinte a rezidensvizsgákat az igényekhez szabva kellene kiírni, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy

Románia más országoknak képez szakorvost, miközben a hazai kórházak folyamatosan hiánnyal küzdenek.

„Szükség lenne egy országos stratégiára, addig nem kellene kiírni a divatos szakmákat rezidensvizsgára, amíg a hiányszakmák nem telítődnek. Hiába képezzük futószalagon a sebészeket, nőgyógyászokat, szemészeket és fül-orr-gégészeket, előbb-utóbb ők sem tudnak majd elhelyezkedni, mert túl sokan lesznek. Közben pedig alig találunk hematológust, onkológust, sürgősségi szakorvost vagy háziorvost” – részletezte a menedzser.

Hozzátette,

Magyarország már szolgáltatott jó példát: szerződést kötnek a rezidensekkel, a képzésért kötelesek néhány évet ledolgozni az országban, ellenkező esetben a képzés értékét vissza kell fizetni.

Ezt Románia is megtehetné, különben Nyugat-Európának nevel ki orvosnemzedékeket. András-Nagy Róbert rámutatott, több jogszabály is kiigazításra vár. Példaként említette, a Kovászna megyei önkormányzatok ajánlottak volna havi 500 lejes ösztöndíjat azoknak az orvostanhallgatóknak, akik vállalják, hogy valamilyen hiányszakmát tanulnak ki, majd „hazajönnek” dolgozni. A törvény lehetővé teszi, hogy folyósítsák az ösztöndíjat, ám azt már nem, hogy utólag a pályakezdő orvostól a vállalásokat számonkérjék.

Álláshoz köthetnék a rezidensvizsgát

A hiányszakmákat pluszjövedelemmel és a szakmai előmenetelhez szükséges feltételek biztosításával lehetne vonzóbbá tenni – mondta a Krónika kérdésére Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora. Mint mondta, több oka is van annak, hogy a fiatalok nem választanak egy bizonyos szakot, ám ha azzal többet kereshetnek, akkor nő a vonzereje.

A professzor ugyanakkor rámutatott, a fiatal orvosok gyakran nem választják a kis- és közepes városok kórházait, mert úgy érzik, nem adottak a feltételek ahhoz, hogy szakmai szempontból fejlődhessenek, vagy szakmai elégtételük legyen. Szabó Béla szerint

megoldást jelentene, ha a rezidensvizsgán már álláshoz kötve írnak ki egy-egy szakot, tehát az orvos már akkor tudja, melyik kórházban kell dolgoznia, amikor azt a szakot választja.

Kérdésünkre, hogy mit szól Liviu Dragnea képviselőházi elnök múlt pénteki bejelentéséhez, miszerint január elsejétől adómentességet élveznek az orvosi bérek, Szabó Béla csak annyit kívánt hozzáfűzni: „Hiszem, ha látom!”

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS