Nem helyes. Országos szinten súlyos probléma a szakorvoshiány
Fotó: Pál Árpád
Egyelőre nincs megoldás a hiányszakmák pótlására az egészségügyi rendszerben. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a rendszer újraszervezésével és pluszjuttatásokkal lehetne javítani a helyzeten.
2017. május 23., 22:542017. május 23., 22:54
2017. május 23., 22:562017. május 23., 22:56
Országszerte akut problémát jelent az egészségügyi intézményekben a hiányszakmák pótlása, s úgy tűnik, az illetékesek nem is fogják egyhamar megtalálni a megfelelő megoldást – hívta fel a figyelmet András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. A szakember úgy véli, a teljes egészségügyi rendszert át kellene szervezni ahhoz, hogy a kórházakban, a mentőszolgálatoknál vagy éppen az alapellátásban a személyzethiányt „orvosolni” tudják.
András-Nagy Róbert hozzátette, a hatályos törvények pontosan meghatározzák, hogy a betegellátásban milyen standardokat kell betartani – százezer lakosra hány orvost vagy szakápolót kell foglalkoztatni a különböző osztályokon –, ám sok esetben az optimális létszám 30–40 százalékát tudják csak biztosítani.
Az igazgató több sepsiszentgyörgyi példát is felsorolt szakorvoshiányra, ám tudomása szerint az országban több kórházban szembesülnek hasonló helyzettel.
A leszerződött rezidens legkorábban az év végén foglalja el a sepsiszentgyörgyi állást. Az onkológián félállásban dolgozik egy orvos, a sürgősségen pedig négyen teljesítenek szolgálatot, ám így is előfordul, hogy
Hasonló a helyzet a mentőszolgálatnál, ott sem tudja két orvos a folyamatos ügyeletet biztosítani. András-Nagy Róbert elmondta, például a tulceai sürgősségi kórházban egyetlen intenzív terápiás orvos dolgozik, így ha ő éppen egy beütemezett műtétnél altat, a sürgős beavatkozásokat nem tudják felügyelni.
A sepsiszentgyörgyi kórházban az intenzív terápiás osztályon asszisztenshiánnyal is küszködnek. Az igazgató hangsúlyozta, ezek a helyzetek meghaladják a kórházmenedzsment hatáskörét, hiszen sok esetben nem találnak szakorvost, másrészt az egészségbiztosító nem biztosít akkora arányú finanszírozást, hogy megfelelő számú alkalmazottat tudjanak foglalkoztatni.
A kórházigazgató leszögezte: radikális változtatásokra lenne szükség az egészségpolitikában. Szerinte a rezidensvizsgákat az igényekhez szabva kellene kiírni, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy
„Szükség lenne egy országos stratégiára, addig nem kellene kiírni a divatos szakmákat rezidensvizsgára, amíg a hiányszakmák nem telítődnek. Hiába képezzük futószalagon a sebészeket, nőgyógyászokat, szemészeket és fül-orr-gégészeket, előbb-utóbb ők sem tudnak majd elhelyezkedni, mert túl sokan lesznek. Közben pedig alig találunk hematológust, onkológust, sürgősségi szakorvost vagy háziorvost” – részletezte a menedzser.
Hozzátette,
Ezt Románia is megtehetné, különben Nyugat-Európának nevel ki orvosnemzedékeket. András-Nagy Róbert rámutatott, több jogszabály is kiigazításra vár. Példaként említette, a Kovászna megyei önkormányzatok ajánlottak volna havi 500 lejes ösztöndíjat azoknak az orvostanhallgatóknak, akik vállalják, hogy valamilyen hiányszakmát tanulnak ki, majd „hazajönnek” dolgozni. A törvény lehetővé teszi, hogy folyósítsák az ösztöndíjat, ám azt már nem, hogy utólag a pályakezdő orvostól a vállalásokat számonkérjék.
A hiányszakmákat pluszjövedelemmel és a szakmai előmenetelhez szükséges feltételek biztosításával lehetne vonzóbbá tenni – mondta a Krónika kérdésére Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora. Mint mondta, több oka is van annak, hogy a fiatalok nem választanak egy bizonyos szakot, ám ha azzal többet kereshetnek, akkor nő a vonzereje.
A professzor ugyanakkor rámutatott, a fiatal orvosok gyakran nem választják a kis- és közepes városok kórházait, mert úgy érzik, nem adottak a feltételek ahhoz, hogy szakmai szempontból fejlődhessenek, vagy szakmai elégtételük legyen. Szabó Béla szerint
Kérdésünkre, hogy mit szól Liviu Dragnea képviselőházi elnök múlt pénteki bejelentéséhez, miszerint január elsejétől adómentességet élveznek az orvosi bérek, Szabó Béla csak annyit kívánt hozzáfűzni: „Hiszem, ha látom!”
2018. január 1-jétől adómentességet élveznek az orvosi bérek, így próbálják meg az országban maradásra ösztönözni az orvosokat – nyilatkozta pénteken Bákóban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyosan ittas állapotban gépkocsit vezető sofőr csapódott autójával egy hídfőnek Fehér megyében. Az 50 éves részeg férfit őrizetbe vette a rendőrség.
Újabb fordulatot vett a Maros fölött épített vadonatúj ferdekábeles híd története: a javítási munkálatok leállítását kérték azok a csődbiztosok, amelyeket a kivitelező, a PAB România vállalat ideiglenes adminisztrátoraiként jelölt ki a bíróság.
Holtan találtak kedden a szörényvári (Drobeta-Turnu Severin) lakásában egy 50 éves nőt és a hétéves fiát.
Elmenekült a rendőrök elől, és a mezőn próbálta elrejteni autóját egy 24 éves Bihar megyei fiatalember, akire másnap akadtak rá az egyenruhások, majd 24 órára őrizetbe vették.
Hivatali visszaélés vádjával bíróság elé állította kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Márk Endre Dezső szászrégeni polgármestert.
A kormány a költségvetési deficit leszorítását célzó intézkedések ellenére azon dolgozik, hogy folytatódjanak a településeken a beruházások – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kedden.
Őrizetbe vettek hétfőn egy 36 éves férfit a Szeben megyei Skorei településen, miután tízéves fiát láncra verve találták meg apja házában.
Megtámadja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottság (EB) határozatát, amellyel elutasította a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.
Románia 15 megyéjét érintő elsőfokú (sárga) viharriasztást adtak ki a meteorológusok kedden.
Kigyulladt, és teljes egészében kiégett egy nyergesvontató kedd reggel a Maros völgyében kanyargó 7-es számú országúton, Tótvárad és Soborsin között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!