Hirdetés

Orvosolhatatlan szakemberhiány

Nem helyes. Országos szinten súlyos probléma a szakorvoshiány •  Fotó: Pál Árpád

Nem helyes. Országos szinten súlyos probléma a szakorvoshiány

Fotó: Pál Árpád

Egyelőre nincs megoldás a hiányszakmák pótlására az egészségügyi rendszerben. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a rendszer újraszervezésével és pluszjuttatásokkal lehetne javítani a helyzeten.

Bíró Blanka

2017. május 23., 22:542017. május 23., 22:54

2017. május 23., 22:562017. május 23., 22:56

Országszerte akut problémát jelent az egészségügyi intézményekben a hiányszakmák pótlása, s úgy tűnik, az illetékesek nem is fogják egyhamar megtalálni a megfelelő megoldást – hívta fel a figyelmet András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fo­golyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. A szakember úgy véli, a teljes egészségügyi rendszert át kellene szervezni ahhoz, hogy a kórházakban, a mentőszolgálatoknál vagy éppen az alapellátásban a személyzethiányt „orvosolni” tudják.

Se szakember, se pénz

András-Nagy Róbert hozzátette, a hatályos törvények pontosan meghatározzák, hogy a betegellátásban milyen standardokat kell betartani – százezer lakosra hány orvost vagy szakápolót kell foglalkoztatni a különböző osztályokon –, ám sok esetben az optimális létszám 30–40 százalékát tudják csak biztosítani.

Hirdetés

Az igazgató több sepsiszentgyörgyi példát is felsorolt szakorvoshiányra, ám tudomása szerint az országban több kórházban szembesülnek hasonló helyzettel.

Sepsiszentgyörgyön jelenleg nincs hematológus szakorvos, bár ötszáz beteg szerepel a nyilvántartásban, közülük háromszázan kezelés alatt állnak.

A leszerződött rezidens legkorábban az év végén foglalja el a sepsiszentgyörgyi állást. Az onkológián félállásban dolgozik egy orvos, a sürgősségen pedig négyen teljesítenek szolgálatot, ám így is előfordul, hogy

éjszaka nincs ügyeletes orvos, ha valaki éppen szabadságon van.

Hasonló a helyzet a mentőszolgálatnál, ott sem tudja két orvos a folyamatos ügyeletet biztosítani. András-Nagy Róbert elmondta, például a tulceai sürgősségi kórházban egyetlen intenzív terápiás orvos dolgozik, így ha ő éppen egy beütemezett műtétnél altat, a sürgős beavatkozásokat nem tudják felügyelni.

A sepsiszentgyörgyi kórházban az intenzív terápiás osztályon asszisztenshiánnyal is küszködnek. Az igazgató hangsúlyozta, ezek a helyzetek meghaladják a kórházmenedzsment hatáskörét, hiszen sok esetben nem találnak szakorvost, másrészt az egészségbiztosító nem biztosít akkora arányú finanszírozást, hogy megfelelő számú alkalmazottat tudjanak foglalkoztatni.

Galéria

Divatszakmák, hiányszakmák

A kórházigazgató leszögezte: radikális változtatásokra lenne szükség az egészségpolitikában. Szerinte a rezidensvizsgákat az igényekhez szabva kellene kiírni, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy

Románia más országoknak képez szakorvost, miközben a hazai kórházak folyamatosan hiánnyal küzdenek.

„Szükség lenne egy országos stratégiára, addig nem kellene kiírni a divatos szakmákat rezidensvizsgára, amíg a hiányszakmák nem telítődnek. Hiába képezzük futószalagon a sebészeket, nőgyógyászokat, szemészeket és fül-orr-gégészeket, előbb-utóbb ők sem tudnak majd elhelyezkedni, mert túl sokan lesznek. Közben pedig alig találunk hematológust, onkológust, sürgősségi szakorvost vagy háziorvost” – részletezte a menedzser.

Hozzátette,

Magyarország már szolgáltatott jó példát: szerződést kötnek a rezidensekkel, a képzésért kötelesek néhány évet ledolgozni az országban, ellenkező esetben a képzés értékét vissza kell fizetni.

Ezt Románia is megtehetné, különben Nyugat-Európának nevel ki orvosnemzedékeket. András-Nagy Róbert rámutatott, több jogszabály is kiigazításra vár. Példaként említette, a Kovászna megyei önkormányzatok ajánlottak volna havi 500 lejes ösztöndíjat azoknak az orvostanhallgatóknak, akik vállalják, hogy valamilyen hiányszakmát tanulnak ki, majd „hazajönnek” dolgozni. A törvény lehetővé teszi, hogy folyósítsák az ösztöndíjat, ám azt már nem, hogy utólag a pályakezdő orvostól a vállalásokat számonkérjék.

Álláshoz köthetnék a rezidensvizsgát

A hiányszakmákat pluszjövedelemmel és a szakmai előmenetelhez szükséges feltételek biztosításával lehetne vonzóbbá tenni – mondta a Krónika kérdésére Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora. Mint mondta, több oka is van annak, hogy a fiatalok nem választanak egy bizonyos szakot, ám ha azzal többet kereshetnek, akkor nő a vonzereje.

A professzor ugyanakkor rámutatott, a fiatal orvosok gyakran nem választják a kis- és közepes városok kórházait, mert úgy érzik, nem adottak a feltételek ahhoz, hogy szakmai szempontból fejlődhessenek, vagy szakmai elégtételük legyen. Szabó Béla szerint

megoldást jelentene, ha a rezidensvizsgán már álláshoz kötve írnak ki egy-egy szakot, tehát az orvos már akkor tudja, melyik kórházban kell dolgoznia, amikor azt a szakot választja.

Kérdésünkre, hogy mit szól Liviu Dragnea képviselőházi elnök múlt pénteki bejelentéséhez, miszerint január elsejétől adómentességet élveznek az orvosi bérek, Szabó Béla csak annyit kívánt hozzáfűzni: „Hiszem, ha látom!”

korábban írtuk

Dragnea: januártól adómentességet élvez az orvosok bére
Dragnea: januártól adómentességet élvez az orvosok bére

2018. január 1-jétől adómentességet élveznek az orvosi bérek, így próbálják meg az országban maradásra ösztönözni az orvosokat – nyilatkozta pénteken Bákóban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 16., hétfő

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak

Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven
2026. november 16., hétfő

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
2026. november 16., hétfő

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal

Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen
2026. november 15., vasárnap

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
2026. november 15., vasárnap

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás

Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat
2026. november 15., vasárnap

Kézműveskincsek, barokk falak, londoni hangulat – ilyen a IARMAROC Kolozsváron

Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.

Kézműveskincsek, barokk falak, londoni hangulat – ilyen a IARMAROC Kolozsváron
2026. november 15., vasárnap

Bethlen Gábor szülőházában gyökerezik a Magyar Szórvány Napja

Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.

Bethlen Gábor szülőházában gyökerezik a Magyar Szórvány Napja
Hirdetés
Hirdetés