Medvevadászat. 2025. végéig 426 nagyvadat lőhetnek ki a vadászegyesületek, további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.
2024. október 21., 19:042024. október 21., 19:04
2024. október 21., 19:202024. október 21., 19:20
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani.
A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról.
Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.
A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke.
A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.
A vadásztársaságok vadkamerái hűen tükrözik a medveállomány túlszaporodását
Fotó: vadasztarsulat.ro
A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét.
Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt. Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani.
„A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember.
A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.
Benke József vadgazdálkodási szakember az elejtett vaddal
Fotó: vadasztarsulat.ro
Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez
„Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.
Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, Benke József mérnök lobbimunkája is benne van a törvényben, amely idéntől ismét vadászhatóvá teszi Romániában a medvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Továbbra sem tudni, ki küldött halálos fenyegető üzenetet Majka telefonjára a magyarországi rapper sepsiszentgyörgyi koncertje előtt, legalábbis az ügyészség nem hozta nyilvánosságra az elkövető személyazonosságát.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!