
Medvevadászat. 2025. végéig 426 nagyvadat lőhetnek ki a vadászegyesületek, további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.
2024. október 21., 19:042024. október 21., 19:04
2024. október 21., 19:202024. október 21., 19:20
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani.
A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról.
Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.
A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke.
A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.
A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét.
Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt. Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani.
„A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember.
A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.
Benke József vadgazdálkodási szakember az elejtett vaddal
Fotó: vadasztarsulat.ro
Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez
„Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.

Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, Benke József mérnök lobbimunkája is benne van a törvényben, amely idéntől ismét vadászhatóvá teszi Romániában a medvét.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!