Hirdetés

Merz: nem lehetséges a gyors ukrán EU-csatlakozás

Merz

Várnia kell. Friedrich Merz német kancellár jelezte: bár Ukrajna valamikor csatlakozhat az EU-hoz, ez nem a közeljövőben fog megtörténni

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Friedrich Merz német kancellár pénteken stratégiát javasolt Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „azonnali” csatlakozás nem lehetséges.

Krónika

2026. április 25., 16:012026. április 25., 16:01

Merz olyan folyamatot javasolt, amely közelítené egymáshoz Kijevet és az EU-t, végső célként a teljes jogú tagságot szem előtt tartva, például az Európai Tanács ülésein való, szavazati jog nélküli részvétel lehetővé tételével.

Ukrajna sürgette az Európai Uniót, hogy határozzon meg konkrét csatlakozási dátumot, miközben elutasította a részleges tagság bármilyen formáját.

Hirdetés
Idézet
Mindenkinek világos, hogy Ukrajna azonnali csatlakozása az EU-hoz természetesen nem lehetséges”

mondta Merz újságíróknak a ciprusi EU-csúcstalálkozó után, amelyen jelen volt Volodimir Zelenszkij elnök is.

Ukrajna 2022 óta rendelkezik tagjelölti státusszal, de Magyarország megakadályozta mind a hat tárgyalási csomag megnyitását, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság méltatta Kijev reformjainak ütemét.

A csatlakozási tárgyalások újra lendületet kaptak Orbán Viktor április 12-i választási veresége után.

Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, hogy az első tárgyalási csomag megnyitására csak az új magyar kormány hivatalba lépése után számít, de lehetséges, hogy már az EU Tanács ciprusi elnöksége alatt sor kerül rá.

Ugyanakkor Merz szavaiból is kiviláglik: Ukrajna és egyes brüsszeli uniós illetékesek gyors csatlakozással kapcsolatos reményei nem megalapozottak.

A brüsszeli Politico meg nem nevezett uniós forrásokra hivatkozva arról írt: bár Orbán Viktor miniszterelnök leköszön májusban, további akadályok merülhetnek fel Ukrajna uniós tagsága kapcsán.

A portál Híradó.hu által idézett cikke szerint az uniós vezetők ugyan lelkesedéssel fogadták a Fidesz-KDNP szövetség választási vereségét, ennek ellenére az európai uniós megosztottság nemhogy enyhült volna, hanem épp ellenkezőleg:

felszínre hozta azokat a korábbi ellentéteket, amiket eddig a magyar kormányfő személye fedett el.

Miután a magyar kormány feloldotta a vétót, az Európai Tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hiteltervezetet, ezen felül megállapodás született Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag tartalmáról is.

A portál szerint az EU-s vezetők közötti nézeteltérés épp az ukrán csatlakozás kapcsán figyelhető meg: mint írták, eddig „a 26 tagállam” (bár ebbe a csehek és a szlovákok nem feltétlenül férnek bele, az ő álláspontjuk gyakran közelebb volt Orbánéhoz – a szerk.) közötti egységnek, vagy látszategységnek nem volt más megalapozottsága, mint az Orbán Viktorral szembeni fellépés,.
Azonban a miniszterelnök leköszönésével, vagyis a közös ellenfél elköszönésével még inkább felszínre kerülhetnek az EU belső nézetkülönbségeit.

Idézet
Az Ukrajna EU-csatlakozását ellenző vezetők többé nem bújhatnak Orbán álláspontja mögé”

– fogalmazott egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő ezzel kapcsolatban a portálnak.

A megoszló véleményekre fel is hoztak pár példát. Míg Kristen Michal észt miniszterelnök az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy támogatja Ukrajna csatlakozásának „felgyorsítását”, azzal szemben Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szinte gúnyosan reagált arra az elképzelésre, hogy Kijev a közeljövőben csatlakozna az Unióhoz.

„Nem tartom reálisnak, hogy ez 2027. január 1-jén megtörténjen” – mondta, miközben utalt arra is, hogy az EU-hoz 2013-ban, legutóbbi tagként csatlakozó Horvátország esetében is a „viszonylag gyorsan” történő csatlakozási folyamat ellenére is „hat évig tartottak a tárgyalások”.

Mindeközben Emmanuel Macron francia elnök annyit mondott: „Fontos, hogy pontos ütemtervet adjunk Ukrajnának és Moldovának.”

Zelenszkij: Oroszország ismét a városi polgári infrastruktúrát támadta Ukrajnában
Az oroszok taktikája nem változik: a megszállók csapásmérő drónokat, robotrepülőgépeket és jelentős mennyiségű ballisztikus rakétát vetettek be az éjjel Ukrajna ellen. Főleg a városi polgári infrastruktúrát vették célba, lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon a legutóbbi súlyos orosz légitámadás-sorozatról.
Az államfő közlése szerint az orosz erők gyakorlatilag egész éjszaka támadták Dnyiprót és az ország más városait. „Jelenleg négy halottról és harminc sebesültről tudunk. Dnyipro kórházaiban 11 embert kell ellátni sebesülése miatt. A mentés egy eltalált lakóépületnél még mindig tart. A romok alatt még lehetnek emberek” – emelte ki, hozzátéve, hogy Dnyiprón kívül a csernyihivi, az odesszai és a harkivi területeken is vannak sebesültek.
„Minden ilyen támadásnak figyelmeztetnie kell Ukrajna partnereit arra, hogy a helyzet megoldására azonnali és határozott lépéseket kell tenni, légvédelmünket gyorsan meg kell erősíteni. Hálás vagyok a csütörtöki ciprusi találkozókon meghozott döntésükért is, miszerint további összegekkel járulnak hozzá a fegyverbeszerzési PURL programhoz” – írta bejegyzésében az elnök.
Hozzátette, hogy Oroszországgal szemben máris a 21. európai uniós szankciós csomag összeállításán kell dolgozni, mert a 20. késése a blokkolás miatt időt adott az agresszornak a helyzethez való alkalmazkodásra. „Már egyeztetünk az EU csapatával a lehetséges új szankciós lépésekről. A legfontosabb, hogy jelentősen korlátozzuk az orosz hadiipar lehetőségeit” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy időközben az éjszakai támadás dnyiprói sebesültek száma 27-re nőtt. Nem sokkal később pedig arról tájékoztatott a kormányzó, hogy délelőtt újabb orosz támadás érte Dnyiprót, lakóépületet ért találat, egy ember meghalt, hét megsebesült.
Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg egy menetrend szerinti autóbuszt támadott meg Jurkivka faluban, egy ember meghalt, négyen megsebesültek.
Vjacseszlav Csausz, az északi Csernyihiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz csapatok kombinált támadásában két ember halt meg és hét sebesült meg a régióban.


Orosz külügyi szóvivő: Moszkva kemény választ fog adni az EU huszadik szankciócsomagjára

Kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az EU Oroszországgal szembeni huszadik szankciócsomagjára Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki izsevszki sajtótájékoztatóján.
„Mi is meg fogjuk hozni a válaszlépéseinket. Hogy ezek milyenek lesznek? Kemények lesznek, és az érdekeinknek megfelelően fogjuk kidolgozni és végrehajtani őket” – mondta.
Hangot adott azon véleményének, miszerint Brüsszel magát is bünteti, és aláássa tulajdon energiabiztonságát azzal, hogy szankciókat vezet be az orosz szénhidrogénekkel szemben.
Európa az ukrajnai konfliktust illetően olajat önt a tűzre, és ezáltal megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy helyet foglalhasson a tárgyalóasztalnál a rendezésről szóló megbeszéléseken – jelentette ki. Brüsszelnek az a döntése, hogy 90 milliárd eurós „hitelt” nyújt Ukrajnának, árt „saját állampolgárai, az Európai Unió és az EU-s üzleti szféra jelenlegi és hosszú távú érdekeinek” – tette hozzá.
Zaharova szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudatosan „zsarolja, megfélemlíti az európaiakat”, hogy ne vizsgálják felül az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítség mértékét.
„A kielégíthetetlen élősködés lényegében már régóta a modern Ukrajna állampolitikájává vált” – hangoztatta.
Az orosz diplomata őrültségnek nevezte, hogy az Európai Unió, amely korábban elvetette Oroszország koncepcióját a békés potenciálok egyesítéséről, a közös együttműködési térről, „most komolyan hallgat Zelenszkijre, aki azt javasolja, hogy teremtsenek meg egy agresszív ütőerőt annak érdekében, hogy az európai kontinens közepén ismét vérontás legyen”.
A cinizmus és a képmutatás legmagasabb fokának minősítette, hogy Zelenszkij Hollandiában megkapta a Négy Szabadság-díjat.
„Ő, természetesen, megszabadította az ukrán népet a szólásszabadságtól, a vallásszabadságtól, a nyomortól és a félelemtől” – mondta a szóvivő ironikusan.
„Valóban megszabadította az ukrán állampolgárokat ezektől. Most nincs szólásszabadságuk, nincs vallásszabadságuk. Most nyomorúság és félelem van. Ezt valóban az ő műve” – tette hozzá.
Azt, hogy NATO-tisztekből álló szakértői tanácsot állítanak fel az ukrán fegyveres erők parancsnokságánál, annak jeleként interpretálta, hogy ezzel gyakorlatilag átveszik az ukrán hadsereg kézi vezérlését.
Kifogásolta, hogy az európai kormányok tétlenül nézik, amint országukban „ukrán nacionalisták” adatokat gyűjtenek az EU-ban élő oroszokról, és feketelistázzák őket – miután ellopták személyes adataikat, fényképüket és címüket – az erre a célra létrehozott weboldalakon.
„Ez kompromittálja a bűnüldöző rendszerüket, hiszen a helyi hatóságok teljes tétlensége mellett történik” – mondta.
A nukleáris biztonságról szólva elmondta, hogy Oroszország rögzíti a nukleáris létesítményekkel, különösen a zaporizzsjai és az iráni busehri atomerőművel szembeni „egyre növekvő fizikai fenyegetéseket”. Kijev a nukleáris zsarolás és az oroszellenes propaganda eszközeként próbálja meg felhasználni a csernobili atomerőmű körüli helyzetet – tette hozzá.
Zaharova szerint a NATO-országok azzal, hogy az atomsorompó-szerződés megsértésével vádolják Oroszországot, igazából azt fedik fel, hogy „vaj van a fejükön”. Hangsúlyozta, hogy e szerződés központi elveinek „felháborító és teljességgel elfogadhatatlan” aláásása lenne, ha Párizs és London nukleáris fegyvereket adna át Kijevnek.
Nyíltan provokatívnak és cinikusnak minősítette Franciaország és Lengyelország azon szándékét, hogy nukleáris elrettentésre irányuló katonai gyakorlatokat tartsanak. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a nyugati országok tevékenységét ezen a területen.
Az újonnan felálló európai kormányokról szólva azt mondta, hogy az orosz fél majd konkrét lépések alapján alakítja ki véleményét az új bolgár vezetésről. Úgy vélekedett, hogy jobb nem elsietni az alakuló magyar kormány álláspontjának kommentálását, tartózkodni kell a gyors következtetésektől, és meg kell várni Budapest konkrét lépéseit és intézkedéseit.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
Hirdetés
Hirdetés