Az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést
Fotó: 123RF
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést: a megváltozott fényviszonyok felboríthatják a szervezet belső ritmusát, ronthatják az alvás minőségét, és a hangulatunkra is hatással lehetnek. A Magyar Alvás Szövetség arra figyelmeztet, hogy a következményeket akár heteken át érezhetjük.
2026. október 24., 16:082026. október 24., 16:08
Október 25-én, vasárnap hajnalban Románia is áttér a téli időszámításra: hajnali 4 órakor 3 órára állítjuk vissza az órákat, így aznap egy órával hosszabb lesz az éjszaka. Amint arról korábban beszámoltunk, az átállás a vasúti közlekedést nem zavarja meg, a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători) a menetrendet az új időszámításhoz igazítja.
{K1}
A Magyar Alvás Szövetség legfrissebb közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az évi kétszeri óraátállítás kérdése jóval túlmutat azon, hogy tavasszal elveszítünk, ősszel pedig nyerünk egy órát. Bár az őszi átállást sokan kedvezőbbnek tartják, hiszen tovább alhatnak, a szervezet alkalmazkodása ennél összetettebb folyamat.
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint az igazi nehézséget nem feltétlenül az átállítás éjszakája, hanem az azt követő időszak jelenti.
A kevesebb délutáni természetes fény különösen azok számára lehet megterhelő, akik hajlamosak a szezonális hangulatzavarokra. A köznyelvben téli depresszióként is emlegetett szezonális affektív zavart a nappalok rövidülése és a természetes fény csökkenése is befolyásolhatja. Tünetei között szerepelhet a tartós lehangoltság, a fáradékonyság, a fokozott alvásigény és a koncentrációs nehézség.
Ez a belső biológiai rendszer szabályozza többek között az alvás és az ébrenlét váltakozását, és működésében meghatározó szerepet játszik a természetes fény. Amikor a megszokott napi időbeosztás és a fényviszonyok hirtelen megváltoznak, a szervezetnek időre lehet szüksége az alkalmazkodáshoz. A Magyar Alvás Szövetség szerint az átállás hatásai egyeseknél akár hetekig is érezhetők.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy nem kizárólag az számít, hány órát töltünk alvással, hanem az is, mennyire pihentető és zavartalan ez az időszak. Hiába alszunk tehát egy órával tovább, ha közben gyakrabban felébredünk, vagy az alvásunk nem biztosít megfelelő regenerálódást.
A Magyar Alvás Szövetség szerint néhány egyszerű változtatással mérsékelhetjük az átállás kellemetlen hatásait.
Különösen fontos a természetes fény szerepe. Az átállást követő napokban érdemes az ébredés utáni első órában kimenni a szabadba, akár egy rövid sétára is, hiszen a reggeli fény segíti a belső biológiai óra beállítását. Este ezzel szemben ajánlott visszafogni az erős mesterséges fényeket, különösen a telefonok, számítógépek és más képernyők használatát. Az ezekből érkező, kék fényben gazdag megvilágítás késleltetheti az elálmosodást, és kedvezőtlenül befolyásolhatja az alvás minőségét.
Az alvásszakértők szerint hosszabb távon is fontos lenne felülvizsgálni az évi kétszeri óraátállítás gyakorlatát. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) korábban a téli, vagyis a standard időszámítás állandósítása mellett foglalt állást, mivel azt tartja a leginkább összeegyeztethetőnek az ember természetes biológiai ritmusával.
Az Európai Unióban ugyanakkor továbbra sem született végleges döntés az óraátállítás megszüntetéséről. Bár az eltörlésére már évekkel ezelőtt javaslatot tettek, a tagállamok nem jutottak közös megállapodásra, így Romániában is marad az évi kétszeri átállás. Legközelebb 2027. március 28-án, a nyári időszámítás kezdetén kell majd ismét módosítanunk az órákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!