Mint ismeretes, Traian Băsescu Kovászna városában töltötte a hétvégét, vasárnap a fürdővárosba hívta díszebédre Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, valamint Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Székelyudvarhely, Bodzaforduló és Maroshévíz polgármestereit. A háromszéki elöljárók többek között egy új önrendelkezési forma, az aszimmetrikus autonómia bevezetésének lehetőségét vetették fel az ebédet követő beszélgetésen.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta, a beszélgetésen szóba került az aszimmetrikus autonómia, ami azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. A történelmi régiók különleges státust kaphatnának, és az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás alapján működhetnének. Traian Băsescu úgy fogalmazott, támogatja az autonómia elvét, ha az egyenlő mértékű Kovászna, Hargita, Călăraşi vagy Konstanca megyében. Az elnök leszögezte: továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy meg kell változtatni a román nyelv tanítási módszerét a magyar gyerekek számára. Erre a kérdésre Tamás Sándor a Kovászna megyei tanács elnöke hívta fel a vendég figyelmét. Tamás Sándor elmondta, a magyar kisiskolásoknak speciális könyveik vannak, de a módszer nem változott. Antal Árpád kifejtette, helytelen a megfogalmazás, hogy „a románt idegen nyelvként kell tanítani”, inkább arról van szó, hogy a magyar mellett a román az a nyelv, amelyet el kell sajátítaniuk a kisebbségeknek. Sepsiszentgyörgy polgármestere arra is kitért, hogy a Sapientia Egyetemet nemcsak a magyar, hanem a román kormány is kellene, hogy támogassa, az államfő logikusnak tartotta ezt a kérést. Tamás Sándor viszont arra figyelmeztetett, hogy az igazságszolgáltatás másként értelmezi az erdők visszaszolgáltatását szabályozó törvényt Kovásza és másként Bákó, Vrancea, illetve Brassó megyében. Tamás visszautasította az államfő felvetését, miszerint a szélsőséges politikusok miatt kerülik a befektetők Kovászna és Hargita megyét, szerinte inkább a rossz infrastruktúra okolható. Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester elmondta, hogy az államfő azt kérte tőle: fektessen nagyobb hangsúlyt az infrastruktúra és utak javítására, kiemelve, hogy nagyon fontos a szívkórházhoz vezető Ştefan cel Mare és Mihai Eminescu utca felújítása, hiszen az országos rangú, Európában is egyedi szívkórház hírneve nem ilyen utat érdemel. Az államelnökkel folytatott megbeszélésen Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester külön kiemelte a fűtéstámogatás kérdéskörét, mert a Székelyföldön köztudottan hosszabbak és hidegebbek a telek, mint az ország más részeiben, magasabbak a fűtésszámlák, nagyobb anyagi megterhelést jelent a lakóknak. Bunta Levente azt kérte, hogy ezt a sajátos helyzetet is vegyék figyelembe, és kiemelten támogassák az itt élők fűtésgondjainak megoldását. A találkozó végén Tamás Sándor saját gyűjteményéből egy székely és cirill ábécékről szóló, a Román Akadémia által 1905-ben kiadott kötetet ajándékozott Traian Băsescunak.
Băsescu idei harmadik Kovászna megyei látogatása alkalmával tartott sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy a romániai magyarságnak megadatott a választás lehetősége, Băsescu röviden azt válaszolta: „A magyaroknak össze kellene fogniuk, ha be akarnak jutni a parlamentbe!”
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.