Eredményes volt a választás, növelte tanácsosai számát az RMDSZ
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Amellett, hogy megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon, növelte önkormányzati képviselőinek számát, így a 2024–2028-as ciklusban 54 helyi tanácsosa és két megyei tanácsosa lesz a magyar szervezetnek.
2024. június 12., 13:072024. június 12., 13:07
Jelenleg összesen 52 képviselője tevékenykedik az RMDSZ-nek a döntéshozó testületekben, de október második felében, amikor lejár a mostani választott tisztségviselők mandátuma, már 56-an tehetnek hivatali esküt. Akkor dől majd el az is, hogy hány alpolgármesteri pozíciót tud kialkudni a magyar szervezet (jelenleg négy közigazgatási egységben – Kisjenőben, Kisiratoson, Németperegen és Tőzmiskén – van tulipános alpolgármester), de Faragó Péter megyei elnök szerint
Mint köztudott, az alpolgármestereket nem közvetlenül választják meg, hanem a helyi képviselőtestületek tagjai közül kerülnek ki a pártok közti erőviszonyoktól és megegyezésektől függően.
A magyarság arányának megfelelő – sőt helyenként annál nagyobb arányú – szavazatszámokat kaptak az RMDSZ jelöltjei és jelöltlistái Arad megyében a vasárnapi helyhatósági választásokon, sikerült megtartani az öt polgármesteri pozíciót megyeszerte.
Arról már a választások másnapján beszámoltunk, hogy Arad megyében Kisiratoson, Nagyiratoson, Németperegen és Sofronyán újráztak az eddigi RMDSZ-es polgármesterek, illetve Tőzmiskén új, de szintén RMDSZ-es elöljárót választottak.
Péró Tamás megyei ügyvezető elnök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– jegyezte meg Péró Tamás megyei ügyvezető RMDSZ-elnök, megyei tanácselnökjelölt a végeredmények ismeretében: kiesett a szövetség eddigi egyetlen képviselője a fakerti tanácsból, illetve egy-egy tanácsost veszítettek Szinte községben (három helyett kettő lesz) és Németpereg községben (hét van jelenleg, hat lesz a jövőben).
A több közigazgatási egységben, amelyekben RMDSZ-es képviselők is jelen vannak, megmaradt a számuk: Kisiratoson (9), Nagyiratoson (4), Zimándújfalun (4), Negyzerénden (3), Aradon (2), Kisjenőben (2), Vingán (2), Újvarsándon (2) és Gyorokon (1). A megyei közgyűlésben továbbra is két RMDSZ-es küldött képviselheti a magyar közösséget.
Emil Bocnak szavazott bizalmat egy újabb polgármesteri mandátumhoz a kolozsvári választópolgárok 46 százaléka, a függetlenként versenybe szálló Sabin Sărmaș a második a voksok 32 százalékával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!