Fotó: Korabeli felvétel
A Segesvár és Szentágota között 124 évvel ezelőtt épített, majd 1965-ben felszedett keskeny nyomtávú vasútvonal újraépítésén fantáziál a két kisváros polgármestere. Mindkét település és kistérsége jelentős turisztikai potenciállal bír, a nosztalgiavonat pedig növelné a látogatók számát.
2022. december 12., 19:112022. december 12., 19:11
2022. december 12., 19:242022. december 12., 19:24
Segesvár és Szentágota, a Nagy-Küküllő völgye és a Hortobágy közötti műút teljesen megújult; a Maros, illetve Szeben megyei kisváros közti távolságot autóval kevesebb mint egy óra alatt le lehet tekerni. De mi lesz az egykori keskeny nyomtávú vasúttal, amelyet még a 19. század végén avattak, és 1965-ben szedtek fel? Látnak-e esetleges újjáépítésében turisztikai potenciált a helyi elöljárók? Egyáltalán felvállalnának-e egy ilyen jelentős beruházást? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Iulian Sîrbu és Alin Ciprian Schiau–Gull polgármesterekkel, valamint Mihai Blotorral, a Prietenii Mocăniţei (A Mokanyica barátai) nevű egyesület vezetőjével.
Bár a két városkát összekötő kisvasút már régóta történelem, egyik település elöljárója sem veti el a sínpár újjáépítésének gondolatát. Abban egyetértenek, hogy az órákon keresztül zötykölődő vonat már nem lehet a Segesvár és Szentágota közti személyszállítás alternatívája, azt viszont tudják, hogy idegenforgalmi szempontból újabb löketet adna a térségnek.
Annál is inkább, mivel a gőzmozdonya még mindig megvan – tette hozzá.
„Egy gond van, hogy a város kijáratánál a nyomvonal helyenként beépült, máshol a kiszélesített műút vagy éppenséggel a patak került közelebb hozzá vagy telepedett rá” – magyarázta a Maros megyei város elöljárója, aki szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a sínek Angofa másik oldalán kerülnék meg a városrészt. Hasonló probléma áll fenn Ágotán is, ahol már lehetetlen bevezetni a vasutat a város főterére.
Az egyesületbe szerveződött hobbivasutasoknak sikerült rendbe tenniük a hortobágyi fennsíkon, Szentágotától nyugatra fekvő Holcmány és Hortobágyfalva közti mintegy kilenc kilométeres szakaszt, ami rendkívül dicséretes kezdeményezés Schiau–Gull szerint. Az elöljáró azonban úgy véli, hogy a síkság kínálta látvány messzemenően elmarad attól, amit a Szentágota és Segesvár közti domborzatok és egykori szász falvak képesek nyújtani.
– fejtette ki a fiatal városatya.
Bár az 1898-ban átadott 51 kilométeres szakaszt a Segesvár–Szentágotai Vasúti Társaság építette, a két elöljáró tisztában van azzal, hogy a jelenlegi jogi és pénzügyi keretek közt a két város beleegyezése és hozzájárulása messzemenően nem elegendő a terv megvalósításához. A legnagyobb gondot a nyomvonal kialakítása és a tulajdonjogi viszonyok rendezése jelentené. A több mint 125 évvel ezelőtt épített töltés még sok helyen látszik, helyenként egy-egy udvart szel keresztül. Máshol benőtte az erdő, vagy rátelepedett a megyei út.
Fotó: Korabeli felvétel
„Valóban szebb a táj Ágotától keletre, mint Szeben irányába. Csakhogy ennek van egy hátulütője is: a dombok között sokkal nehezebb vasútvonalat építeni, majd karbantartani, mint a síkságon – hívta fel a figyelmet a Prietenii Mocăniţei képviselője, Mihai Blotor.
Ráadásul az a gőzmozdony, amelyről Iulian Sîrbu beszélt, és valóban hosszú éveken keresztül Segesvár egyik terét ékesítette, már két esztendeje a Szeben megyei civilek tulajdonát képezi.
A Királyföld két kisvárosát összekötő vasútvonalat három év alatt építették ki, az ünnepélyes megnyitót 1898. november 17-én tartották. Kezdetben három, Bécsújhelyen gyártott gőzös vontatta a naponta többször közlekedő szerelvényeket. Tíz éven keresztül a Segesvár–Szentágotai Vasúti Társaság, majd 1908 után a Magyar Államvasutak üzemeltette. Szintén ekkor kezdődött el a második szakasz építése is, amely Ágotát Nagyszebennel kötötte össze. Az újabb 61 kilométeres sínpárt 1910. szeptember 26-án adták át. Ugyanakkor Hortobágyfalvától elkészült a vurpódi leágazás is, amely további 13 kilométernyi vasutat jelentett.
Az impériumváltást követően még hosszú ideig működött a Segesvár–Szentágota–Nagyszeben-járat, mígnem 1965-ben a kommunista rendszer felszámolta az első szakaszt. Szintén a 60-as évek végén került ki Ágota főteréről is a sínpár.
A két Szeben megyei város közti forgalom az 1989-es rendszerváltást követő évtizedben állt le. Előbb a teherszállításról mondtak le, majd az egyetlen megmaradt személyszállító járatot szüntették be. Szentágotától mindkét irányba, Nagyszeben, illetve Segesvár felé a vasútvonalat sikerült B kategóriás műemlékké nyilváníttatni – függetlenül attól, hogy a sínpárok még léteznek, vagy évtizedekkel ezelőtt beolvasztották.
Szalagvágás nélkül, de hivatalos keretek közt adták át kedden délben a Segesvár és Szentágota közötti 106-os jelzésű megyei út felújított és kiszélesített szakaszát. Ezáltal sikerült összekapcsolni a Szászföld Maros és Szeben megyei régióit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!