Fotó: Korabeli felvétel
A Segesvár és Szentágota között 124 évvel ezelőtt épített, majd 1965-ben felszedett keskeny nyomtávú vasútvonal újraépítésén fantáziál a két kisváros polgármestere. Mindkét település és kistérsége jelentős turisztikai potenciállal bír, a nosztalgiavonat pedig növelné a látogatók számát.
2022. december 12., 19:112022. december 12., 19:11
2022. december 12., 19:242022. december 12., 19:24
Segesvár és Szentágota, a Nagy-Küküllő völgye és a Hortobágy közötti műút teljesen megújult; a Maros, illetve Szeben megyei kisváros közti távolságot autóval kevesebb mint egy óra alatt le lehet tekerni. De mi lesz az egykori keskeny nyomtávú vasúttal, amelyet még a 19. század végén avattak, és 1965-ben szedtek fel? Látnak-e esetleges újjáépítésében turisztikai potenciált a helyi elöljárók? Egyáltalán felvállalnának-e egy ilyen jelentős beruházást? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Iulian Sîrbu és Alin Ciprian Schiau–Gull polgármesterekkel, valamint Mihai Blotorral, a Prietenii Mocăniţei (A Mokanyica barátai) nevű egyesület vezetőjével.
Bár a két városkát összekötő kisvasút már régóta történelem, egyik település elöljárója sem veti el a sínpár újjáépítésének gondolatát. Abban egyetértenek, hogy az órákon keresztül zötykölődő vonat már nem lehet a Segesvár és Szentágota közti személyszállítás alternatívája, azt viszont tudják, hogy idegenforgalmi szempontból újabb löketet adna a térségnek.
Annál is inkább, mivel a gőzmozdonya még mindig megvan – tette hozzá.
„Egy gond van, hogy a város kijáratánál a nyomvonal helyenként beépült, máshol a kiszélesített műút vagy éppenséggel a patak került közelebb hozzá vagy telepedett rá” – magyarázta a Maros megyei város elöljárója, aki szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a sínek Angofa másik oldalán kerülnék meg a városrészt. Hasonló probléma áll fenn Ágotán is, ahol már lehetetlen bevezetni a vasutat a város főterére.
Az egyesületbe szerveződött hobbivasutasoknak sikerült rendbe tenniük a hortobágyi fennsíkon, Szentágotától nyugatra fekvő Holcmány és Hortobágyfalva közti mintegy kilenc kilométeres szakaszt, ami rendkívül dicséretes kezdeményezés Schiau–Gull szerint. Az elöljáró azonban úgy véli, hogy a síkság kínálta látvány messzemenően elmarad attól, amit a Szentágota és Segesvár közti domborzatok és egykori szász falvak képesek nyújtani.
– fejtette ki a fiatal városatya.
Bár az 1898-ban átadott 51 kilométeres szakaszt a Segesvár–Szentágotai Vasúti Társaság építette, a két elöljáró tisztában van azzal, hogy a jelenlegi jogi és pénzügyi keretek közt a két város beleegyezése és hozzájárulása messzemenően nem elegendő a terv megvalósításához. A legnagyobb gondot a nyomvonal kialakítása és a tulajdonjogi viszonyok rendezése jelentené. A több mint 125 évvel ezelőtt épített töltés még sok helyen látszik, helyenként egy-egy udvart szel keresztül. Máshol benőtte az erdő, vagy rátelepedett a megyei út.
Fotó: Korabeli felvétel
„Valóban szebb a táj Ágotától keletre, mint Szeben irányába. Csakhogy ennek van egy hátulütője is: a dombok között sokkal nehezebb vasútvonalat építeni, majd karbantartani, mint a síkságon – hívta fel a figyelmet a Prietenii Mocăniţei képviselője, Mihai Blotor.
Ráadásul az a gőzmozdony, amelyről Iulian Sîrbu beszélt, és valóban hosszú éveken keresztül Segesvár egyik terét ékesítette, már két esztendeje a Szeben megyei civilek tulajdonát képezi.
A Királyföld két kisvárosát összekötő vasútvonalat három év alatt építették ki, az ünnepélyes megnyitót 1898. november 17-én tartották. Kezdetben három, Bécsújhelyen gyártott gőzös vontatta a naponta többször közlekedő szerelvényeket. Tíz éven keresztül a Segesvár–Szentágotai Vasúti Társaság, majd 1908 után a Magyar Államvasutak üzemeltette. Szintén ekkor kezdődött el a második szakasz építése is, amely Ágotát Nagyszebennel kötötte össze. Az újabb 61 kilométeres sínpárt 1910. szeptember 26-án adták át. Ugyanakkor Hortobágyfalvától elkészült a vurpódi leágazás is, amely további 13 kilométernyi vasutat jelentett.
Az impériumváltást követően még hosszú ideig működött a Segesvár–Szentágota–Nagyszeben-járat, mígnem 1965-ben a kommunista rendszer felszámolta az első szakaszt. Szintén a 60-as évek végén került ki Ágota főteréről is a sínpár.
A két Szeben megyei város közti forgalom az 1989-es rendszerváltást követő évtizedben állt le. Előbb a teherszállításról mondtak le, majd az egyetlen megmaradt személyszállító járatot szüntették be. Szentágotától mindkét irányba, Nagyszeben, illetve Segesvár felé a vasútvonalat sikerült B kategóriás műemlékké nyilváníttatni – függetlenül attól, hogy a sínpárok még léteznek, vagy évtizedekkel ezelőtt beolvasztották.
Szalagvágás nélkül, de hivatalos keretek közt adták át kedden délben a Segesvár és Szentágota közötti 106-os jelzésű megyei út felújított és kiszélesített szakaszát. Ezáltal sikerült összekapcsolni a Szászföld Maros és Szeben megyei régióit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!