
Mifelénk nem hever parlagon állami föld. Erdélyben szakemberek szerint alig lenne a fi atal gazdáknak kiosztható terület
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben nem megvalósítható a mezőgazdasági miniszter elképzelése, hogy 50 hektár földterülettel támogassák a gazdálkodni vágyó fiatal gazdákat, mivel ehhez nincs elég gazdátlan föld – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megkérdezett szakemberek.
2020. január 16., 08:412020. január 16., 08:41
Kétkedve fogadták a mezőgazdasági miniszter földosztogatásra vonatkozó tervét a lapunk által megszólaltatott szakemberek, hiszen míg Dél-Romániában akadnak a fiatal gazdáknak kiutalható földterületek, Erdélyben erre már nincs lehetőség. Amint arról beszámoltunk, Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a hétvégén egy kolozsvári sajtótájékoztatón vetette fel, hogy idén először mezőgazdasági területeket utal ki az állam a fiatal gazdáknak az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) által ügykezelt területekből. A tárcavezető a társadalom elöregedésével indokolta, hogy egy-egy 50 hektáros földterülettel támogatni kell a fiatal gazdákat.
A terv szépséghibája azonban, hogy Erdélyben szakemberek szerint
„Nem látom, hogy ezt a tervet a gyakorlatban miként lehet megvalósítani. Dél- Romániában valóban van több ezer hektár terület az Állami Birtokok Ügynöksége kezelésében, ám ez Erdélyben már nem így van” – fogalmazta meg megkeresésünkre Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. A mezőgazdasági ügyekben jártas Szatmár megyei politikus szerint Erdélyben egy ilyen projekt nem segítené a fiatal gazdákat, hiszen nincs elegendő megművelhető terület, amit kiutalnának számukra. Hangsúlyozta, az erdélyi területeket telekkönyvezték, megművelik, sőt még visszaszolgáltatási eljárások is folyamatban vannak az elviekben még állami tulajdonban levő területekre.
– szögezte le Magyar Lóránd. Hozzátette: a témában február elején írásos kérdéssel fordul a mezőgazdasági miniszterhez, és nyilatkozatára hivatkozva kér, összesítsék az adatokat, hogy az országban, ezen belül Erdélyben, mekkora földterület állna a szaktárca rendelkezésére erre a projektre. A politikus rámutatott, erre a támogatási formára nincs törvényes keret, ezért törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kell majd szabályozni.
Megművelik a földeket. Többnyire nadrágszíjparcellák vannak csak parlagon
Fotó: Veres Nándor
„Nem nagyon látom, hogy a gyakorlatban miként lehetne kivitelezni ezt az elképzelést, hiszen Erdélyben és mindenhol, ahol létezett a telekkönyv, nincs erre lehetőség, nincsenek támogatásként szétosztható földek” – fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika kérdésére Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, például Kovászna megyében összesen nincs 50 hektár terület az állami ügynökség kezelésében.
– vetette fel az igazgató.
Hangsúlyozta, a Székelyföldön az emberek ragaszkodnak a földekhez, ha eladják is, általában az a bérlő vásárolja meg a területet, aki addig megművelte. Országos szinten Kovászna egyébként a legmagasabb a megművelt területek aránya, a 83 000 hektár szántóföldből 1500 hektár marad parlagon, de ez is kis nadrágszíjparcellákból áll össze.
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter különben a hétvégén azt fejtegette, hogy az Állami Birtokok Ügynöksége 319 390 hektárnyi mezőgazdasági területet kezel, ebből 111 640 van telekkönyvezve, 230 ezer hektárnyi terület koncesszióban van. A koncessziós szerződések egy része ebben az évben lejár, és nem hosszabbítják meg újra, így 2020-ban először a pénztámogatás mellett megpróbálnak majd 50 hektárnyi mezőgazdasági területet is kiutalni a fiatal gazdáknak. Oros szerint a gazdatársadalom elöregedése még inkább indokolttá teszi, hogy fiatal gazdák is részesüljenek ezekből a területekből.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!