Mifelénk nem hever parlagon állami föld. Erdélyben szakemberek szerint alig lenne a fi atal gazdáknak kiosztható terület
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben nem megvalósítható a mezőgazdasági miniszter elképzelése, hogy 50 hektár földterülettel támogassák a gazdálkodni vágyó fiatal gazdákat, mivel ehhez nincs elég gazdátlan föld – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megkérdezett szakemberek.
2020. január 16., 08:412020. január 16., 08:41
Kétkedve fogadták a mezőgazdasági miniszter földosztogatásra vonatkozó tervét a lapunk által megszólaltatott szakemberek, hiszen míg Dél-Romániában akadnak a fiatal gazdáknak kiutalható földterületek, Erdélyben erre már nincs lehetőség. Amint arról beszámoltunk, Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a hétvégén egy kolozsvári sajtótájékoztatón vetette fel, hogy idén először mezőgazdasági területeket utal ki az állam a fiatal gazdáknak az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) által ügykezelt területekből. A tárcavezető a társadalom elöregedésével indokolta, hogy egy-egy 50 hektáros földterülettel támogatni kell a fiatal gazdákat.
A terv szépséghibája azonban, hogy Erdélyben szakemberek szerint
„Nem látom, hogy ezt a tervet a gyakorlatban miként lehet megvalósítani. Dél- Romániában valóban van több ezer hektár terület az Állami Birtokok Ügynöksége kezelésében, ám ez Erdélyben már nem így van” – fogalmazta meg megkeresésünkre Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. A mezőgazdasági ügyekben jártas Szatmár megyei politikus szerint Erdélyben egy ilyen projekt nem segítené a fiatal gazdákat, hiszen nincs elegendő megművelhető terület, amit kiutalnának számukra. Hangsúlyozta, az erdélyi területeket telekkönyvezték, megművelik, sőt még visszaszolgáltatási eljárások is folyamatban vannak az elviekben még állami tulajdonban levő területekre.
– szögezte le Magyar Lóránd. Hozzátette: a témában február elején írásos kérdéssel fordul a mezőgazdasági miniszterhez, és nyilatkozatára hivatkozva kér, összesítsék az adatokat, hogy az országban, ezen belül Erdélyben, mekkora földterület állna a szaktárca rendelkezésére erre a projektre. A politikus rámutatott, erre a támogatási formára nincs törvényes keret, ezért törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kell majd szabályozni.
Megművelik a földeket. Többnyire nadrágszíjparcellák vannak csak parlagon
Fotó: Veres Nándor
„Nem nagyon látom, hogy a gyakorlatban miként lehetne kivitelezni ezt az elképzelést, hiszen Erdélyben és mindenhol, ahol létezett a telekkönyv, nincs erre lehetőség, nincsenek támogatásként szétosztható földek” – fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika kérdésére Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, például Kovászna megyében összesen nincs 50 hektár terület az állami ügynökség kezelésében.
– vetette fel az igazgató.
Hangsúlyozta, a Székelyföldön az emberek ragaszkodnak a földekhez, ha eladják is, általában az a bérlő vásárolja meg a területet, aki addig megművelte. Országos szinten Kovászna egyébként a legmagasabb a megművelt területek aránya, a 83 000 hektár szántóföldből 1500 hektár marad parlagon, de ez is kis nadrágszíjparcellákból áll össze.
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter különben a hétvégén azt fejtegette, hogy az Állami Birtokok Ügynöksége 319 390 hektárnyi mezőgazdasági területet kezel, ebből 111 640 van telekkönyvezve, 230 ezer hektárnyi terület koncesszióban van. A koncessziós szerződések egy része ebben az évben lejár, és nem hosszabbítják meg újra, így 2020-ban először a pénztámogatás mellett megpróbálnak majd 50 hektárnyi mezőgazdasági területet is kiutalni a fiatal gazdáknak. Oros szerint a gazdatársadalom elöregedése még inkább indokolttá teszi, hogy fiatal gazdák is részesüljenek ezekből a területekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!