
Kurkó János György és Csák János
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Az erdélyi magyar tárgyi, szellemi és lelki örökség megőrzését szolgálja majd a Csíksomlyón épülő néprajzi emlék- és élménypark – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter szombaton a Szegedi Dóm Látogatóközpontban, a kezdeményezés több mint tízéves történetét bemutató Szú, moly, rozsda című könyv bemutatóján.
2024. január 13., 17:182024. január 13., 17:18
A tárcavezető kiemelte: az állam önmaga nem tud alkotni, csak oda tud állni az alkotó emberek mögé. Ezért is olyan fontos szerinte, hogy szerte a Kárpát-medencében vannak olyan emberek, akik már-már szerzetesi elhivatottsággal hajlandók időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve alkotni – húzta alá Csák János.
A kredencektől kezdve a cséplőgépekig gyűjti a szellemi örökséget megtestesítőt tárgyi emlékeket. Tulajdonképpen önmaga mecénása, sikeres vállalkozásainak eredményét fordítja terve megvalósítására – idézte a székelyföldi vállalkozót az MTI.
Kurkó János György a park terveit bemutató előadásában felidézte, egy bukovinai utazása során vette észre, hogy némelyik faluban a házak nagyon hasonlítanak a székelyföldiekre, az egyik templom pedig szakasztott mása volt a szülőfalujában állónak. Ezt követően kezdte el gyűjteni a tárgyakat, gépeket, épületeket. Az elmúlt 11–12 évben több mint 70 ezer tárgyat gyűjtött össze, ezek ma 6500 négyzetméternyi raktárban állnak.
A csaknem hathektáros parkban a 19. századi és 20. század eleji falut és várost bemutató egység mellett megismerhetők lesznek a határban végzett tevékenységeket is, mint például a pásztorkodás, a mész- és szénégetés. Világrekordnak számít, hogy a látogatók 117 mesterséggel találkozhatnak majd itt – mondta a gyűjtő mecénás.
A városi egység 18 egykori ingatlant újjáépítve Csíkszereda egykori – az 1980-as években teljes egészében lebontott – főutcáját, a Kossuth utcát jeleníti meg. Itt áll majd a városháza, a csendőrség, a tűzoltóság, a nyomda, az iskola, az óvoda, egy fotográfus műhely, néhány fontos kereskedő üzletének mása is. A Bécsben föllelt tervek alapján újjáépítik a gyimesbükki magyar–román vámot is, a park fogadóépülete pedig a tusnádfürdői egykori vasúti indóház lesz.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Böjte Csaba ferences szerzetes úgy fogalmazott, a Kurkó János György által megálmodott park olyan lesz, mint Noé bárkája, azokat az emlékeket gyűjti össze, melyek egyébként elporladnának, de nemcsak az épületek, a tárgyak maradnak meg, hanem azoknak a mesterségeknek a fogásai is, melyeket bemutatnak ott.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
1 hozzászólás