
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök mutatja: „ilyen volt”
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Németh Zsolt szerint a Kárpát-medencei országok biztonsága a bennük élő magyarok biztonságát is jelenti, ezért a biztonságnak kiemelkedő szerepet kell adni a következő négy év magyar külpolitikájában.
2022. június 04., 19:512022. június 04., 19:51
2022. június 04., 21:572022. június 04., 21:57
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Sepsiszentgyörgyön, az immár 30 éve rendszeresen megszervezett trianoni évfordulós rendezvény meghívott szónokaként mondta el a gondolatait a nemzeti összetartozás napján. Németh Zsolt úgy vélte: a kárpátaljai magyarság sorsa is jelzi, hogy Magyarországnak kétszeresen is fontos a környező országok biztonsága. A közelségük miatt is, és az ott élő magyarok miatt is.
Ez az alapja Magyarország és Románia meglévő szövetségi státusának, amely Székelyföld biztonságát is óvja, és amelynek a legfontosabb eleme a NATO és az Európai Unió. Hozzátette: a védelem és a gazdaság szorosan összekapcsolódik. Magyarország és Románia között a szövetség gazdasági szövetség is. Szerinte mindent támogatni kell, ami hozzájárul a két ország gazdasági teljesítményének fokozásához. Úgy vélte: meg kell becsülni azt a teljesítményt is, amelyet a Székelyföld gazdasága, a székely emberek munkája, a vállalkozók leleményessége felmutat.
„Hozzuk ki magunkból a maximumot, és ne szégyelljük kimondani, hogy hajrá Székelyföld, hajrá Románia! Ez az egész térség érdeke. Minden együttműködési és fejlesztési lehetőséget meg kell ragadni, ki kell használni, minden jó ötletre nyitottnak kell lenni annak érdekében, hogy a két ország kapcsolata mindkét ország gazdasági erejét is fokozza” – idézte az MTI Németh Zsoltot. A rendezésre váró problémákról szólva elmondta: a székelyek joggal várják el, hogy a román–magyar kapcsolatok az egyéni és kollektív emberi jogi, nyelvi jogi és kulturális jogi problémák megoldásához is járuljanak hozzá. Hozzátette: a magyar kormány Románia és Magyarország közös érdekének tekinti, hogy mindkét ország minden polgára minél jobban érezze magát a szülőföldjén.
A magyar nemzeti összetartozás érdekének tartotta, hogy Európa emelkedjen. „Ki tartana ki végsőkig Európa eredeti értékei mellett, ha nem a székelyek, és nem a többi magyar a Kárpát-medencében, és ezt mikor lehetne hangsúlyosabban elmondani, mint június 4-én, a Trianoni békediktátum 102. évfordulóján, a magyar nemzeti összetartozás napján” – zárta beszédét Németh Zsolt.
A rendezvényen Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat és az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke úgy vélte: Székelyföld azoké lesz, akik hisznek benne. Megemlítette: az elmúlt évtizedekben erősödtek azok az országok, amelyek területén belső autonómiák működnek. Ezek között Olaszországot, Spanyolországot, Finnországot említette. Azt is hozzátette: csak az erős anyaország tudja hatékonyan képviselni a határon túli magyarok ügyét.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezés évről évre harangszóval kezdődik abban az órában, amikor a párizsi Trianon-palotában kihirdették a Magyarország területét feldaraboló békeszerződést.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!