A partiumi megyékben az aszály elsősorban a kukoricatáblákat sújtja, sok helyen 70-80 százalékos az aszálykár
Fotó: Bíró Blanka
A tavaszi csapadékhiány, a nyári hőhullámok és a talajt folyamatosan szárító szél együttes hatására rendkívül súlyos aszály alakult ki a Partium jelentős részén. Bihar, Szatmár és Arad megyében a kukorica- és napraforgótáblákon sok helyen 50–80 százalékos terméskiesést állapítanak meg, de van, ahol teljesen megsemmisült a termés. Az aszály miatt a legnehezebb helyzetbe a kisebb családi gazdaságok kerülhetnek, amelyeknek nincs elegendő pénzügyi tartalékuk ahhoz, hogy több egymást követő rossz évet átvészeljenek – nyilatkozta a Krónikának Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakértő, a partiumi falugazdász-hálózat szervezeti vezetője.
2026. szeptember 18., 08:022026. szeptember 18., 08:02
A Partium mezőgazdasága nem a nyári aszály beköszöntével került bajba. Kovács Szabolcs István szerint már tavasszal jelentős csapadékhiánnyal indult a vegetációs időszak, vagyis a talaj vízkészlete eleve nem tudott megfelelően feltöltődni. Erre jött a nyári kánikula, amelyet hosszabb időszakokon át szél is kísért. A tartós légmozgás tovább gyorsította a talaj kiszáradását és a párolgást, így különösen a Partium nyugati, egyébként kiváló termőképességű mezőgazdasági területein alakult ki rendkívül súlyos helyzet.
Nem minden növénykultúra szenvedett azonban egyformán.
A falugazdász szerint azokon a területeken, ahol korábban hektáronként akár kilenc tonna búza is termett, idén jó esetben öt tonna körüli hozamot értek el. Arad megyében ugyanakkor nem kizárólag az aszály jelentett problémát: ott a tavaszi fagyok is jelentős károkat okoztak a szalmás gabonákban, mindenekelőtt a búzában.
Augusztus végére ,,elszáradt" napraforgó
Fotó: Bíró Blanka
A 2026-os év egyik nyertese az olajos repce lett. Kovács Szabolcs István szerint azok a gazdák, akik tavaly ősszel repcét vetettek, jól jártak, mert ez a kultúra teljesített a legjobban.
Egészen más a helyzet a tavasszal vetett, ősszel betakarítandó növényekkel. A kukorica és a napraforgó a nyári csapadékhiány legnagyobb vesztese. Bihar, Arad és Szatmár megyében jelenleg is folyik az aszálykárok hivatalos felmérése, amelyben a helyi önkormányzatok mellett a falugazdász-hálózat munkatársai is segítik a termelőket. Az eddigi tapasztalatok alapján a kukorica- és napraforgótáblákon sok helyen 50–70, esetenként 80 százalékos a kár.
Kovács Szabolcs István egy tasnádi gazda példáját említette, aki olyan területen, ahol korábban hektáronként 10–12 tonna kukoricát takarított be, idén mindössze két tonnát aratott. Bihar megyében pedig akad olyan termelő, aki százhektáros kukoricatábláját már nem is kombájnolja le: a gyenge állományt levágták és takarmánynak silózták.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
A Partiumon belül is vannak ugyanakkor kedvezőbb helyzetű kisebb térségek. Érmihályfalva környékén például néhány helyen időben érkezett lokális csapadék, így ott a kukorica terméskiesése becslések szerint 20–30 százalék körül maradhat.
Az idei időjárás Erdély különböző mezőgazdasági térségei között is jelentős különbségeket okozott. Miközben a Partium nyugati része rendkívüli szárazsággal küszködik, Máramarosban, Belső-Erdélyben és Székelyföldön több csapadék hullott. Legjobb helyzetben a székelyföldi megyék vannak, ahol főleg a takarmánytermesztéssel foglalkozó gazdaságok kerültek előnybe. Kovács Szabolcs István szerint ezek a vidékek lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a Partiumhoz képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol jó termés várható: az idei hozamok általában elmaradnak a kedvezőbb esztendők eredményeitől.
A szárazság ráadásul már nemcsak az idei termést veszélyezteti.
A kártérítéseknél fontos különbséget tenni a tavalyi és az idei aszálykár között. A mezőgazdasági minisztérium a 2025-ös aszály miatt károsodott kukorica- és napraforgó-területekre külön támogatási rendszert készített elő. A minisztériumi tervezet korábbi változata hektáronként legfeljebb 333 lejes – mintegy 63 eurós – támogatással számolt a legalább 30 százalékban károsodott területekre. A később nyilvánosságra került tervezetben azonban már hektáronként legfeljebb 523 lej, hozzávetőleg 100 euró szerepelt. A támogatás nagysága a megállapított kár mértékétől függ.
A helyzetet ugyanakkor bizonytalanná teszi a költségvetési megszorítás. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szeptember elején arról beszélt, hogy a pénzügyi korlátok miatt a ténylegesen kifizethető összeg hektáronként mindössze 100 lej körül alakulhat, és ezt is a kár mértékének megfelelően csökkentenék. A bejelentés éles tiltakozást váltott ki a mezőgazdasági érdekképviseletekből, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabálytervezetben szereplő maximális összeg 523 lej hektáronként.
A 2026-os aszálykárok esetében egyelőre a felmérés zajlik, így az idei károk után járó hektáronkénti támogatás végleges összege még nem ismert. Tánczos Barna szeptember eleji közlése szerint országosan már több mint 60 ezer hektárnyi, 2026-ban aszálykárt szenvedett területet jelentettek be, ellenőriztek és minősítettek kártérítésre jogosultnak.
A Partiumban most zajló kárfelmérés ezért különösen fontos: a jegyzőkönyvek alapján lehet majd meghatározni, hogy mely termelők és mekkora területek kerülhetnek be az esetleges támogatási rendszerbe. Kovács Szabolcs István szerint ugyanakkor az eddig szóba került állami segítség nagyságrendje távolról sem fedezi a gazdák tényleges veszteségeit. A mezőgazdasági érdekképviseletek számításai szerint egy hektár kukorica termesztési költsége meghaladja a 6300 lejt, a napraforgóé pedig a 6800 lejt, ami jól érzékelteti, hogy még a több száz lejes hektáronkénti kártérítés is csak töredékét fedezné a kiesésnek.
Egy-egy ilyen kukoricatábla már csak silónak jó
Fotó: Bíró Blanka
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kézenfekvő eszköze az öntözés lenne, ám a Partium jelentős részén ennek komoly természeti és infrastrukturális akadályai vannak. Erdély nagy része kimaradt azokból a nagyszabású állami öntözésfejlesztésekből, amelyek elsősorban Románia déli és keleti mezőgazdasági térségeit érintették.
„Nagykároly körül az öntözőárkok rég kiszáradtak, pedig még gyerekkoromban fürödni lehetett bennük” – érzékeltette a változás mértékét Kovács Szabolcs István. Szerinte ezért egy nagyobb térségi öntözőcsatorna-rendszer kialakítása jelenleg inkább utópisztikus elképzelésnek tűnik.
A szakember szerint a tartós szárazság legnagyobb társadalmi és gazdasági vesztesei a kisebb családi gazdaságok lehetnek.
Ezeknek jóval kisebbek a pénzügyi tartalékaik, mint a több száz hektáron termelő nagyobb agrárvállalkozásoknak, ezért egy-két rendkívül rossz esztendő is veszélybe sodorhatja működésüket.
Kovács Szabolcs István attól tart, hogy közülük kerülhetnek ki azok, akik elsőként kényszerülnek földjeik eladására.
A szakember szerint gyors és mindenhol alkalmazható megoldás nincs. A gazdák számára az egyik lehetséges alkalmazkodási irány a szárazságtűrőbb fajták és hibridek használata, illetve a vetési technológia módosítása lehet. A kukoricánál például ismét előtérbe kerülhet a kisebb tőszám.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
A rendszerváltás utáni évtizedekben a korábbi hektáronkénti mintegy 40 ezres kukoricatőszámot sok gazdaságban 80 ezer körülire emelték.
A ritkább állományban egy növényre több rendelkezésre álló talajnedvesség jut, így aszályos körülmények között nagyobb eséllyel lehet elfogadható termést elérni.
Ezek azonban egyelőre inkább alkalmazkodási kísérletek, mintsem a probléma végleges megoldásai. Ha a száraz évek sorozata folytatódik, a Partium mezőgazdaságának szerkezete is átalakulhat. Ennek első áldozatai pedig éppen azok a kisebb gazdaságok lehetnek, amelyek a térség hagyományos családi gazdálkodásának gerincét adják.
Az egyre gyakoribb aszályos időszakokban nemcsak az számít, mennyi víz áll a gazdák rendelkezésére, hanem az is, mennyire pontosan tudnak gazdálkodni vele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával „büszkélkedhet”, egy 93 országot górcső alá vevő elemzés szerint világviszonylatban is az előkelőnek cseppet sem mondható 24. helyet foglalja el a román inflációs ráta.
1,85 milliárd dolláros beruházási költség mellett 2,2 milliárd dolláros éves bevételt becsül az amerikai Critical Metals nevű cég Erdélyben tervezett ritkadöldfém-feldolgozó üzemében.
A legnagyobb romániai földgázkitermelő és -szolgáltató azt tervezi, hogy beszáll a lakossági gázszolgáltatásba is.
Tovább drágult csütörtökön a gázolaj – ez már a harmadik egymást követő nap, hogy a dízel autót vezető sofőröknek többet kell lepengetniük tankoláskor, mint egy nappal korábban.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) pontosítani akarja azokat a szabályokat, amelyek alapján egy vállalkozás vagy más adós rendezetlen adótartozásaiért egy másik személyt is felelőssé lehet tenni.
A horvát Prima Group tulajdonába került a nagyszalontai ADA bútorgyár – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter azt ígéri, nem fog leállni a vasúti közlekedés Romániában. A tárcavezető azt követően volt kénytelen kedden megszólalni, hogy a vasúti szakszervezetek újfent vészharangot kongattak.
Ha reggel még nem is, délre már nőttek az üzemanyagárak a piacvezető Petromnál, ahogy az OMV-nél is.
A pénzügyminisztérium döntése értelmében szeptember 16. és 30. között továbbra is az alacsonyabb jövedékiadó-szintet alkalmazzák.
Három kontinens kilenc országából érkeztek csapatok Kolozsvárra a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara által szervezett Babeș-Bolyai University International Case Competition (BBU-ICC) nemzetközi gazdasági esettanulmány-versenyre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!