Nem engednek a kőbányákból

Az újonnan létrejött falvak elöljárói ragaszkodnak minden földterülethez, hiszen a választási kampányban erre tettek ígéretet a lakosoknak. Vita főként Málnás és Mikóújfalu közt van, hiszen a két település közt fekszik az a négy kőbánya, amely meghatározó szerepet kaphat egy község fejlesztésében, de mindkét önkormányzat nagyobb erdő- és szántóterületet is szeretne magának. A 2004 áprilisi önállósulás után lezajlott több mint tíz egyeztetési tárgyalás és pereskedés sem vezetett eredményre, egyes lakosok már azt is megkérdőjelezik, érdemes volt-e különválni. A három új község közül Mikóújfalu van a legnehezebb helyzetben, hiszen mindkét szomszédjával, Málnással és Sepsibükszáddal is egyeztetnie kell a határok ügyében. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere a Krónikának elmondta: míg a bükszádi elöljáróval sikerült kompromisszumos megoldást találniuk, a málnási polgármester hajthatatlan. „Csupán azokat a területeket szeretnénk visszakapni, amelyeket elloptak tőlünk” – nyilatkozta lapunknak Nyáguly, aki elmondta: beperelték a málnási önkormányzatot, és a bíróság mindhárom tárgyaláson kimondta, hogy a vitatott 500 hektáros földterület, valamint a négyből három bánya nem Málnást illeti.
Ennek ellenére továbbra is mindkét falu magának szeretné azt a területet, amelyen a kőbányák vannak. Az 1968-as kataszteri térképre hivatkozó Kasléder József, málnási polgármester lapunknak elmondta, nem hajlandó egyezkedni, szerinte az Olt folyó a határ, és a mikóújfalusiaknak nincs mit keresniük azon túl. Elmondta, hogy a helyi tanácstól erre kapott megbízatást, és nem tehet mást, mint amit felhatalmazása megenged, nem módosíthatja a falu közigazgatási határait. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere szerint elfogadhatatlan a málnásiak igénye, mert a Harcsa nevű földterület nagyobb része a mikóújfalusi gazdák tulajdona, így egyértelmű, hogy annak a község területén kell maradnia. Hozzátette, beleegyeznének, hogy két-két bányát kapjon mindkét község, de a málnásiak hajthatatlanok.


Bizottság lesz, de nem bíznak benne
A többszöri sikertelen tanácskozás után a Kovászna megyei prefektúra elrendelte, hogy az érintett települések alakítsanak bizottságokat, amelyek döntenek a határok ügyében. Ezekben a testületekben a polgármesterek, a jegyzők, illetve a kataszteri hivatal és a megyei tanács urbanisztikai irodájának szakemberei kapnak helyet. György Ervin prefektus szerint azonban ezek a bizottságok sem tudnak olyan döntést hozni, amellyel minden fél elégedett lesz. „Fontos, hogy meghúzzák a határokat, amelyeket majd törvényszéken támadhatnak meg az elégedetlen önkormányzatok” – tette hozzá. Hasonló bizottságokat alakítanak a nemrégiben önállósult Dálnokon, Esztelneken és Kézdipolyánon is, amelyeknek még nem sikerült kijelölniük határaikat.