A máriaradnai templom ősi magyar Mária-kegyhely
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyarként, hívőként, keresztényként szeretetteljes életre való törekvéshez kérte Szűz Mária közbenjárását Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök szerdán az ősi zarándokhelyen, Máriaradnán. A Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott szentmisére a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéken kívül Székelyföldről és távolabbi magyarországi településekről is érkeztek hívek, voltak köztük gyalogos, lovas és kerékpáros zarándokok is.
2025. október 08., 19:202025. október 08., 19:20
2025. október 09., 10:572025. október 09., 10:57
Az Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradna a történelmi Magyarország második legnagyobb búcsújáróhelye volt Mariazell után. 1709-ben, a pestisjárványt követően az aradi lakosság fogadalmának megtartásaként szervezték meg a város első zarándoklatát Radnára, a hála és köszönet kifejezéseként, hogy megmenekültek a szörnyű kórtól. Sokan erre is emlékezve, az ősök által teremtett hagyományt követve zarándokolnak el a kegytemplomhoz, amelynek oltárában elhelyezett 17. századi Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak.
– osztotta meg érzéseit a Krónikával a bazilikához vezető lépcsősor aljában Sărăndan Gréta Aradról.
„Mint bármely kegyhelyen szerte a világon, itt is az Úristen kegyelmét, a Szűzanya közbenjárását kérve feltöltődésben van részünk” – tette hozzá arra a kérdésünkre, hogy mi az, amit lelkiségben nyújt Máriaradna a zarándokok számára.
Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különlegesnek tartott kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.
A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki a legenda szerint utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérváron a következő szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának: „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
– hangoztatta a legendához kapcsolódóan Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök, a szerdai ünnepi szentmise főcelebránsa.
Palánki Ferenc püspök Szűz Mária segítségét kérte, hogy szilárd hitben és szeretetben éljünk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szentbeszédében kiemelte: a Magyarok Nagyasszonya különleges ünnep a magyar nemzet számára, de „ez nem ad okot az elbizakodottságra”, mert nem vagyunk különbek más népeknél. „Csak sajátos módon szeretjük és tiszteljük a Szűzanyát. Más népek is sajátos módon szeretik és tisztelik.
és mi azért ünnepeljük Magyarok Nagyasszonyát, mert ezt tanultuk őseinktől” – utalt a Szent István-i legendára.
Magyarok Nagyasszonya ünnepe Máriaradnán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Palánki Ferenc arra biztatta a híveket, hogy törekedjenek a jóra, alázatra, felebaráti szeretetre, mert a mennyek országának kapujában senkitől sem azt kérdik majd, hányszor, miben volt igaza, hanem azt: „hányszor tudtál feltétel nélkül szeretni, hányszor tudtak beléd kapaszkodni?”
– hangzott a meghívott főpásztor fohásza.
Máriaradnára idén 19 zarándoklatot szervez a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, a Magyarok Nagyasszonya-búcsú az év utolsó, egyben kimondottan a magyar nemzetiségűek zarándoklata. A szentmise elején Pál József Csaba temesvári megyéspüspök köszöntötte az oltártestvéreket és a híveket, akik a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből érkeztek, de voltak Tihanyból és a Hargita megyei Oroszhegyből is zarándokok.
Magyar zarándokok a máriaradnai kegytemplomban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Sokan szervezett autóbuszos kirándulás keretében tették meg az utat, mások saját gépjárművel, de voltak lovas, kerékpáros és gyalogos búcsújárók is.
mindig úgy időzítve, hogy Magyarok Nagyasszonya előestéjén érkezzenek meg a kegyhelyre. Örömmel osztotta meg, hogy a Magyar Mária-út Egyesülettel kötött idei megállapodás értelmében a Szeged–Arad–Máriaradna zarándokút az európai Mária-utak része lett. „Mindig a családokért ajánljuk fel a temesvári püspökség védnöksége alatt szervezett zarándokutunkat. A családban kezdődik a jó és a gonoszság is, mert a sátán mindig szét akarja rúgni. Az édesapának az a szerepe, hogy védje, eltartsa a családot, az édesanya a kályha, az ölelő kar, ő adja a meleget, és a gyerekekkel válik teljessé a család. Az én szememben a család a legfontosabb,
– fogalmazta meg a Krónika kérdésére a zarándokútjuk lényegét Tóth János.
Tóth János, a gyalogos zarándoklat szervezője
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szentmise végén a templom mögötti kálváriadombon a hívek és az oltártestvérek végigjárták a keresztutat.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!