Nem vagyunk különbek más népeknél, csak mi sajátosan tiszteljük és szeretjük a Szűzanyát – Magyarok Nagyasszonya Máriaradnán

– osztotta meg érzéseit a Krónikával a bazilikához vezető lépcsősor aljában Sărăndan Gréta Aradról.

„Mint bármely kegyhelyen szerte a világon, itt is az Úristen kegyelmét, a Szűzanya közbenjárását kérve feltöltődésben van részünk” – tette hozzá arra a kérdésünkre, hogy mi az, amit lelkiségben nyújt Máriaradna a zarándokok számára.

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki a legenda szerint utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérváron a következő szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának: „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

– hangoztatta a legendához kapcsolódóan Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök, a szerdai ünnepi szentmise főcelebránsa.

és mi azért ünnepeljük Magyarok Nagyasszonyát, mert ezt tanultuk őseinktől” – utalt a Szent István-i legendára.

– hangzott a meghívott főpásztor fohásza.

Magyar zarándoklat a családokért

Máriaradnára idén 19 zarándoklatot szervez a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, a Magyarok Nagyasszonya-búcsú az év utolsó, egyben kimondottan a magyar nemzetiségűek zarándoklata. A szentmise elején Pál József Csaba temesvári megyéspüspök köszöntötte az oltártestvéreket és a híveket, akik a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből érkeztek, de voltak Tihanyból és a Hargita megyei Oroszhegyből is zarándokok.

mindig úgy időzítve, hogy Magyarok Nagyasszonya előestéjén érkezzenek meg a kegyhelyre. Örömmel osztotta meg, hogy a Magyar Mária-út Egyesülettel kötött idei megállapodás értelmében a Szeged–Arad–Máriaradna zarándokút az európai Mária-utak része lett. „Mindig a családokért ajánljuk fel a temesvári püspökség védnöksége alatt szervezett zarándokutunkat. A családban kezdődik a jó és a gonoszság is, mert a sátán mindig szét akarja rúgni. Az édesapának az a szerepe, hogy védje, eltartsa a családot, az édesanya a kályha, az ölelő kar, ő adja a meleget, és a gyerekekkel válik teljessé a család. Az én szememben a család a legfontosabb,

– fogalmazta meg a Krónika kérdésére a zarándokútjuk lényegét Tóth János.