A máriaradnai templom ősi magyar Mária-kegyhely
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyarként, hívőként, keresztényként szeretetteljes életre való törekvéshez kérte Szűz Mária közbenjárását Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök szerdán az ősi zarándokhelyen, Máriaradnán. A Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott szentmisére a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéken kívül Székelyföldről és távolabbi magyarországi településekről is érkeztek hívek, voltak köztük gyalogos, lovas és kerékpáros zarándokok is.
2025. október 08., 19:202025. október 08., 19:20
2025. október 09., 10:572025. október 09., 10:57
Az Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradna a történelmi Magyarország második legnagyobb búcsújáróhelye volt Mariazell után. 1709-ben, a pestisjárványt követően az aradi lakosság fogadalmának megtartásaként szervezték meg a város első zarándoklatát Radnára, a hála és köszönet kifejezéseként, hogy megmenekültek a szörnyű kórtól. Sokan erre is emlékezve, az ősök által teremtett hagyományt követve zarándokolnak el a kegytemplomhoz, amelynek oltárában elhelyezett 17. századi Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak.
– osztotta meg érzéseit a Krónikával a bazilikához vezető lépcsősor aljában Sărăndan Gréta Aradról.
„Mint bármely kegyhelyen szerte a világon, itt is az Úristen kegyelmét, a Szűzanya közbenjárását kérve feltöltődésben van részünk” – tette hozzá arra a kérdésünkre, hogy mi az, amit lelkiségben nyújt Máriaradna a zarándokok számára.
Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különlegesnek tartott kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.
A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki a legenda szerint utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérváron a következő szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának: „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
– hangoztatta a legendához kapcsolódóan Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök, a szerdai ünnepi szentmise főcelebránsa.
Palánki Ferenc püspök Szűz Mária segítségét kérte, hogy szilárd hitben és szeretetben éljünk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szentbeszédében kiemelte: a Magyarok Nagyasszonya különleges ünnep a magyar nemzet számára, de „ez nem ad okot az elbizakodottságra”, mert nem vagyunk különbek más népeknél. „Csak sajátos módon szeretjük és tiszteljük a Szűzanyát. Más népek is sajátos módon szeretik és tisztelik.
és mi azért ünnepeljük Magyarok Nagyasszonyát, mert ezt tanultuk őseinktől” – utalt a Szent István-i legendára.
Magyarok Nagyasszonya ünnepe Máriaradnán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Palánki Ferenc arra biztatta a híveket, hogy törekedjenek a jóra, alázatra, felebaráti szeretetre, mert a mennyek országának kapujában senkitől sem azt kérdik majd, hányszor, miben volt igaza, hanem azt: „hányszor tudtál feltétel nélkül szeretni, hányszor tudtak beléd kapaszkodni?”
– hangzott a meghívott főpásztor fohásza.
Máriaradnára idén 19 zarándoklatot szervez a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, a Magyarok Nagyasszonya-búcsú az év utolsó, egyben kimondottan a magyar nemzetiségűek zarándoklata. A szentmise elején Pál József Csaba temesvári megyéspüspök köszöntötte az oltártestvéreket és a híveket, akik a Temesvári és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből érkeztek, de voltak Tihanyból és a Hargita megyei Oroszhegyből is zarándokok.
Magyar zarándokok a máriaradnai kegytemplomban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Sokan szervezett autóbuszos kirándulás keretében tették meg az utat, mások saját gépjárművel, de voltak lovas, kerékpáros és gyalogos búcsújárók is.
mindig úgy időzítve, hogy Magyarok Nagyasszonya előestéjén érkezzenek meg a kegyhelyre. Örömmel osztotta meg, hogy a Magyar Mária-út Egyesülettel kötött idei megállapodás értelmében a Szeged–Arad–Máriaradna zarándokút az európai Mária-utak része lett. „Mindig a családokért ajánljuk fel a temesvári püspökség védnöksége alatt szervezett zarándokutunkat. A családban kezdődik a jó és a gonoszság is, mert a sátán mindig szét akarja rúgni. Az édesapának az a szerepe, hogy védje, eltartsa a családot, az édesanya a kályha, az ölelő kar, ő adja a meleget, és a gyerekekkel válik teljessé a család. Az én szememben a család a legfontosabb,
– fogalmazta meg a Krónika kérdésére a zarándokútjuk lényegét Tóth János.
Tóth János, a gyalogos zarándoklat szervezője
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szentmise végén a templom mögötti kálváriadombon a hívek és az oltártestvérek végigjárták a keresztutat.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!