Nem spórolunk sok energiát az óraátállítással, összehangolt uniós lépések kellenek megszüntetéséhez

Az óraátállítás, illetve – ahogyan a hivatalos megnevezése szól – nyári időszámítás egyre inkább vitatott rendszer, lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DTS, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra.

Az energiafogyasztás legnagyobb részét az tette ki, hogy az ember felgyújtotta a villanyt, vagy nem, de pont ez ma már nagyon kismértékben szignifikáns” – fejtette ki a szakértő.

Hozzátette, egy 2008-a kutatás során arra jutottak a szakértők, hogy bár az óraátállításnak köszönhetően kevesebbet égetjük a villanyt, de többet használjuk a légkondicionáló berendezéseket, amik nem mellesleg sokkal nagyobb fogyasztók, mint néhány – ideális esetben – LED-es égő. Mint arról korábban írtunk, Varga Szabolcs épületenergetikai szaktervező lapunknak nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha utánaszámolunk, egy 100 négyzetméteres lakás kivilágítása LED-es izzókkal havi 10 lej körül van, ami jól érzékelteti, hogy a plusz/mínusz egyórás izzóhasználat naponta évi szinten is csak néhány lejes spórolást jelenthet.

Összehangolt változtatásra van szükség

Rácz Béla Gergely elmondta azt is, hogy szerinte nem véletlen, hogy az EU is az óraátállítás eltörlése mellett döntött, hiszen egyre inkább szűkül a mellette szóló érvek köre. Szerinte az egyetlen ok, amiért ez még mindig nem valósult meg, az a status quo, azaz az áttérés sok szempontból nehéz, bonyolult lehet, hiszen jelenleg a tőzsdék, a számítógépek, okostelefonok, menetrendek mind igazodnak az óraátállításhoz, és ezt összehangoltan kellene megváltoztatni. „Azt gondolom, hogy olyan helyzetekben, amikor a status quo mellett nincsen racionális érv, létre kell hozni azt az állapotot, ami annál hatékonyabb. És az óraátállítás nem egy hatékony állapot” – nyilatkozta Rácz Béla Gergely.

Leszögezte, régen az üzemekben sokkal több ember dolgozott, és kevésbé voltak gépesítve a rendszerek, így egy plusz napfényes óra akár hosszabb munkaidőt jelenthetett, ám ma már a legtöbb gyár, üzem, ha hatékonyan akar működni, akkor a napfényes órák számától függetlenül 0–24 órában termel, dolgozik. Azt is leszögezte, hogy ahhoz képest, amikor bevezették az óraátállítást, nagyon megváltoztak a fogyasztói szokások, a háztartások működése is, illetve az emberek életritmusa, mindennapjai is.

Negatívan hat az emberi szervezetre az óraátállítás

A téma kapcsán megkerestük Nagy-Bege Zoltánt, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét is, aki azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem konkrétan az energiahatékonyság szempontjából kell megközelíteni a témát, hanem a lényege, hogy „normális időpontban” lehessen hasznos munkát végezni. Azaz, ha nem állítanánk át az órát, akkor nyáron már 4-kor virradna, és nagyon korán kellene nekilátni a munkának, de így 5 órára „tolódik” a napfelkelte, amit azért sokkal inkább egy olyan időpontnak éreznek az emberek, amikor már fel lehet kelni, és neki lehet látni a teendőknek.

Rengeteg kutatás jutott arra az eredményre, hogy az óraátállítás, pontosabban a két különböző időszámításhoz való igazodás negatív hatással van a szervezetünkre.

Például, amikor felkelünk, a szervezünk leállítja a melatonin alváshormon termelését, és megkezdi a kortizol, azaz anyagcserét szabályozó hormon felszabadítását, felgyorsul a légzésünk, emelkedik a vérnyomásunk, nő a pulzusszámunk, és kissé emelkedik a testhőmérsékletünk. Ezeket a folyamatokat mind megzavarja az óraátállítás.

A Híradó.hu portál azt írja, a kronobiológia – mely az élő szervezetek működésének összefüggéseit vizsgálja a Nap–Hold-ritmus periodicitásaival kapcsolatban – és az alvástudomány szerint a hosszú évmilliókon keresztül kialakult cirkadián ritmusunknak, azaz napi biológiai óránknak leginkább a téli időszámítás lenne megfelelő. Bár Románia az uniós végszóra vár a kérdésben, a világban egyre több ország szakít a nyári időszámítás rendszerével, nemrég például Mexikó jelentette, be, hogy mivel a kormányuk nem lát energiaspórolást az óraátállításban, szakítanak a nem is olyan rég, csak 1996-ban bevezetett rendszerrel.

korábban írtuk

Még sokáig érvényben marad az óraátállítás: az uniós tagállamok nem tudtak megállapodni a téli-nyári időszámítást illetően

Továbbra is marad a nyári-téli időszámítás az uniós országokban. Noha egyetértés van abban, hogy az évente kétszeri óraátállítás megterheli a szervezetet, és gazdasági előnye sincs, az Európai Unió tagállamai nem jutottak közös nevezőre az ügyben.