
Ki korán kel... Egyelőre marad a téli–nyári időszámítás az uniós országokban
Továbbra is marad a nyári-téli időszámítás az uniós országokban. Noha egyetértés van abban, hogy az évente kétszeri óraátállítás megterheli a szervezetet, és gazdasági előnye sincs, az Európai Unió tagállamai nem jutottak közös nevezőre az ügyben.
2021. október 30., 13:522021. október 30., 13:52
Bár nagy lelkesedés övezte az óraátállítás eltörlésének felvetését, illetve az erre vonatkozó európai parlamenti döntést, a kérdés lassan elhal, azaz minden marad a régiben. Az ok? Ahogyan annyi minden másban, az Európai Unió tagállamai ebben az ügyben sem tudnak közös nevezőre jutni. Abban egyetértés van, hogy az évente kétszer esedékes óraátállítás megterheli az emberi szervezetet, és ma már gazdasági előny sem származik belőle, ráadásul rendkívül népszerűtlen a lakosság körében.
Csehország kormánya közölte, öt évig még biztosan folytatja a két időszámítás váltogatását. Románia, de Magyarország is várakozó állásponton van, ahogyan az EU-államok többsége is. A tagállamok saját hatáskörben választhatnak ugyan a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség, hiszen ha mindenki a saját feje után megy, a szomszédos országok között akár két óra eltérés is lehetne – emlékeztet írásában a 24.hu portál.
A strasbourgi parlament az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács hatáskörébe utalta a közös álláspont kialakítását, de
A jelenlegi, szlovén uniós elnökség egyértelműen kijelentette: érdektelen a kérdés iránt. Sajtóinformációk szerint a következő két EU-elnök, Franciaország, majd Csehország sem fogja prioritásként kezelni a kérdést.
Az ügyet azért igyekeznek háttérbe szorítani, mert éles ellentéteket szülhet az uniós tagállamok között is. Egyes országokban – így Franciaországban – a lakosság többsége inkább a nyári időszámításban maradna, máshol, mint például Belgiumban a télit preferálják.
Romániában az 1932 óta alkalmazott nyári időszámítást 2018-ban próbálták megszüntetni, de az erre vonatkozó törvénytervezetet a szenátus elutasította. Ami jelenleg egészen bizonyos: október 31-ére, vasárnapra virradóra átállunk a téli időszámításra.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
A Közlekedési Minisztérium jóváhagyta a brassói és a marosvásárhelyi helyiérdekű vasútvonalakra (HÉV) vonatkozó terveket.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
szóljon hozzá!