
Fotó: Kristó Róbert
Már minisztériumi szinten is vitatott, pedagógusok szerint pedig többnyire fölösleges az oktatási tárca által közvitára bocsátott „diákkódex”, amely többek közt tiltaná a mobiltelefonok használatát az iskolákban.
2016. június 20., 19:242016. június 20., 19:24
2016. június 20., 19:462016. június 20., 19:46
Közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium az állami- vagy magániskolákban tanuló diákok jogait és kötelezettségeit előíró tervezetet. A szaktárca honlapján elérhető dokumentum többek közt betiltaná a mobiltelefonokat az iskola területén, a készülékeket ezentúl – a sürgősségi eseteket leszámítva – csak akkor lehetne használni a tanórák idején, ha szerepük van az oktatási folyamatban. A „diákkódex” rögzíti továbbá, hogy az iskolai program legtöbb hét órát tarthat naponta, a különböző felmérők eredményeit pedig legtöbb 15 munkanapon belül kell közölni a diákokkal. A dokumentumban az is szerepel, hogy a tanintézetek vezetői nem tilthatják meg a diákok belépését az iskola területére, ha nem viselnek egyenruhát.
Eltérő minisztériumi vélemények
A tervezet tartalmával kapcsolatos vélemények már minisztériumi szinten is megoszlanak: míg Adrian Curaj miniszter a diákok érdekvédelmi szervezeteivel folytatott konzultációk alapján kidolgozott dokumentumot rendkívül fontosnak nevezte, a Krónikának nyilatkozó Király András oktatási államtitkár szerint nem több, mint pótcselekvés. Király emlékeztetett, a közvitára bocsátott „diákkódex” még Ecaterina Andronescu minisztersége alatt született, aki a tanügyi törvény mellett a pedagógusok és a diákok számára is hasonló statútumok kidolgozását javasolta.
„Nem valószínű, hogy ez a tervezet az oktatás minőségét javítja majd, mint ahogy az sem, hogy ezáltal megvalósul majd a rendszer működőképessé tétele. Ha felkészült diákokat akarunk, akik betartják a kötelezettségeiket, és élnek a jogaikkal, akkor elsősorban egy diákbarát oktatási rendszerre lenne szükség” – szögezte le lapunknak az oktatási államtitkár. Meglátása szerint fölösleges szabályozni, hogy egy diák napi hét óránál többet nem lehet az iskolában, amikor egy általános iskolás gyerek a tanterv szerint is heti 34-35 órát tölt az iskolapadban, tehát épp napi hét órát, ami Király szerint amúgy is túl sok.
„Egységes egészként kellene tekinteni minden szereplőre: a tanárra, a diákra és a szülőre, nincs értelme ezeket különválasztani. A tanügyi törvény általános rendelkezései amúgy is kitérnek a diákok jogaira és kötelezettségeire, azonkívül minden iskolának van egy belső rendszabályzata, amely a tervezethez hasonló előírásokat rögzít. Király András a közvitát is értelmetlennek tartja, szerinte ezzel a nagyhangú érdekcsoportok kerülnek előtérbe, holott ezeket a kérdéseket a szakmai szervezeteknek kellene megbeszélniük.
Házirend telefonhasználatra
A mobiltelefon használatával kapcsolatosan a lapunk által megszólaltatott pedagógusok úgy vélik, a tervezet semmi újat nem mond. Mint mondták, a tanintézetek belső szabályzatban rögzítették eddig is, hogy milyen módon korlátozzák ezeknek az eszközöknek a használatát. Olyan tanintézet is van, ahol a tanár határozhatja meg, hogy milyen esetekben lehet mobil- vagy okostelefont és táblagépet használni. „Egyes tanintézetekben egy szekrénybe teszik a készülékeket a tanulók, miután kikapcsolták, vagy néma üzemmódra állították. Máshol a táskákból nem vehetik elő. Csakhogy előfordul olyan is, hogy szükséges az internet használata, ami éppen akadozik az iskolában” – magyarázta Barabás Miklós, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium történelem szakos tanára.
A pedagógus elmondta, ő nem engedi a mobiltelefon használatát, ezt a tanítványai is tudják, és tiszteletben is tartják. Egy másik tanár elmondta, szakközépiskolában tanít, ahol elég nehéz a diákokkal elfogadtatni a telefon használatának tiltását, ez szerinte az elitiskolákban „valamiért sokkal könnyebben megy”.
Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója is úgy értékelte, az új tervezet semmi rendkívüli előírást nem tartalmaz, a dokumentumban szereplő szigorításokat a tanintézetek már rég önállóan szabályozták, mivel ezek az eszközök alkalmasak különböző visszaélésekre.
„Azt hiszem valamennyi szülő és tanár számára teljesen egyértelműek ezek a korlátozások. Szükség volt korábban ezekre a belső törvényekre, mivel a gyerekek állandóan elővennék a telefonjukat és ezt valamilyen módon korlátozni kellett” – mondta az igazgató.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
szóljon hozzá!