
Dr. Frigy Attila kardiológus ultrahangos szívvizsgálatot végez a marosvásárhelyi klinikán
Fotó: Orbán Orsolya
A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Noha az utóbbi időben felerősödött a prevenció, a szűrővizsgálatok gyakorisága, a szívgyógyászatban is távol állunk az ideális állapotoktól. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban arra kerestük a választ, hogy mennyire előzhetőek meg a szívbetegségek, illetve milyen tünetekkel forduljunk azonnal orvoshoz.
2025. június 18., 13:582025. június 18., 13:58
2025. június 18., 14:012025. június 18., 14:01
Dr. Frigy Attila kardiológus főorvossal, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen docensével a Maros Megyei Klinikai Kórház kardiológiai osztályán találkozunk, ő a harmadik emeleti szívgyógyászati részleg vezetője. A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálásával, kezelésével és megelőzésével foglalkozó kórházi osztályok mindenhol zsúfoltak, ugyanis ezek a népbetegségek a legelterjedtebbek, a romániai elhalálozások több mint 40 százalékáért tehetők felelőssé.
Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a
Arra is részletesen kitértünk, hogy miként lehet a betegségek egy részét legalább megelőzni.
Mint sok más egészségügyi területen, itt is kiemelt szerepet kapnak a szűrővizsgálatok, ezek képezik a kardiológushoz érkező emberek egyik nagy csoportját. Frigy Attila szerint itt azokról van szó, akiknek nincsenek úgymond szívpanaszaik. A szűrés olyan esetben elsődleges fontosságú, ha a családban voltak szív- és érrendszeri betegségek. Számukra fontos, hogy életkoruktól függően öt-, vagy kétévente jussanak el szakorvoshoz, hogy minél korábban fel lehessen fedezni az esetleges tüneteket.
A szívgyógyászati rendelőbe benyitó másik nagy csoportot azok alkotják, akiknek tünetei alapján már van valamilyen szív-érrendszeri betegségük. ,,Ha nem sürgősségi esetről van szó, akkor első lépésben családorvoshoz fordulnak, aki a biztosítási rendszer keretében küldőpapírral egy járóbeteg intézménybe irányítja a pácienst. Mivel a magánegészségügyi ellátásunk eléggé fejlett, a betegek egy része nem az állami ellátórendszert, hanem a magánrendelőket választja” – magyarázza a kardiológus a szakorvoshoz kerülő betegek útját.
Az elsődleges vizsgálat vérnyomásméréssel kezdődik
Fotó: Orbán Orsolya
A rendelőbe érkező beteget kikérdezi a szakorvos, sor kerül az anamnézisre, amikor a beszélgetés során feltárja a családi és egyéb előzményeket. Ezt követi a sztetoszkópos fizikai vizsgálat, vérnyomásmérés, és ha szükséges, elektrokardiográfiára (EKG) és ultrahangvizsgálatra is sor kerül. Az elsődleges kardiológiai vizsgálatok nyomán dönt a szakorvos arról, hogy szükség van-e másféle műszerekre is – például a beteg vérkeringését lemérő Doppler-vizsgálatra. A súlyosabb esetek beutalóval és kórházi vizsgálatokkal folytatódnak, ahol állandó szakorvosi felügyelet mellett folytatódik a diagnosztizálás és a gyógyítás.
Nem mindenki annyira szerencsés, hogy idejében, saját elhatározásából érkezzen szakorvosi rendelőbe, így
Dr. Frigy Attila tapasztalatai szerint Romániában – és ezen belül Erdélyben – nagyon sokat fejlődtek az egészségügyi szolgáltatások az érrendszeri sürgősségi esetek, illetve az akut infarktusellátás terén. ,,Nem csak az egyetemi központokban, hanem nagyobb megyeközpontokban is van már katéterlabor – Csíkszeredában például nemrégiben nyílt meg –, tehát ha valakinek infarktusa van (egy vérrög elzárja a beteg egyik koszorúérét), a vérrögöt katéteresen el lehet távolítani, illetve ki lehet nyitni az elzáródott koszorújáratot” – magyarázza a marosvásárhelyi szakorvos. Frigy Attila példát hoz fel a kilencvenes évek helyzetéről, amikor a kórházakba került infarktusos betegek 20 százaléka hunyt el, mára viszont az ilyen esetek elhalálozási aránya 5 százalékra csökkent.
A kardiológiai rendelőben az elsődleges vizsgálatokhoz szükséges műszerek állnak rendelkezésre
Fotó: Orbán Orsolya
A sürgősségi ellátást mindenki szeretné elkerülni, ehhez viszont ismerni kell a tüneteket, amivel a beteg időben eljuthat szakorvoshoz, hogy megelőzze a nagyobb bajt. A kardiológus szerint a legfontosabb tünet a mellkasi fájdalom, ami arra utal, hogy szívkoszorúér-betegség állhat fenn, azaz nem kap elég vért a szívizom. Ez rendszerint valamilyen terhelésre – például lépcsőmászásra vagy dombmászásra – jelentkezik: a mellkas középső részén, elöl több percen át szorító jellegű fájdalom jelentkezik, ami kisugározhat az állkapocsba, vagy a bal karba.
Második tünet a nehéz légzés, a fulladásérzet. Frigy szerint nem arról van szó, amikor felfutunk a negyedik-ötödik emeletre, és emiatt fulladunk. A kisebb terhelésre jellemző tünetre hívja fel a figyelmet, amit rendszerint akkor vesz észre a beteg, ha 2-3 hónapja még simán felment egy lépcsőn, és most kezd fulladni. A fulladás- és fáradtságérzet szívbetegség beköszöntője lehet. Szintén felkiáltójel a szívdobogásérzet, amikor a beteg úgy érzi, összevissza vagy félrever a szíve, ami szintén kivizsgálásra szorul.
A szakorvos szűrővizsgálatot is elvégez a rendelőjében
Fotó: Orbán Orsolya
A nagy kérdés az, hogy a népbetegségek sorában vezető helyet betöltő szív-érrendszeri betegségek milyen mértékben előzhetők meg szűrővizsgálatokkal, és egészséges életmóddal. A szakorvos szerint ideális állapot a primordiális megelőzés, amikor az ember úgy él, úgy rendezi az életét, hogy ne alakuljon ki semmiféle szívbetegsége. A primer prevenció ugyanakkor arra helyezi a hangsúlyt, hogy nagyon korán, még a rizikófaktorok stádiumában kiszűrhetőek legyen a betegségek.
Ez utóbbi kategóriába tartozik a férfi nem, az életkor, vagy a családi, genetikai hajlam. Az összes többi viszont megelőzhető, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzásról való lemondás, az ülő életmód felcserélése, és más életmódbeli változások. A primer prevenció arra alapul, hogy az egészségtudatos ember olyan életmódot válasszon, amely a rizikófaktorokat lenullázza, vagy legalábbis minimalizálja. Ez három klasszikus életmódi tényezőt jelent: megfelelő étkezés, rendszeres mozgás, és modern kifejezéssel élve, a stresszmenedzsment” – foglalja össze a megelőzés alapszabályát a kardiológus.
Az ultrahangos szívvizsgálat képernyőjén követhető végig a szív működése
Fotó: Orbán Orsolya
Orvosi szaknyelvben azt szokták mondani, hogy egy populáció egészségügyi állapotáért nagyjából 30-40 százalékban tehető felelőssé az egészségügyi ellátás. Az összes többi nem közvetlenül az orvosi ellátás felelőssége, aminek nagyon fontos eleme az egészségügyi nevelés. Vendéglátónk szerint erre megfelelő egészségügyi politikák kellenek, azaz olyan iskolai és egyéb programokat kell kidolgozni, hogy az emberekbe már gyerekkoruktól beleivódjon az egészségtudatos életmód.
A vizsgálat eredményeit nyomtatott formában is kibocsájtja a műszer
Fotó: Orbán Orsolya

Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.

A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
szóljon hozzá!