Gyorok madártávlatból, a ménesi borvidék tetejéről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kilenc helyi önkormányzat és 17 borászat közös egyesület létrehozásán dolgozik, hogy fellendítsék Arad-hegyalja történelmi borvidékét. Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a turisták számának emelkedését, a térség történelmének, soknemzetiségű kultúrájának és hagyományainak széleskörű megismertetését.
2026. június 09., 14:332026. június 09., 14:33
A történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén valaha 6500 hektáron termesztettek szőlőt, a hivatalos adatok szerint ma viszont mindössze 1000 hektár van termő állapotban, és ebből is csak 550 hektár rendelkezik oltalmat élvező földrajzi eredetmegjelöléssel. Mihai Pașca prefektus hétfőn jelentette be a kezdeményezést: már megtették az első lépéseket az Arad-hegyalja – Ménes–Magyarád (Miniș–Măderat) nevű egyesület létrehozására, miután egyeztetett a borvidék kilenc településének önkormányzatával és 38 borászattal.
Pașca szerint a térség „óriási, de alig kihasznált” potenciállal rendelkezik, amely gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt jelentős lehetne. A szőlőterületek visszaszorulása azonban az elmúlt évtizedek „alulteljesítésének” eredménye:
A hegyalja településeinek polgármesterei és a borászok egyetértettek abban, hogy az új egyesület fő célja a közös fellépés és a térség egységes turisztikai arculatának kialakítása lesz. A borászok hangsúlyozták:
Az egyesület fesztiválok és vásárok szervezésével szeretné növelni a térség népszerűségét, emellett európai uniós források bevonásával fejlesztési projekteket is indítanának. A tervek között szerepel a gasztroturizmus erősítése, hagyományos ételeket kínáló éttermek és panziók bevonásával.
A ménesi gazdák szerint a helyben elfogyasztott bor a legjobb bor
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Corneliu Popi-Morodan, Gyorok polgármestere arról beszélt, hogy a következő években akár a legendás Zöld Nyíl, az egykori hegyaljai villamosvasút turisztikai célú „újraélesztése” is megvalósulhat. Az egyik felújított, a gyoroki villamosdepóban őrzött szerelvény állítása szerint nem használható rendszeres személyszállításra, mivel műemléki védelem alatt áll, de egy több mint kétmillió eurós beruházással elkészülhetne egy hiteles replika.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
A borászok képviseletében Robert Heizer kiemelte: az egyesület egyik legfontosabb küldetése a mentalitásváltás. „Nem egymás ellen, hanem egymásért kell dolgoznunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közös fellépés az egész ágazat fejlődését segítheti.
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja.
Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.)
Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet. Gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja az 1800-as években először készített vörös aszúbort a világon kadarkából.
Arad-hegyalja főleg a kékszőlőiről híres
Fotó: Makkay József
A ménes–magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg. Balla Géza Kárpát-medencei hírű szaktekintély, Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelkedik Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díj (2025).
Utóbbi kapcsán idén február 1-jén jelent meg interjú a Krónikán Balla Gézával, aki többek között azt nyilatkozta, hogy
Megerősítette, hogy 2500 hektár termőszőlőt tartanak nyilván a borvidéken, de a gyakorlatban csak 1600–1700 hektáron termesztenek. Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: tíz-tizenöt hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
Szerinte a rendszerváltás utáni visszaszolgáltatást nem kísérte kellő szakmai felkészítés, így sokan, akik hirtelen szőlősgazdaként „ébredtek”, nem tudták megfelelő minőségben termeszteni és szüretelni szőlőt, nem beszélve arról, hogy nem értettek a borkészítés fortélyaihoz, így sokan gyorsan megszabadultak a területektől vagy parlagon hagyták azokat, akik pedig mégis megpróbálkoztak bort előállítani, nem adtak a minőségre és a palackozásra, ezért rövid időn belül felhagytak vele.
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében pénteken megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.
Felzúdulást keltett a soviniszta, magyarellenes román körökben, hogy Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelezte: nem kívánja engedélyezni Mihai Tîrnoveanu megmozdulását, amelyet péntek délutánra tervez a háromszéki városban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!