Egyetlen magyar diáknak sem sikerült színtízesre érettségiznie, a székelyföldi megyékben sok helyen gyengén teljesítettek a vizsgázók
Fotó: Beliczay László
A magyar diákok 56,58 százaléka érettségizett sikeresen, ez az arány elmarad az országos átlagtól – közölte a fellebbezések előtti összesített eredményeket a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság. A székelyföldi megyékben sok helyen gyengén teljesítettek az érettségizők, a helyzet javítása céljából szakmai válságstábot hoz létre a Magyar Szülők Szövetsége.
2019. július 10., 19:272019. július 10., 19:27
2019. július 10., 20:592019. július 10., 20:59
Enyhén csökkent a sikeresen vizsgázó magyar érettségizők aránya a tavalyi adatokhoz képest: idén a diákok 56,58 százaléka vette sikeresen az akadályt, tavaly ez a szám 56,95 volt – közölte a fellebbezések előtti eredményeket szerkesztőségünkkel a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság.
országszerte az összesített átmenési arány – a korábbi évek végzőseinek eredményeit is figyelembe véve – a fellebbezés előtt 67,2 százalékos, tavaly 67,7 százalékos volt.
Egyébként 1 százalékkal nőtt a 2018–2019-es tanévben az idén végzett érettségizők átmenési aránya a tavalyihoz képest országos szinten: az óvások előtti eredmények alapján a júliusi érettségin
Az egyes tantárgyakból szerzett jegynek minimum ötösnek, ezek átlagának pedig legalább hatosnak kell lennie ahhoz, hogy a végzősök sikeresen zárják az érettségi vizsgát. Az átmenési arányt az összes megjelent diák médiájából számították ki, a vizsgáról kizárt tanulók jegyeit is beleszámítva. Az idei érettségin országos szinten a 136 091 beiratkozó közül 129 166 diák jelent meg a vizsgán.
A tavalyi 6012-höz képest idén 6021 magyar tanuló iratkozott be az érettségi vizsgára, közülük 5812 diák (96,52 százalék) vett részt a megmérettetésen. A legtöbb magyar diák Hargita (1642), Maros (1080) és Kovászna (833) megyében érettségizett, Szeben megyében pedig mindössze egy magyar vizsgázó volt. Fehér megyében 90, Arad megyében 66, Bukarestben 11, Bihar megyében 554, Beszterce-Naszód megyében 23, Brassó megyében 132, Kolozs megyében 453, Hunyad megyében 28, Máramaros megyében 77, Szilágy megyében 337, Szatmár megyében 438, Temes megyében pedig 47 magyar diák vizsgázott. Csalásért vagy csalási kísérlet miatt országszerte 84 diákot zártak ki, közülük ketten magyarok. Ők a soron következő két érettségi vizsgára nem jelentkezhetnek.
Színtízes dolgozatok a magyar tanulók körében is vannak: román nyelv és irodalomból 5, magyar nyelv és irodalomból 83, történelemből 47, matematikából 80, választott tantárgyból 73 diák kapott tízes osztályzatot.
Román nyelv és irodalomból a magyar érettségizők 65,52 százalékának (tavaly 64,87 százalék), magyar nyelv és irodalomból 97,63 százalékának (tavaly 95,84 százalék), a profilnak megfelelő tantárgyból (matematika vagy történelem) 83,75 százalékának (tavaly 81,09 százalék) – matematikából 77,43 százalékának (tavaly 72,16 százalék), történelemből 95,26 százalékának (tavaly 98,61 százalék) –, választott tantárgyból pedig 92,66 százalékának (tavaly 91,26 százalék) sikerült a vizsga.
Az érettségin átmenő magyar diákok átlagai a következőképpen alakultak 6–6,99-es átlag között 751-en, 7–7,99-es átlag között 1181-en, 8–8,99-es átlag között 1058-en és 9–9,99-es átlag között 299-en vizsgáztak. Országos szinten a legjobb eredményeket Bukarest 4. kerületében érték el a diákok, ahol az érettségizők 80,94%-a vette sikeresen az akadályt, Kolozs megyében ez az arány 80,71%-os. Ötödik helyen áll Szeben megye, tizediken Brassó megye. A magyar diákok Kolozs és Beszterce-Naszód megyében, valamint Bukarestben teljesítettek a legjobban.
Míg országszerte az érettségizők 67,2 százaléka érte el az átmenéshez szükséges hatos vagy annál nagyobb átlagot a vizsgasorozaton, a székelyföldi megyékben alacsonyabb az átmenési arány: Maros megyében a vizsgázók 60,8 százalékának sikerült az érettségije, Kovászna megyében 58,4 százalékos ez az arány, Hargita megyében pedig mindössze 50,3 százalék. Noha összességében romlottak az eredmények, idén is számos iskola diákjai teljesítettek jól az érettségin.
Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója elégedett az elért eredményekkel, amelyek szerinte a valóságot tükrözik, és megfelelnek az elvárásaiknak. „Ez kiváló eredmény, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a megyében vannak olyan iskolák is, ahol senkinek sem sikerült átmenő jegyet szereznie. Ez nem először fordul elő, nem kisiklásnak mondható, hanem tendenciának, és véleményem szerint az iskolahálózat már régóta esedékes újragondolása jelenthet megoldást a helyzetre. Az eredmények figyelembevételével meg kell gondolni, hogy mennyire indokolt továbbra is fenntartani olyan tanintézményeket, amelyek mélyen a törvényes létszám alatti osztályokat tartanak fenn, és az eredmények is elmaradnak az elvárttól” – adott hangot véleményének az igazgató.
Demeter Levente, Hargita megye megbízott főtanfelügyelője elmondta, többször volt már szó országos szinten az érettségi újjászervezéséről, ezekben az elképzelésekben pedig a szakiskoláknak meg sem adják az érettségizés lehetőségét, mert Nyugaton is úgy működik a rendszer, hogy aki szakmát tanul, annak nincs szüksége az érettségire.
Meglátása szerint azoknak a diákoknak, akiknek már a kezükben van egy szakmai oklevél, és talán egy, a végzettségüknek megfelelő munkahely is a rendelkezésükre áll, nincs motivációjuk az érettségire, mert nem akarnak továbbtanulni.
A Magyar Szülők Szövetsége csalódottan vette tudomásul, hogy megismételődött az elmúlt évek érettségi katasztrófája, sőt egyre rosszabbak a fiatalok eredményei. Facebook-oldalukon közölték,
A kezdeményezés részleteiről a szövetség elnökét, Csíky Csengelét kérdeztük, aki elmondta, első körben, várhatóan pénteken a szövetség alapító tagsága, az igazgatótanács, a fiókszervezetek és az alakuló fiókszervezetek szülői képviselete megalapítja a válságstábot, majd a második szakaszban, várhatóan a jövő héten csatlakoznak hozzájuk a szakemberek is, többek között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének képviselői, illetve az oktatási minisztérium keretében működő kisebbségi államtitkárság képviselője is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.
Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó és Hosszúmező közötti térségben.
Az állatvédelemről sokáig legfeljebb akkor esett szó, amikor egy-egy megrázó eset felkavarta a közvéleményt. Az elmúlt évtizedekben azonban csendes, mégis mélyreható változás zajlott le Erdélyben. Riportunkban ennek az átalakulásnak jártunk utána.
Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás