Öt kutatás merül el az erdélyi magyar értelmiség „nehéz éveiben”
Fotó: Pixabay
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára – tájékoztatott kedden a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány.
2026. szeptember 15., 14:372026. szeptember 15., 14:37
Az alapítvány júniusban indította el kutatói pályázati programját, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján.
A pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában.
A 2026-os Határon túli magyar kutató és feldolgozó (HTMKF) pályázatra beérkezett munkák közül a szakmai bírálat és a kuratórium döntése nyomán öt kutatást tartottak alkalmasnak arra, hogy elinduljon. Alapképzés kategóriában nem érkezett pályázat, a doktori kategóriában pedig nem hirdettek nyertest.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
az állambiztonsági és levéltári források kritikus és objektív feldolgozásával pontosabb képet adva az erdélyi magyar értelmiség sorsáról és a korszak kulturális hálózatainak működéséről – írták.
Emlékeztettek, hogy a program szakmai hátterét az alapítvány által januárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) együttműködésben létrehozott tényfeltáró bizottság biztosítja.
Ennek koordinációját és szakmai irányítását Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója végzi. Tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, Fodor János történész, tudományos kutató, Főcze János történész, tudományos kutató, Jánosi Csongor történész, tudományos kutató és Nagy Levente irodalomtörténész. A program védnöke Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja.
„A HTMKF-program éppen ezért nem gyors ítéletekre, hanem évekre szóló, aprólékos forrásfeldolgozásra épül, a múlt megbélyegzése helyett a korszak összetettségének megértésére” – fogalmazott.
Az alapítvány célja, hogy a feltárás ne szenzációk keresésére, hanem a források szakszerű és objektív feldolgozására, a történelmi kontextus megértésére és új összefüggések bemutatására épüljön.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Az MTI emlékeztet, a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány azután jelentette be az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására irányuló kutatócsoport felállítását, hogy 2024-ben az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál arról cikkezett, hogy az alapító Nagy Elek édesapja, Méhes György Kossuth-díjas író együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Az író életművét gondozó alapítvány kuratóriuma erre reagálva a Transtelex.ro megkeresésére közölte: a cikk egyoldalú megállapításokat tartalmaz az író életművére vonatkozóan, Méhes György irodalmi munkássága, életműve megkérdőjelezhetetlen, de az alapítvány történészek közreműködésével, tudományos igényességgel kíván szembenézni az író életútjának ezen szakaszával.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!