Szállításra kész áru. A felvásárlók által kínált árak az előállítási költségeket sem fedezik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Románia-szerte naponta több tonna érett paradicsom végzi a kukákban, miután hirtelen annyi a termény, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők. A gazdák szerint ennek oka a kormány által nyújtott paradicsomtermesztési támogatás, mert a szubvenció miatt sokan fogtak bele a termesztésbe, miközben a felvásárlás nem biztosított, az áruházláncok pedig a külföldi importárut részesítik előnyben. Olyan Arad megyei gazdálkodóval is beszélgettünk, aki épp a tavalyi tapasztalatok miatt mondott le idén a paradicsomtermesztési támogatásról.
2024. június 27., 10:172024. június 27., 10:17
2024. június 27., 10:272024. június 27., 10:27
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium által néhány éve elindított paradicsomtermesztési program keretében az állam 1000 négyzetméter fóliasátras, illetve egy hektár szabadföldi paradicsom termesztését támogatja 3000 euróval. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági vállalkozásokig terjed, az igénylés nem túl bürokratikus,
„Nagyon jól jött a gazdáknak, hogy előre megkapták ezt a pénzt, mivel az inputanyagokkal, a vetőmaggal, műtrágyával, fóliasátorral kiadások vannak. A második részletet azután kapják majd meg, miután a minimálisan előírt hat tonna termést értékesítették” – magyarázta kérdésünkre Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
A termelők számára előnyös a paradicsomtermesztésre szánt támogatás, szeretnék azonban, hogy az értékesítési láncba is bekerüljenek. „Az eredménye messze van a kitűzött céloktól, mivel nagyon nehéz bekerülni a nagy üzletláncokba. Azok még mindig az importárut preferálják, legyen szó lengyelországi almáról, spanyolországi paradicsomról vagy kínai fokhagymáról. Szó volt arról, hogy a szupermarketekben az úgynevezett rövid beszerzési láncon érkező, tehát a helyi termelőktől származó áru negyven százalékot kell kitegyen, de szerintem még messze állunk ettől az aránytól” – folytatta a falugazdász.
A kiszámítható értékesítés hiányára panaszkodott az Arad megyei Kisiratos község alpolgármestere, Andó László, aki maga is földműveléssel foglalkozik. Tavaly igényelte az állami támogatást egy hektár szabadföldi paradicsom termesztésére, de idén – épp a múltévi keserű tapasztalatok alapján – már nem vágott bele.
A termelőnél olcsó, az üzletben drága a népszerű zöldség
Fotó: Pixabay
„Amíg ki nem alakul a felvásárló, feldolgozó és csomagoló cégek hálózata, marad ez a káosz – osztotta meg a véleményét. – Egyre kevesebb a kisüzletek meg a termelői piacok száma, a szupermarketek visszaszorították ezeket, és hiába termel a paraszt, nincs hol eladja. Szerződést senki nem biztosít, ez a legnagyobb probléma, mert én is szívesen teszek egy hektár padlizsánt vagy két hektár paradicsomot, ha biztosan tudom, hogy azt valaki majd megveszi.”
Andó László példának hozta fel, hogy a szomszédos dombegyházi termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján megkapta a fokhagyma vetőmagot tőlük, ugyanakkor garantálták a termény felvásárlását is – így idén inkább ezzel foglalkozott, nem a paradicsomtermesztéssel. Bár tavaly ő szerencsésnek mondhatta magát, hiszen egy pályázat révén létrehozott helyi szövetkezetben egy részét fel is dolgozták a termésnek.
Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.
„Nekifogtunk, hogy feldolgozzuk a saját üzemünkben. Főztük, csomagoltuk, de a kapacitás nem bírta – a kezdeti nehézségek, ugye –, közben a paradicsom elkezdett érni, így aztán muszáj volt piacra dobni interneten, meg jártam vele a piacokat, és eladogattuk tonnánként. Szerencsém volt, mert később ültettem, mint mások, így akkor kezdett érni, amikor a többieké már lebetegedett. Ráadásul elkaptam a befőzési időszakot, és akkor egy hektárról 35 tonna jó minőségű paradicsomot eladtam, de utána nyolc-tíz tonna így is rám rohadt a földön” – magyarázta a termelő. Aki szerint nem a munka okozott nehézséget, hanem az értékesítés, a bizonytalanság, hogy vajon sikerül-e túladni az árun, vagy kárba vész az egész.
Andó László szerint a szupermarket-láncokba bekerülni egy kistermelőnek „szinte lehetetlen”
Fotó: Andó László/Facebook
A Digi24.ro portál szerint a felvásárlók 1 lejt hajlandók adni a paradicsom kilójáért, miközben ahhoz, hogy némi profit is legyen rajta, legalább négy lejt kellene kapniuk a termelőnek. A végső fogyasztók, a vásárlók azonban semmit sem tapasztalnak az alacsony árból, ha piacra vagy a szupermarketbe mennek. A hasznot mindig a viszonteladók teszik zsebre – állapította meg a zöldségtermesztéssel foglalkozó kisiratosi alpolgármester.
„Mindig ők nyernek. Mindenféle rizikó nélkül kétszeres, de legtöbbször háromszoros hasznot húznak. Például azok, akik az aradi piacokon árulnak, 90-95 százalékban viszonteladók, nekem meg mint termelőnek esélyem sincs asztalhoz jutni. De egyébként is a termelőnek nem igazán van ideje piacolni, mert vagy termel, vagy piacol. A mai világban már nem működik, hogy ültetek egy kisebb mennyiségű paradicsomot vagy paprikát, és azt kilónként eladogatom a piacon. Mennyiséget és minőséget kell előállítani, és arra kellene biztosítani egy felvásárlói, előszerződéses rendszert, ami biztosítékot jelent, hogy el tudjuk adni az árut” – összegezte lapunknak Andó László.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás