Hirdetés

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

•  Fotó: Makkay József

Fotó: Makkay József

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Krónika

2024. június 14., 15:402024. június 14., 15:40

2024. június 14., 16:092024. június 14., 16:09

A mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata program keretében a melegházakban megtermelt paradicsom és uborka értékesítése is szerepel. A program keretében az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós, „de minimis” támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.

A gazdák most arra panaszkodnak, hogy a paradicsom nagybani eladásából származó pénzből még a betakarítás és a szállítás költségeit sem tudják fedezni, így ahelyett, hogy még jobban eladósodjanak, kénytelenek lemondani a betakarításról, így gyakorlatilag az összes munkájuk eredményéről.

Hirdetés

A digi24.ro hírportál újságírói ellátogattak az Ilfov megyei Vidra község egyik termelőjéhez. Petrică Bolocan elmondta, hogy a tavalyi szezonban körülbelül 5 tonna paradicsomot dobott ki, idén pedig legalább 3 tonnát fog kidobni. Ennek az az oka, hogy Romániában nincs piaca az olyan terményeknek, mint a paradicsom, a padlizsán és az uborka, és a közvetítők, akik felvásárolják ezeket a terményeket a romániai gazdáktól, nagyon alacsony árat adnak, hiszen idén bőséges a termés.

Vagyis az üzletek, kereskedők 1 lejért veszik meg a dél-romániai paradicsom kilóját, a gazdák pedig legalább 4 lejt akarnak kapni, hogy profitot termeljenek. Viszont a jelenlegi helyzetben már hajlandóak eladni két lejért is egy kiló paradicsomot, csak azért, hogy ne dobják ki. Ilyen helyzetek már előfordultak már Romániában az elmúlt években, amikor nagy mennyiségű uborka, padlizsán és paradicsom komposztként végezte.

A gazdák szerint az egyik megoldás az lenne, ha az állam által felajánlott támogatási program más mezőgazdasági terményekre, például uborkára, padlizsánra is vonatkozna, valamint ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket – ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához.

Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket,

és azt nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában. Mindezt a kommunizmus éveiben működő, úgynevezett Aprozar-boltok, vagyis zöldség- és gyümölcsüzletek mintájára képzelték el. Az állami felvásárlási program fő szereplői azok a gazdák, akik a kistermelőknek szánt „de minimis” támogatással láttak hozzá zöldségtermesztéshez.

Az Ilfov megyei gazda azt mondta, jelenleg 1,5 lej és 1 lej közti áron tudja csak eladni a paradicsomot, de ez nem elég ahhoz, hogy profitot termeljen és beruházásokat eszközöljön - mert a termeléshez szükséges anyagok, vagyis minden input 30%-kal drágult a tavalyi évhez képest.

Ezért legalább 4-5 lejt kéne kapjon a gazda a paradicsom kilójáért. „A de minimis támogatás nem fedezi a termelő költséget, ahhoz, hogy most 1000 négyzetméternyi területen vetőmagot termesszünk az érés második ciklusára, 10 000 lejre lenne szükségünk, hogy termést hozzunk létre. Őszig sok a munka a paradicsommal, akkor meg majd újra eladjuk 1 lejért kilóját” – mondta keserűen a gazda.

korábban írtuk

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 14., hétfő

Újabb magyarországi cég telepedett meg a Partiumban

Belépett a romániai piacra a magyarországi piacon az üveghulladék gyűjtésére, feldolgozására, válogatására és újrahasznosítására szakosodott, iparági vezetőnek számító RE-Glass.

Újabb magyarországi cég telepedett meg a Partiumban
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Bezzegromániázhatott Európa egyik legnagyobb autógyártója

A romániai bérekkel és az ezzel együtt járó alacsonyabb kiadásokkal példálózhattak a Mercedes illetékesei Németországban, jelezve az alkalmazottaknak, hogy ha nem tetszenek a megváltozott szabályok, akkor a termelést átköltöztethetik Kelet-Közép-Európába.

Bezzegromániázhatott Európa egyik legnagyobb autógyártója
2026. szeptember 13., vasárnap

Újabb állami hatóság bólintott rá, hogy az Azomureș a Romgaz tulajdonába kerüljön

Újabb akadály hárult el annak útjából, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem a román állam tulajdonában levő Romgaz földgázkitermelő- és szolgáltató tulajdonába kerüljön.

Újabb állami hatóság bólintott rá, hogy az Azomureș a Romgaz tulajdonába kerüljön
2026. szeptember 12., szombat

Milliárdokért épülhet a semmi? A kormány ellenőrei darabokra szedték a miniatomerőmű projektjét

A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.

Milliárdokért épülhet a semmi? A kormány ellenőrei darabokra szedték a miniatomerőmű projektjét
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Autóút-keresés folyt. köv. a magyar–román határon: ötéves késéssel összejön?

Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.

Autóút-keresés folyt. köv. a magyar–román határon: ötéves késéssel összejön?
2026. szeptember 11., péntek

5820 lej az átlagbér – csak éppen nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik

Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.

5820 lej az átlagbér – csak éppen nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik
2026. szeptember 11., péntek

Lassult az infláció, de a pénztárcánk ezt még nem feltétlenül érzi meg

A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Lassult az infláció, de a pénztárcánk ezt még nem feltétlenül érzi meg
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Újabb rekordot döntött a benzin ára, egyre közelebb a lélektani küszöb

Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.

Újabb rekordot döntött a benzin ára, egyre közelebb a lélektani küszöb
2026. szeptember 10., csütörtök

Zöld ház program: meghallgatták a napelemeseket, de a nagy önrész marad

Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.

Zöld ház program: meghallgatták a napelemeseket, de a nagy önrész marad
2026. szeptember 10., csütörtök

Sokan keresnek állást a közeli nagyvárosokban. Milyen béreket kínálnak a cégek?

Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.

Sokan keresnek állást a közeli nagyvárosokban. Milyen béreket kínálnak a cégek?
Hirdetés
Hirdetés