Kolozsváron is egyre gyakrabban láthatunk ázsiai vendégmunkásokat
Fotó: Kiss Judit
Mivel a hazai munkaerő elvándorlása továbbra is hátrányosan érinti a romániai vállalatokat, a cégek továbbra is képzett és képzetlen munkaerőt „importálnak” más országokból. A rossz élet- és munkakörülmények miatt egyre nagyobb számban vándorolnak keletről nyugatra az olyan országokból, mint Nepál, Srí Lanka, India, Banglades és a Fülöp-szigetek, az ottani bérekhez mérten pedig Romániában is jó kereset várja őket. Tény ugyanakkor, hogy nagyon sokan már az első adódó alkalommal tovább is állnak egy még jobb élet és fizetés reményében nyugatabbra.
2023. május 16., 17:092023. május 16., 17:09
2023. május 16., 17:132023. május 16., 17:13
A tavalyhoz hasonlóan 100 ezer, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár dolgozhat Romániában, a vállalatok pedig élnek is a lehetőséggel, mivel a gazdaság számos ágazatában – többek között az építőiparban és a vendéglátásban – is munkaerőhiány jellemző. Sokakat meg is lepett, hogy a bukaresti kormány idénre is 100 ezerben határozta meg a létszámot, a versenyszféra képviselői tavaly novemberben a Wall-street.ro portálnak úgy nyilatkoztak, hogy 130 ezres keretre számítanak.
A gazdasági portál friss elemzése szerint a román kormány nem akarja, vagy legalábbis nem vállalja a felelősséget azokért az esetleges társadalmi feszültségekért, amelyeket egy küszöbön álló gazdasági válság kapcsán a külföldi vendégmunkások még nagyobb beáramlása okozhat.
A munkaügyi felügyelőség adatai szerint 2023. április 20-áig 120 165 külföldi munkavállaló érkezett Romániába, bár tény, hogy a Wall-street által közölt listán egyaránt szerepelnek az uniós, illetve az EU-n kívüli országokból érkezettek.
A negyedik helyen az úgynevezett hontalan személyek állnak, számuk 8282. (A nemzetközi jogban hontalan személy alatt olyan személyt értünk, akit egy állam sem tart saját joga szerint állampolgárának.) A háború sújtotta Ukrajnából érkezők közül 7765-en vállaltak munkát Romániában április 20-áig. A top 10-be befértek még a moldovai köztársaságbeli (7487), az indiai (7435), a bangladesi (5239), az olasz (3695) és a kínai (3228) munkavállalók.
Kétezresnél nagyobb közösséget alkotnak még a pakisztániak, valamint a Fülöp-szigetekiek is.
A 20-as listán megtaláljuk még Németországot (1433), Egyiptomot (1428), egy, az elemzésben Arab köztársaságként említett, nem létező entitást (1405), valamint Franciaországot (1305).
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Ami azokat a területeket illeti, ahol a külföldi vendégmunkások dolgoztak/dolgoznak, talán nem meglepő, hogy
A 2023. április 23-áig Romániába érkezett külföldi munkaerő 12,58 százaléka az építőiparban, 9,23 százaléka pedig a HoReCa-ágazatban talált állást az elemzés szerint.
A Gyergyóditróban alkalmazott Srí Lanka-i pékek története bejárta a világsajtót, film témájául is szolgált
Fotó: Beliczay László
A negyedik helyen a sütőipar (2747), az ötödiken pedig a kiskereskedelem (2267) áll. De sokan vállaltak munkát a szolgáltatói szektor különböző szakterületein, szállodákban, autóipari üzemekben, és számottevő a tanácsadóként tevékenykedők száma is.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
A vendégmunkások területi megoszlása sem meglepő. A munkaügyi felügyelőség adatai szerint 2023. április 20-áig 41 130 külföldi állampolgárnak volt aktív munkaszerződése Bukarestben, ami az országba érkezett külföldi munkavállalók 34,23 százalékát jelenti. A legtöbben Nepálból (6143), Törökországból (3924), Ukrajnából (3416) és Srí Lankáról (3265) érkeztek.
Az elemzés aláhúzza: a korábbi évekhez képest a munkaerőigény növekedésének lehetünk szemtanúi, de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy egyre alaposabban kell tájékoztatni a romániai vállalkozókat arról, hogy milyen alapfeltételeket kell nyújtaniuk a külföldről hozott munkaerőnek.
Az építőiparban dolgozik a legtöbb vendégmunkás
Fotó: Pixabay.com
„Mind a munkavállaló, mind a munkáltató vállal bizonyos feltételeket, amelyekért közvetlenül felelősek, és ezek be nem tartása esetén a törvény előtt felelősségre vonhatják őket. A romániai munkáltatók számára gyakran kényes kérdés a túlórák kifizetése” – mutatott rá Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatója.
Mint ismeretes, a hivatalos statisztikák szerint 2022-ben 100 000 külföldi munkavállalót fogadtak be, körülbelül annyit, mint amennyit Románia 2010 és 2021 között, 11 év alatt, és a 2021-es kvóta dupláját. 2020-ban és 2019-ben évente 30 000 külföldi munkavállalót engedtek be a munkaerőpiacra. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy sokan közülük az első adódó alkalommal, illegálisan tovább állnak valamely nyugat-európai országba, ahol jobb béreket remélnek. Sokan viszont a határon sem jutnak át, és a nyugati jobb élet helyet a romániai hatóságok által lefolytatott büntetőeljárásban lesz részük.
Románia szeptemberig több mint 15 ezer bangladesi állampolgárnak ad ki vízumot, de „egy kicsit elégedetlen”, mert az országba dolgozni érkező bangladesieknek még a 10 százaléka sem maradt az országban – idézte a Profit.ro a bangladesi külügyminisztert.
Erdély-szerte egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk, akikről azonban mára kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkásokat is megszólaltattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!