Leginkább a tejtermelő gazdák tartanak attól, hogy a kiskereskedelmi árstopp miatt a feldolgozók olcsóbban vásárolják majd fel a tejet
Fotó: Makkay József
Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a romániai élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a hazai mezőgazdasági termelőket. Szakemberek azonban úgy vélik, a piacgazdaság körülményei között az árstop nem jó megoldás. A Krónika által megkérdezett Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a gazdák valódi érdekeit a szövetkezetek által nyújtott integráció szolgálja.
2024. május 31., 19:552024. május 31., 19:55
A júniusi választások utánra napolta el a kormány a Romániában előállított élelmiszerek kiskereskedelmi árrésének szabályozásáról szóló döntést. A szenátus mezőgazdasági szakbizottsága ezen a héten több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet képviselőjét hallgatta meg, akik arra panaszkodtak, hogy a romániai termelőket hátrányosan érinti a kereskedelmi láncok üzletpolitikája. A termelők nehezen jutnak be termékeikkel a hipermarketek és szupermarketek polcaira, másrészt ki vannak téve a multinacionális üzletláncok kényének-kedvének, amikor áruikat alacsony áron vásárolják fel.
Az üzletláncok képviselői azonban elhárították a romániai termelők vádjait. A meghallgatáson azt állították, hogy változatlanul sok hazai termelővel van beszállítói szerződésük. Szerintük olyan cégek keltik ellenük a hangulatot, amelyek nem tartották be a szerződésben vállalt feltételeket, így szerződést bontottak velük, de ez véleményük szerint a beszállítók kis részét érinti.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a hazai gazdák által évek óta jelzett anomáliák orvoslására olyan kormánytervezetet javasolt, amely 20 százalékban korlátozná a hazai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A beterjesztésre reagálva ugyanakkor több mezőgazdasági szakember arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nem oldja meg a romániai mezőgazdaság gondjait, mert a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és üzletláncok profitjuk megőrzése érdekében a terheket áthárítják a termelőkre, illetve rossz minőségű és olcsóbb nyersanyagot importálnak majd külföldről. A mezőgazdasági miniszter erre úgy reagált, hogy a készülő kormányrendeletben drasztikus büntetésekkel sújtanák azokat az üzletláncokat, amelyek diszkriminálják a gazdákat.
de mindkét helyen átmeneti jelleggel szeretné lefaragni a kormány a növekvő élelmiszerárakat. Ezzel szemben a bukaresti szakminisztérium hosszú távú, 20 százalékos kiskereskedelmi árrésszabályozást vezetne be.
Miniszterének árstopos elképzeléséről Marcel Ciolacu kormányfő is szkeptikusan nyilatkozott. Azt mondta, a kormánynak nem szabad beleszólnia a szabadpiac élelmiszerárainak az alakításába. A mezőgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az árstop ügye a helyhatósági és az európai parlamenti választások után kerül a kormány asztalára.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a szövetkezésben látja az igazi megoldást
Fotó: Veres Nándor
Becze István, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az élelmiszerárstoppal kapcsolatos valamennyi kezdeményezés sokoldalú összetevőből álló, igen kényes kérdés, aminek nem ismerjük a mellékhatásait. ,,Ha a román kormány hoz egy ilyen döntést, csak abban reménykedhetünk, hogy nem a mezőgazdasági termelők húzzák majd a rövidebbet” – nyilatkozta a csíki mezőgazdasági szakember portálunknak.
Úgy véli, az európai szövetkezetek olyan szinten tudták integrálni a gazdákat, hogy a termelők részt vesznek az értékesítési lánc teljes vertikumában. Sok európai szövetkezet üzlethálózattal rendelkezik, így a termelésből, a feldolgozásból és az értékesítésből származó haszon a gazdáknál marad. Becze szerint szövetkezeti háló hiányában a romániai, erdélyi gazdák kiszolgáltatottak: a mezőgazdaság hasznát a multinacionális feldolgozók és üzletláncok faragják le, a sor végén levő gazdáknak minimális áron kell termékeiket értékesíteni.
Kérdésünkre, hogy miként lehet kilépni az ördögi körből, amelyben a hazai szövetkezeti mozgalom került – a gazdák félnek a szövetkezéstől, emiatt elenyésző a szövetkezeti hálózat szerepe a romániai mezőgazdaságban –, a székelyföldi szakember szerint az állam hozzáállásán múlik, hogy milyen gyorsan lesz életképes szövetkezeti háló Romániában.
,,Nyugat-Európában, ahol nagyon sok szövetkezet működik, állami támogatással és stratégiával jöttek létre és erősödtek meg ezek a közösségi vállalkozások. Ennek már nálunk is látjuk a jeleit, hiszen sok vidékfejlesztési pályázatban a szövetkezetek pozitív diszkriminációt élveznek.
– mutatott rá portálunknak a székely gazdaszervezet vezetője.
Becze azt szorgalmazza, hogy a román állam ne támogassa kiemelten és egyoldalúan a több ezer és több tízezer hektáros nagy gazdaságokat – amelyek környezetében a vidéki életmód felszámolódik –, hanem álljon a szövetkezetek mellé több pályázati lehetőséggel és adókedvezményekkel. Meglátása szerint csak ez a váltás vezethet el a hazai gazdák hosszú távú boldogulásához, az árstoppos megoldások csak ideig-óráig orvosolhatják a mezőgazdasági termelők súlyosbodó értékesítési gondjait.
Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!