Makkay József
2024. május 28., 17:322024. május 28., 17:32
Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.
Bizonyított tény, hogy 2024 első felében az Európai Unió tagországai közül Romániában az egyik legmagasabb az inflációs ráta. Az emberek a magas árakkal legtöbbször élelmiszervásárláskor találkoznak. Kenyeret, tejet szinte mindennap kell venni, de a liszttől, cukortól, olajtól a különféle hideg-felvágottakig hosszú a háztartásokban nélkülözhetetlen élelmiszerek listája. Az utóbbi két évben drasztikusan megdrágult termékek ára nem csökkent, sőt több élelmiszert ma drágábban vásárolunk, mint tavaly ilyenkor.
A magas infláció mögött egyértelműen makrogazdasági gondok húzódnak, ami szorosan összefügg a növekvő importtal és a csökkenő exporttal, az elszabadult államháztartási hiánnyal és az ország vészesen növekvő eladósodásával. Magyarán szólva a mai állapot a rossz kormányzás tükörképe, ami tovább rontja az ország nem túl biztató gazdasági kilátásait.
Nem lehet, persze, eltekinteni az ukrajnai háborútól, de ennek negatív gazdasági következményeit sok uniós ország nagyságrenddel jobban kezeli, mint Románia.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter javaslatára a kormánykoalíció olyan rendelet elfogadására bólint rá a napokban, ami maximum 20 százalékban korlátozná a romániai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A fülnek jól hangzó szabályozás alátámasztására a mezőgazdasági miniszter franciaországi példát hozott fel, ahol a párizsi kabinet 25 százalékban határozta meg több élelmiszer kereskedelmi árrését. Ezzel csak az a gond, hogy Párizs messze van Bukaresttől, és nem lehet összehasonlítani a francia mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítményét, és az ottani gazdaszervezetek hatékonyságát a romániaival. A francia élelmiszeripar alapanyagait zömében az országban állítják elő, szemben Romániával, ahol nagyon sok mezőgazdasági terméket – húst, tejet, zöldséget, stb. –, illetve készterméket importálunk.
Romániai gazdaszervezetek képviselői szerint a román kormány mesterséges árcsökkentő elképzelésének az lesz a vége, hogy a nagy élelmiszer-feldolgozó cégek az intézkedéssel járó terheket áthárítják a mezőgazdasági termelőkre, hogy profitjukat megtarthassák. Ez újabb löketet ad a gyenge minőségű élelmiszerek importjának.
Szakemberek szerint az új kormányrendelettel a tejtermelő gazdák kerülhetnek a legnagyobb veszélybe, akiktől a feldolgozók jelenleg 1,3 lejes átlagáron vásárolják fel a tejet. A csökkentett kiskereskedelmi tejárak következtében a tejipari nagyvállalatok literenként ezután 70-80 banit kínálnak majd a tejért, ami a még meglévő szarvasmarha-állományok felszámolásával járhat. Ettől persze nem lesz éhínség vagy élelmiszerhiány, hiszen a megfogyatkozó hazai nyersanyagot jóval gyengébb minőségben lehet majd behozatalból – például Ukrajnából – pótolni.
Miközben a kiskeresetűeken próbál segíteni a kommunista időkre emlékeztető, mesterséges árszabályozással, nem veszi észre, hogy más területen mekkora károkat okozhat. Piacgazdaságba ugyanis még átmeneti megoldásokkal is kockázatos árszabályozással beavatkozni, és azt állandósítani szinte lehetetlen.
A kereskedők árait a kereslet-kínálat szabályozza. Ugyanakkor Romániában – ahol sok élelmiszer alapanyaga importból származik – nehéz elképzelni a kormány által kidolgozott árszabályozás sikerét. A tejnél maradva: ha sikerül kiiktatni a még meglévő romániai tejtermelő gazdákat is, és az árszabályozás miatt jobb minőségű külföldi tejet sem éri meg importálni, kínai tejporból kevert tejet találunk majd olcsón az üzletek polcain.
Szerencsére már csak pár hónap van hátra a választási kampányból. Abban reménykedhetünk, hogy utána alábbhagy a kommunista ízű árközpontosító gazdaságpolitika. Csak addig bírjuk ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Páva Adorján
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Páva Adorján
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Rostás Szabolcs
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Páva Adorján
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Balogh Levente
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Rostás Szabolcs
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!