Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Az üzletláncok képviselői azonban elhárították a romániai termelők vádjait. A meghallgatáson azt állították, hogy változatlanul sok hazai termelővel van beszállítói szerződésük. Szerintük olyan cégek keltik ellenük a hangulatot, amelyek nem tartották be a szerződésben vállalt feltételeket, így szerződést bontottak velük, de ez véleményük szerint a beszállítók kis részét érinti.

Marcel Ciolacu kormányfő is bírálta a kezdeményezést

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a hazai gazdák által évek óta jelzett anomáliák orvoslására olyan kormánytervezetet javasolt, amely 20 százalékban korlátozná a hazai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A beterjesztésre reagálva ugyanakkor több mezőgazdasági szakember arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nem oldja meg a romániai mezőgazdaság gondjait, mert a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és üzletláncok profitjuk megőrzése érdekében a terheket áthárítják a termelőkre, illetve rossz minőségű és olcsóbb nyersanyagot importálnak majd külföldről. A mezőgazdasági miniszter erre úgy reagált, hogy a készülő kormányrendeletben drasztikus büntetésekkel sújtanák azokat az üzletláncokat, amelyek diszkriminálják a gazdákat.

de mindkét helyen átmeneti jelleggel szeretné lefaragni a kormány a növekvő élelmiszerárakat. Ezzel szemben a bukaresti szakminisztérium hosszú távú, 20 százalékos kiskereskedelmi árrésszabályozást vezetne be.

Miniszterének árstopos elképzeléséről Marcel Ciolacu kormányfő is szkeptikusan nyilatkozott. Azt mondta, a kormánynak nem szabad beleszólnia a szabadpiac élelmiszerárainak az alakításába. A mezőgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az árstop ügye a helyhatósági és az európai parlamenti választások után kerül a kormány asztalára.

Úgy véli, az európai szövetkezetek olyan szinten tudták integrálni a gazdákat, hogy a termelők részt vesznek az értékesítési lánc teljes vertikumában. Sok európai szövetkezet üzlethálózattal rendelkezik, így a termelésből, a feldolgozásból és az értékesítésből származó haszon a gazdáknál marad. Becze szerint szövetkezeti háló hiányában a romániai, erdélyi gazdák kiszolgáltatottak: a mezőgazdaság hasznát a multinacionális feldolgozók és üzletláncok faragják le, a sor végén levő gazdáknak minimális áron kell termékeiket értékesíteni.

Kérdésünkre, hogy miként lehet kilépni az ördögi körből, amelyben a hazai szövetkezeti mozgalom került – a gazdák félnek a szövetkezéstől, emiatt elenyésző a szövetkezeti hálózat szerepe a romániai mezőgazdaságban –, a székelyföldi szakember szerint az állam hozzáállásán múlik, hogy milyen gyorsan lesz életképes szövetkezeti háló Romániában.

,,Nyugat-Európában, ahol nagyon sok szövetkezet működik, állami támogatással és stratégiával jöttek létre és erősödtek meg ezek a közösségi vállalkozások. Ennek már nálunk is látjuk a jeleit, hiszen sok vidékfejlesztési pályázatban a szövetkezetek pozitív diszkriminációt élveznek.

– mutatott rá portálunknak a székely gazdaszervezet vezetője.

Becze azt szorgalmazza, hogy a román állam ne támogassa kiemelten és egyoldalúan a több ezer és több tízezer hektáros nagy gazdaságokat – amelyek környezetében a vidéki életmód felszámolódik –, hanem álljon a szövetkezetek mellé több pályázati lehetőséggel és adókedvezményekkel. Meglátása szerint csak ez a váltás vezethet el a hazai gazdák hosszú távú boldogulásához, az árstoppos megoldások csak ideig-óráig orvosolhatják a mezőgazdasági termelők súlyosbodó értékesítési gondjait.

korábban írtuk

Már csak ingyen sör kell!

Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.