Leginkább a tejtermelő gazdák tartanak attól, hogy a kiskereskedelmi árstopp miatt a feldolgozók olcsóbban vásárolják majd fel a tejet
Fotó: Makkay József
Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a romániai élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a hazai mezőgazdasági termelőket. Szakemberek azonban úgy vélik, a piacgazdaság körülményei között az árstop nem jó megoldás. A Krónika által megkérdezett Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a gazdák valódi érdekeit a szövetkezetek által nyújtott integráció szolgálja.
2024. május 31., 19:552024. május 31., 19:55
A júniusi választások utánra napolta el a kormány a Romániában előállított élelmiszerek kiskereskedelmi árrésének szabályozásáról szóló döntést. A szenátus mezőgazdasági szakbizottsága ezen a héten több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet képviselőjét hallgatta meg, akik arra panaszkodtak, hogy a romániai termelőket hátrányosan érinti a kereskedelmi láncok üzletpolitikája. A termelők nehezen jutnak be termékeikkel a hipermarketek és szupermarketek polcaira, másrészt ki vannak téve a multinacionális üzletláncok kényének-kedvének, amikor áruikat alacsony áron vásárolják fel.
Az üzletláncok képviselői azonban elhárították a romániai termelők vádjait. A meghallgatáson azt állították, hogy változatlanul sok hazai termelővel van beszállítói szerződésük. Szerintük olyan cégek keltik ellenük a hangulatot, amelyek nem tartották be a szerződésben vállalt feltételeket, így szerződést bontottak velük, de ez véleményük szerint a beszállítók kis részét érinti.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a hazai gazdák által évek óta jelzett anomáliák orvoslására olyan kormánytervezetet javasolt, amely 20 százalékban korlátozná a hazai előállítású élelmiszerek kiskereskedelmi árrését. A beterjesztésre reagálva ugyanakkor több mezőgazdasági szakember arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nem oldja meg a romániai mezőgazdaság gondjait, mert a multinacionális élelmiszer-feldolgozó vállalatok és üzletláncok profitjuk megőrzése érdekében a terheket áthárítják a termelőkre, illetve rossz minőségű és olcsóbb nyersanyagot importálnak majd külföldről. A mezőgazdasági miniszter erre úgy reagált, hogy a készülő kormányrendeletben drasztikus büntetésekkel sújtanák azokat az üzletláncokat, amelyek diszkriminálják a gazdákat.
de mindkét helyen átmeneti jelleggel szeretné lefaragni a kormány a növekvő élelmiszerárakat. Ezzel szemben a bukaresti szakminisztérium hosszú távú, 20 százalékos kiskereskedelmi árrésszabályozást vezetne be.
Miniszterének árstopos elképzeléséről Marcel Ciolacu kormányfő is szkeptikusan nyilatkozott. Azt mondta, a kormánynak nem szabad beleszólnia a szabadpiac élelmiszerárainak az alakításába. A mezőgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az árstop ügye a helyhatósági és az európai parlamenti választások után kerül a kormány asztalára.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a szövetkezésben látja az igazi megoldást
Fotó: Veres Nándor
Becze István, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az élelmiszerárstoppal kapcsolatos valamennyi kezdeményezés sokoldalú összetevőből álló, igen kényes kérdés, aminek nem ismerjük a mellékhatásait. ,,Ha a román kormány hoz egy ilyen döntést, csak abban reménykedhetünk, hogy nem a mezőgazdasági termelők húzzák majd a rövidebbet” – nyilatkozta a csíki mezőgazdasági szakember portálunknak.
Úgy véli, az európai szövetkezetek olyan szinten tudták integrálni a gazdákat, hogy a termelők részt vesznek az értékesítési lánc teljes vertikumában. Sok európai szövetkezet üzlethálózattal rendelkezik, így a termelésből, a feldolgozásból és az értékesítésből származó haszon a gazdáknál marad. Becze szerint szövetkezeti háló hiányában a romániai, erdélyi gazdák kiszolgáltatottak: a mezőgazdaság hasznát a multinacionális feldolgozók és üzletláncok faragják le, a sor végén levő gazdáknak minimális áron kell termékeiket értékesíteni.
Kérdésünkre, hogy miként lehet kilépni az ördögi körből, amelyben a hazai szövetkezeti mozgalom került – a gazdák félnek a szövetkezéstől, emiatt elenyésző a szövetkezeti hálózat szerepe a romániai mezőgazdaságban –, a székelyföldi szakember szerint az állam hozzáállásán múlik, hogy milyen gyorsan lesz életképes szövetkezeti háló Romániában.
,,Nyugat-Európában, ahol nagyon sok szövetkezet működik, állami támogatással és stratégiával jöttek létre és erősödtek meg ezek a közösségi vállalkozások. Ennek már nálunk is látjuk a jeleit, hiszen sok vidékfejlesztési pályázatban a szövetkezetek pozitív diszkriminációt élveznek.
– mutatott rá portálunknak a székely gazdaszervezet vezetője.
Becze azt szorgalmazza, hogy a román állam ne támogassa kiemelten és egyoldalúan a több ezer és több tízezer hektáros nagy gazdaságokat – amelyek környezetében a vidéki életmód felszámolódik –, hanem álljon a szövetkezetek mellé több pályázati lehetőséggel és adókedvezményekkel. Meglátása szerint csak ez a váltás vezethet el a hazai gazdák hosszú távú boldogulásához, az árstoppos megoldások csak ideig-óráig orvosolhatják a mezőgazdasági termelők súlyosbodó értékesítési gondjait.
Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!