Zajlik a munka a medvealagutaknál is
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Hatszáz munkást és háromszáz munkagépet mozgósított a román és bosnyák építők vegyes vállalata a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán, ahol immár a hírhedt „medvealagutakon” is dolgoznak. A kivitelezők a hét minden napján, napi 24 órában vájják Marzsina és Holgya között a menetirányonként több mint két kilométer hosszú, Romániában egyedülálló járatokat, melyek oly sok fejtörést és késlekedést okoztak a vadátjárást biztosító medvealagutakat tartalmazó szakaszon.
2025. február 28., 20:282025. február 28., 20:28
A dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.
Mint ismeretes, az alagútfúrás tényleges elkezdését sokáig halogatták, ám most Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, illetve Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) elnöke is arról tájékoztatott, hogy a Spedition UMB–Tehnostrade–SA&PE Construct–Euro-Asfalt alkotta konzorcium immár a nap 24 órájában dolgozik az alagutakon is.
Pistol videóval is kiegészített Facebook-bejegyzése szerint a 600 munkás és 300 munkagép az alagútfúrás mellett földmunkákat, szerkezetépítést, vízelvezetést, közművesítést végez az összesen több mint 13 kilométeres szakaszon.
A Temes megyei útügyi igazgatóság korábbi tájékoztatása szerint az alagutaknál a munkát egyszerre csupán 75 centiméteres vagy legfeljebb 1 méteres hosszon végzik, 15 méter hosszú, 4 méteres átfedéssel ellátott, lejtős „csőernyők” védelme alatt. A fúrás minden 75 centiméterénél hálókat helyeznek el, horgonyokat helyeznek be, és lőttbetongépek segítségével speciális betont fecskendeznek be.
A medvealagutak egyenként 2,12 km hosszúak lesznek
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg. A román UMB közben már dolgozhatott a többi részen, de sokáig csigalassúsággal haladt.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás.
Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”. A hatóságok azonban állítják: elkészülnek 2026 végéig, mégpedig annak köszönhetően, hogy a kivitelezők az alagutak valamennyi kijáratánál fúrni kezdenek.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás