Zajlik a munka a medvealagutaknál is
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Hatszáz munkást és háromszáz munkagépet mozgósított a román és bosnyák építők vegyes vállalata a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán, ahol immár a hírhedt „medvealagutakon” is dolgoznak. A kivitelezők a hét minden napján, napi 24 órában vájják Marzsina és Holgya között a menetirányonként több mint két kilométer hosszú, Romániában egyedülálló járatokat, melyek oly sok fejtörést és késlekedést okoztak a vadátjárást biztosító medvealagutakat tartalmazó szakaszon.
2025. február 28., 20:282025. február 28., 20:28
A dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.
Mint ismeretes, az alagútfúrás tényleges elkezdését sokáig halogatták, ám most Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, illetve Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) elnöke is arról tájékoztatott, hogy a Spedition UMB–Tehnostrade–SA&PE Construct–Euro-Asfalt alkotta konzorcium immár a nap 24 órájában dolgozik az alagutakon is.
Pistol videóval is kiegészített Facebook-bejegyzése szerint a 600 munkás és 300 munkagép az alagútfúrás mellett földmunkákat, szerkezetépítést, vízelvezetést, közművesítést végez az összesen több mint 13 kilométeres szakaszon.
A Temes megyei útügyi igazgatóság korábbi tájékoztatása szerint az alagutaknál a munkát egyszerre csupán 75 centiméteres vagy legfeljebb 1 méteres hosszon végzik, 15 méter hosszú, 4 méteres átfedéssel ellátott, lejtős „csőernyők” védelme alatt. A fúrás minden 75 centiméterénél hálókat helyeznek el, horgonyokat helyeznek be, és lőttbetongépek segítségével speciális betont fecskendeznek be.
A medvealagutak egyenként 2,12 km hosszúak lesznek
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg. A román UMB közben már dolgozhatott a többi részen, de sokáig csigalassúsággal haladt.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás.
Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”. A hatóságok azonban állítják: elkészülnek 2026 végéig, mégpedig annak köszönhetően, hogy a kivitelezők az alagutak valamennyi kijáratánál fúrni kezdenek.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás