
Fotó: Banga Előd Ernő
Nem tudott pontos dátumot megnevezni az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra vonatkozóan, hogy a két alakulat leendő parlamenti képviselői és szenátorai mikor terjesztik be a bukarest törvényhozásban a közösen kidolgozott autonómiastatútumot.
2016. szeptember 15., 17:032016. szeptember 15., 17:03
2016. szeptember 15., 20:142016. szeptember 15., 20:14
Lapunk azt követően kérdezte erről a két politikust, hogy csütörtökön Kolozsváron együttműködési megállapodást írtak alá a decemberi törvényhozási választásokról és a 2016-2020-as parlamenti ciklusról.
A jövő évtől minden bizonnyal RMDSZ-es honatyaként tevékenykedő Biró Zsolt MPP-elnök úgy vélekedett, az autonómiáról beszélni mindig aktuális, és a statútumot már korábban is be lehetett volna terjeszteni. Hozzátette, a következő ciklusban olyan fontos kérdések lesznek a román parlament asztalán, mint a régióátszervezés és az alkotmánymódosítás, így szerinte óhatatlanul terítékre kerül a Székelyföld területi autonómiájának ügye is. „Bár egyesek azt mondják, a törvénytervezet a fiókban lapul, valójában az asztalon van\" – fűzte hozzá Kelemen Hunor, aki szerint szerint Románia és Erdély egyesülése 2018-as centenáriumának közeledtével újabb vitát kell lefolytatni a román társadalomban arról, hogy Bukarest be akarja-e tartani a száz évvel ezelőtt tett ígéreteket.
Egyébként a két politikai alakulat vezetői által szentesített megállapodásban az RMDSZ vállalja, hogy két befutónak számító és öt nem befutónak számító helyet biztosít az MPP jelöltjeinek a parlamenti jelöltlistáin. (Mint ismert, Biró Udvarhelyszéken, Kulcsár-Terza József pedig Kovászna megyében indul az RMDSZ képviselőjelölt-listáján). Az MPP azt vállalja, hogy szakértőivel részt vesz az RMDSZ választási programjának kidolgozásában, és a parlamentbe bejutó képviselői az RMDSZ parlamenti frakciójában tevékenykednek.
Kelemen Hunor nem rejtette véka alá, hogy nem volt könnyű egyezségre jutni a polgári párttal, a protokollumból pedig szerinte nem következik, hogy például Gyergyóalfaluban is együttműködik a két szervezet. A politikus elmondta, a két befutóhely biztosításával az RMDSZ nem azért hozott áldozatot, hogy parlamenti mandátumhoz juttasson MPP-s politikusokat, hanem hogy megfeleljen az erdélyi magyarság által támasztott igényeknek. Szerinte ugyanis a közvélemény-kutatások és az RMDSZ konzultációi egyaránt arról árulkodnak, hogy a magyar emberek jelentős része együttműködést vár a magyar politikai szervezetektől, nem pedig vitát. Kelemen közölte: az RMDSZ részben azért is törekszik partnerségre az MPP-vel, mert utóbbi alakulat bemérte, mikor van helye a versenynek, és nem indult a korábbi két parlamenti választáson.
Biró Zsolt úgy értékelte, hogy az RMDSZ-szel 2014-ben kötött első megállapodás szentesítette a többpártrendszert az erdélyi magyar politikában, és ezt a mostani megállapodás is megerősíti azzal, hogy preambulumában az RMDSZ elismeri az MPP önállóságát. A pártelnök szerint a szövetséggel ápolt együttműködésnek köszönhetően ma erősebb az erdélyi magyarok érdekérvényesítő képessége, sőt részben az MPP hozzájárulásának tudja be azt is, hogy a júniusi helyhatósági választások nyomán öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti magyar tisztségviselő. Biró kérdésre válaszolva cáfolta, hogy el kellene felejteni az MPP „a választás szabadsága\" szlogenjét, de hozzátette: ideje van a versenynek, és ideje van a megegyezésnek is. Az MPP-ben az RMDSZ-hez fűződő viszonya miatt „kétkedőknek\" üzenve a pártelnök elmondta, alakulatát a nemzeti ügy képvisdelete vezérli, amikor együttműködik a szövetséggel.
A Krónika kérdésére Kelemen Hunor közölte, a román törvények lehetővé teszik, hogy az MPP leendő képviselői egy időben legyenek tagjai a pártként bejegyzett MPP-nek és az érdekvédelmi civil szervezetként bejegyzett RMDSZ-nek. Közbevetésünkre elismerte, hogy az RMDSZ alapszabálya kizárja az RMDSZ-tagságot abban az esetben, ha valaki egy pártnak is tagja, szerinte azonban a Szövetségi Állandó Tanács indokolt esetben felmentést adhat a tiltás hatálya alól.
Az RMDSZ elnöke elmondta azt is, bár mindkét fél részéről megvolt a szándék, nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőivel, szerinte azonban már „lefutott\" a néppárttal való esetleges együttműködés, nem lát esélyt arra, hogy az EMNP-vel is megállapodás szülessék a választások előtt. Vélhetően ez az oka annak, hogy a frissen kötött megállapodás megszabja az MPP országos, megyei és helyi szintű vezetői, jelöltjei és önkormányzati tisztségviselői számára, hogy nem támogathatnak független jelölteket. Az EMNP ugyanis a parlamenti megmérettetésen kívül azt is fontolgatja, hogy független jelölteket támogat a választáson.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!