Toró Tibor politológus, Novák Csaba Zoltán történész, Rostás Szabolcs újságíró és Kiss Tamás szociológus (balról jobbra) a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen
Fotó: Serar Szabolcs
A romániai magyarokkal szemben a többség részéről tetten érhető gyanakvás, a közösség jog- és autonómiaköveteléseinek nemzetbiztonsági kockázatként történő kezelése nem újkeletű, gyökerei pedig Trianonig nyúlnak vissza – hangzott el azon a Kolozsvárt rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet invitálta a kisebbség- és geopolitika, illetve a szociológia iránt érdeklődőket. A Kisebbségek és biztonságpolitika címmel kedden este a Planetárium Caféban rendezett fórumon Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus és Rostás Szabolcs újságíró, a Krónika főszerkesztője beszélgettek biztonságpolitikai kockázatokról, az orosz–ukrán háborúnak a kisebbségpolitikákra, az erdélyi magyarság helyzetére gyakorolt hatásáról.
2023. április 05., 17:152023. április 05., 17:15
2023. április 05., 17:472023. április 05., 17:47
A zord áprilisi időjárás ellenére népes hallgatóság gyűlt össze a kolozsvári Planetárium rendezvénytermében, hogy részt vegyen azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke moderált, s amelynek kiindulópontját Csergő Zsuzsa, Kiss Tamás és Cristina Cavas közös, a kisebbségi kérdés biztonságpolitikai aspektusára, illetve a szekuritizáció kérdésére fókuszáló kutatása jelentette.
A kedd esti kerekasztal-beszélgetést Kiss Tamás szociológus bemutatója indította, melyben körüljárta a téma alapfogalmait, illetve legfontosabb hipotéziseit. Kihangsúlyozta, hogy kutatásuk során öt példát, Észtország, Lettország, Románia, Szlovákia és Ukrajna esetét vizsgálták, az első két állam esetében az Oroszországhoz, míg az utóbbi három esetben a Magyarországhoz fűződő viszonyuk mentén.
Elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, miként hat az anyaországi nemzetpolitika a szekuritizációra,
továbbá hogy az anyaországi nemzetpolitika felerősödése, illetve aktivizálódása mindig kivált-e valamilyen reakciót a többségi nemzet (bel)politikájában. (A szekuritizáció definíciója értelmében olyan beszédaktust jelöl, melynek segítségével egy általában az államhoz rendelhető szereplő/az állam újrakeretezi a mindennapi életet a rendkívüliség mentén, és ennek eredményeképpen a biztonság politikája minden mást felülír – szerk. megj).
A téma kapcsán a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa azt is elmondta, hogy kevesen vizsgálták a kérdést empirikusan, illetve a kutatók általában nem tértek, térnek ki valamennyi aspektusára, például azt sem igen vizsgálták, hogy az említett aktivizálódásnak mikor vannak ténylegesen hosszú távú hatásai. Kiss Tamás arra is kitért, hogy a kérdést nagyban befolyásolják az államközi viszonyok, illetve az is, hogy konkrétan milyen az illető anyaország nemzetpolitikája. Továbbá a kulturális, gazdasági és társadalmi fölény miatti kisebbségérzet és a folytonosság (az úgynevezett magterületen) kérdése is fontos tényezők.
Fotó: Serar Szabolcs
Toró Tibor szociológus ennek kapcsán kifejtette, tény, hogy napjainkban mind az anyaállam szerep, mind a kisebbségi jogok kérdése egyre inkább „gyanús”, épp ezért problematikus a nemzetközi diskurzusban.
Rostás Szabolcs újságíró a rendezvényen hangsúlyozta, ő nem hasonlítaná össze a magyar és az orosz nemzet-, illetve kisebbségpolitikát, hiszen bár a közbeszédben és a közösségi médiában egyre gyakrabban emlegetnek párhuzamokat a kettő között, a valóságban nagy különbség húzódik Oroszország törekvései, illetve a magyar kormány megnyilvánulásai között.
A Krónika vezető szerkesztője arra is rámutatott, hogy a szekuritizáció, mint jelenség Magyarország, illetve Erdély vonatkozásában, továbbá a romániai magyar kisebbséggel szembeni gyanakvás nem új keletű, tulajdonképpen Trianonig visszanyúló jelenség, amelynek kapcsán az 1989-es rendszerváltás előtti évtizedekből is számos példa említhető. Felhívta a figyelmet Ion Iliescu volt román államfő kilencvenes évek elején tett kijelentésére, miszerint a magyarok nem lojálisak a román államhoz.
Felidézte, hogy a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia 2015-ben kidolgozott (végül el nem fogadott) tervezete a székelység autonómiatörekvését olyan bűnügyi jelenségként jellemezte, amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára (ennek kapcsán az RMDSZ törvénybe szerette vona foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában), ugyanakkor idézte George Maiort, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2014-es nyilatkozatát, miszerint Bukarest nemzetbiztonsági kockázatként tekint a magyar kisebbségi jogkövetelésekre.
Tételesen arról van szó, hogy miközben a magyar alkotmány kimondja: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, addig Románia ama államok belügyének tekinti a kisebbségek kérdését, amelyek területén az illető nemzetiségek élnek. Ez a probléma például a magyar, illetve a német államtól Romániába, a magyar, illetve a szász, sváb közösség számára folyósított anyagi támogatások eltérő megítélésében is megnyilvánul.
Fotó: Serar Szabolcs
Ezt a gondolatmenetet Novák Csaba Zoltán történész azzal egészítette ki, hogy kutatásai nyomán számos példát tudna felsorolni adni, míg az 1950-es években a nemzetiségi kérdés alig volt jelen a román politikában, addig a nyolcvanas években, Magyarország nemzetpolitikájának aktivizálódása nyomán, már Romániában is terítékre került a téma. Hozzátette, saját kutatási témái sorából a marosvásárhelyi fekete március példáját emelné még ki, ami jól alátámasztja a Kiss Tamás által felsorolt meghatározó tényezőket, hisz a történtekhez a kulturális, gazdasági és társadalmi fölény miatti kisebbségérzet, az RMDSZ, mint kisebbségeket képviselő párt léte mind hozzájárultak.
Erre jó példa Észt- és Lettország esete, hiszen az ottani orosz kisebbség az európai és orosz érzület és elvek közé „szorult”.
A kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szó esett azokról az Eurobarométer-felmérések eredményeiről is, melyek szerint a román állampolgárok (és nem csak a romániai magyarok) a legkevésbé támogatók az Ukrajnának juttatott humanitárius támogatások, segélyek ügyében. Ennek kapcsán Kiss Tamás kiemelte, meglátása szerint ennek nem geopolitikai magyarázata van, hanem a migráció hatása nyilvánul meg, egyfajta „jóléti sovinizmus” tapasztalható a romániaiak körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!