A nagyváradi városháza, előtérben a felújított Szent László híd
Fotó: Larisa Birta
Nagyvárad önkormányzata a leghatékonyabb a romániai városok vezetése közül, vélik a szakértők, akik a tízes listán Kolozsvárt és Temesvárt csupán a nyolcadik helyre sorolják. Meglepetésként ezeket Csíkszereda követi a sorban.
2018. január 29., 10:372018. január 29., 10:37
2018. január 29., 15:472018. január 29., 15:47
A nagyváradi a leghatékonyabb, a város hosszú távú fejlődését biztosító önkormányzat Romániában – derül ki az UrbanizeHub felméréséből. Az intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket, projekteket népszerűsítő startup toplistájára meglepő módon egy székelyföldi település, Csíkszereda önkormányzata is felkerült, az előkelő kilencedik helyen végzett.
Az UrbanizeHub nevű startup, mely elsősorban a civil szféra, magáncégek és önkormányzatok közötti párbeszéd elősegítését tűzte ki célul az élhetőbb városok megteremtése érdekében, három szempont alapján rangsorolta a romániai városokat. Ezek között szerepelt a beruházások, illetve az európai uniós pénzalapok lehívásának mértéke a lakosság számához viszonyítva a 2007–2016-os időszakban, illetve, hogy hogyan fejlődött, változott az említett időszakban a település.
140,6 millió eurót európai uniós pénzalapokból hívott le az önkormányzat, azaz 716 eurót lakosonként.
Az uniós pénzből restaurált nagyváradi vár
Fotó: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Facebook-oldala
A felmérés készítői úgy vélték, a partiumi város önkormányzata nemcsak a beruházások mértékét tekintve jár élen, hanem a városfejlesztési stratégiája is messze a legkoherensebb, legletisztultabb. Többek között itt volt a legtöbb közérdekű beruházás érdekében véghez vitt kisajátítás – mint arról beszámoltunk, jelenleg a Centenáriumi híd építése miatt fognak egész házsort lebontani –, de a szakértők szerint a városvezetés parkolásra, az épített örökség felújítására, megőrzésére, illetve a beruházók vonzására vonatkozó stratégiája is példaértékű.
Az intelligens település, eredeti nevén Smart City fogalom olyan városokat fémjelez, melyek képesek hatékonyan felhasználni erőforrásaikat, a legmodernebb technológiák alkalmazásával csökkentik működési költségeiket, mérséklik energiafelhasználásukat, szélesítik szolgáltatási kínálatukat. Beruházások tekintetében az éllovast is megelőzi, Fehér megye székhelyén 79,6 millió euró értékben zajlottak beruházások (1253 euró jut egy lakosra), amiből 51,7 millió euró vissza nem térítendő uniós támogatás volt (815 euró lakosonként). A fő beruházások között a szakértők a vár példaértékű felújítását említik.
A gyulafehérvári vár, háttérben a fejedelmi palota
az infrastruktúra rohamos fejlesztése mellett a számos beruházó is egyre több fiatalt vonz a városba. Akárcsak a negyedik helyen végzett Craiován, mely az UrbanizeHub szakértői szerint a leglátványosabb átalakuláson esett át az utóbbi években, alig lehet ráismerni. Az óváros felújítása és az infrastruktúra fejlesztése mellett az önkormányzat által Bukarestben folytatott sikeres lobbitevékenység révén új stadiont is kap a város.
Ötödik helyen Bukarest 3. kerületének önkormányzata végzett, mely a felmérés készítői szerint jó példaként állhat a többi fővárosi önkormányzat előtt, ugyanis az elmúlt években országszerte itt történt a legtöbb utca- és járdafelújítás, parkosítás, hőszigetelés stb.
Bár az uniós pénzek lehívásában nem jeleskedik, hatékonyan képes felhasználni költségvetését, teszik hozzá. Más városokhoz képest elmarad az EU-s pénzek lehívása terén Nagyszeben is, de ennek ellenére a szakértők szerint még mindig a szász város hasonlít legjobban a nyugat-európai városokra, főleg a belváros szakszerű felújításának köszönhetően.
Nagyszeben példaértékűen felújított belvárosa
Fotó: Facebook/Astra Film Festival
és annak ellenére, hogy a civil szférával való együttműködésnek köszönhetően a legkreatívabb és legvonzóbb városnak nevezik, az uniós pénzek lehívásában már nem jeleskedett. A temesvári önkormányzatnak épp a civil szféra felé való nyitottság hiányát róják fel a felmérés készítői, melyet szerintük az is indokolna, hogy 2021-ben a Bega-parti város lesz Európa kulturális fővárosa.
A csíkszeredai Petőfi utca
Fotó: Veres Nándor
A tízes toplista legnagyobb meglepetése minden bizonnyal a 9. helyen található Csíkszereda, melynek önkormányzata a beruházások és uniós pénzek felhasználása terén alkotott kiemelkedőt.
az infrastruktúra pontra van téve, és a közösség is aktív részese a városfejlesztésnek. A számos projekt révén került fel a listára Târgovişte is, Dâmboviţa megye székhelye ugyanis szintén kiemelkedő mértékben nyert uniós támogatást, és ezáltal az elmúlt években sikerült pontra tenni a szocreál lakónegyedeket, úthálózatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás