Műemléki státust kapott a Kolozsvár belvárosában található, szocmodern stílusban épült Telefonpalota
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozsvár egyik legmegosztóbb, mégis építészetileg kiemelkedő, a szocialista korszakból származó épülete, a Telefonpalota közel fél évtizedes eljárást követően műemléki védettséget kapott. Arról, hogy mitől értékes egy „kommunista kocka”, milyen történeti és esztétikai rétegek rejtőznek a betontömb mögött, valamint hogyan illik bele vagy lóg ki a városközpont arculatából a Vasile Mitrea építész tervei alapján készült Telefonpalota, Pál Emese művészettörténész beszélt a Krónikának.
2025. július 30., 18:472025. július 30., 18:47
2025. július 30., 19:122025. július 30., 19:12
Hosszú, közel fél évtizedes várakozás után június végén felkerült a műemlékek hivatalos jegyzékébe a kolozsvári Telefonpalota. A döntést a művelődési minisztérium még 2020 szeptemberében elfogadta, a folyamat azonban közel öt évet húzódott. A szocialista korszakból származó épületek örökségvédelmének jelentőségéről, azoknak a Kolozsvár műemlékei között betöltött helyéről, valamint a városközpont arculatára gyakorolt hatásukról és a köztudatban élő negatív megítélésükről Pál Emese művészettörténészt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának oktatóját kérdeztük.
Az államszocializmus idején épített ingatlanok abban térnek el a klasszikus értelemben vett műemlékektől, hogy az épületek nagy része típustervek alapján, előregyártott betonelemekből épült, és elvetették a rátétjellegű díszítményeket, tehát az épület tömege és a tömegek elrendezése adta annak esztétikáját. Mint a szakértő lapunknak fogalmazott, a típustervek alkalmazására már a korábbi korszakokban is volt példa, 1949 után viszont az iparosítás és az urbanizáció következtében a megnövekedett lakásigényeket ezek alkalmazásával tudták olcsóbban és hatékonyabban kielégíteni. „Természetesen rengeteg épület készült egyedi tervek alapján is, főként adminisztratív épületek, kultúrházak, iskolák, egyetemek, mozik, hotelek.
Igyekeztek az épületeket megmozgatni az erkélyek elrendezésével, nagyobb üvegfelületek, mozaik- vagy téglasávok alkalmazásával, tehát törekedtek arra, hogy ne csak egy sima kocka vagy négyzethasáb legyen a végeredmény. Így a díszítést nem lehet leválasztani az épületről, míg a korábbi korszakokban, főként a 19. századi historizmusban, a dekoráció nem kapcsolódott szervesen a falhoz” – magyarázta a művészettörténész.
Idén tavasszal eladóvá vált a Telefonpalota, több mint kétmillió euró a kikiáltási ára
Fotó: Deák Szidónia
„Az 1955 és 1989 közötti romániai építészetet a szakemberek az utóbbi években egyre magabiztosabban szocialista modernizmusként emlegetik. Már a névből is kitűnik, hogy a szocmodern a nemzetközi modern építészet folytatója, és építészettörténetileg jól beilleszthető a 20. századi modern építészet történetébe. Két tényező járulhat hozzá ahhoz, hogy ezek a 20. század második felében, sajátos történelmi környezetben készült épületek értékké váljanak: egyrészt a különleges építészeti megoldások, másrészt a történeti távolság” – magyarázta Pál Emese.
Az 1935-ben született Vasile Mitrea építész tervei alapján épült kolozsvári Telefonpalota építészettörténeti szempontból is jelentős. Pál Emese elmondta, az ingatlan a ma is élő építész egyik fő művének számít, és két szakaszban készült el: 1968−69-ben felépült az alagsor, a földszint és három emelet, 1976−1978-ban pedig a negyedik emelet, az eredeti tervektől eltérően. Kifejtette: az épület tömege mondhatni szokványos, az álló négyszöghasáb ebben a korban a legbevettebb megoldás volt, a magas tömbházaktól kezdve a hotelekig, közigazgatási épületekig gyakran előfordult.
A földszint és a negyedik emelet kivételével a falfelületet mindegyik oldalon négyszögletes vagy téglalap alakú, ki-be ugró betontáblák borítják randomnak tűnő, de nagyon is átgondolt elrendezésben, amivel különleges fény-árnyék hatást ért el a tervező. A homlokzatok ritmusát ezeken kívül az apró, négyszögű ablakok elrendezése határozza meg, a negyedik emelet pedig kibillen ebből a játékból, és méltó lezárását adja az épületnek szigorúbb, függőleges betonsávok alkalmazásával.
A Telefonpalota szomszédságában nemrégiben megújult az I. L. Caragiale park (hajdani baromfipiac), a térrendezés következtében láthatóvá vált a Malomárok egy szakasza is
Fotó: Deák Szidónia
így a Telefonpalota esetében is több murális alkotás díszítette az épületet. A nyugati homlokzaton, a bejárattól balra Mitrea tervei alapján egy stilizált Kolozsvár-címer kapott helyet, a fölszinti hallban pedig egy gipszrelief Doina Hordovan és diákjai kivitelezésében, Távközlés címmel, melyeknek ma nyoma sincs. Fennmaradt viszont, noha sérült állapotban, a Puskás Sándor által A hang címmel fémből készített, hanghullámokat idéző faliplasztika, az épület északi oldalán. Mindezek többek voltak egyszerű dekorációnál, kapcsolódtak az épület funkciójához, esztétikusabbá tették azt, ezért sajnálatos, hogy egy részük nem maradt fenn” – mutatott rá az egyetemi oktató. Hozzátette, ahogy az épület tervezője is többször nyilatkozott róla, a
kis méretű, aszimmetrikusan elrendezett ablakaival. Emellett fontos kiemelni, hogy a mai épület helyén húzódott a kincses város Óvárának középkori fala, melynek maradványait a Telefonpalota építése során fel is tárták. A tervező ez előtt akart tisztelegni, Kolozsvár múltjához kapcsolódni az épület erődszerű megjelenésével.
Fotó: Orbán Orsolya
„Mindezek ellenére a Telefonpalota kissé »kilóg« a városszövetből. Egyrészt mert a tágan értelmezett belvárosban viszonylag kevés szocmodern épületet találunk, másrészt a közvetlen környezetének átgondolatlan és az utóbbi években egyre kaotikusabbá váló kialakítása sem segíti az épület karakterének érvényesülését” – magyarázta a művészettörténész.
Pál Emese arról is beszélt, hogy az évtizedek során változott a Telefonpalota társadalmi megítélése. „Arról, hogy közvetlenül a felépülte után milyen volt a megítélése, nem rendelkezünk forrásokkal. A technológiai fejlődés következtében a Telefonpalota elveszítette funkcióját,
– fejtette ki. Megjegyezte, a kihasználatlanul álló épület állapota egyre romlott, és nyilván ez sem segítette a pozitív megítélését. Értékére elsőként egy bukaresti építészeket tömörítő szervezet, a B. A. C. U. (Birou pentru Artă și Cercetare Urbană) figyelt fel, ez a szervezet javasolta az épület felvételét 2018-ban a műemléki listára.
Vasile Mitrea román építész a Telefonpalota tervezésénél inspirációként tekintett a közelében levő egykori domonkos kolostor homlokzatára
Fotó: Orbán Orsolya
„Precedensértékű és bizakodásra ad okot, hogy a Telefonpalota megkapta a műemléki státust, hiszen rengeteg olyan szocmodern épület van az országban – és Kolozsváron is –, amelyet mindenképpen műemléki védelem alá kellene vonni.
Rámutatott, a Telefonpalotát a szakma Kolozsvár egyik legszínvonalasabb, legkülönlegesebb szocmodern épületeként tartja számon
Védelmet érdemelnének továbbá a Györgyfalvi negyed épületegyüttesei,
az erkélyek random beépítésével, másrészt az utóbbi évek hőszigetelési munkálatainak, így esztétikai értékük jelentősen csökkent. „Ezek az épületek a jövőben nagyon értékesnek fognak számítani, ezért lenne fontos, hogy már most elkezdjük az állagmegóvási munkálatokat, természetesen az eredeti kialakítás megőrzésével” – hívta fel a figyelmet Pál Emese.
Arra a kérdésünkre, hogy a mai közízlés szerint létezhet-e szép szocmodern építészet, és milyen szempontok mentén érdemes szemlélni egy ilyen épületet, a művészettörténész elmondta, az államszocialista építészet megítélésében a fő probléma az, hogy az emberek nagy része – főként az idősebb generáció – nem tudja elválasztani korszakot és annak építészetét.
Telefonpalota
Fotó: Deák Szidónia
„Tehát a ’89 előtt megélt negatív tapasztalatok rányomják a bélyegüket az akkor készült épületekre is. A legtöbben soha nem nézték meg rendesen, elfogulatlanul ezeket, hanem rögtön rámondják, hogy »kommunista«, »szürke kocka«, és nem veszik figyelembe az építészeti teljesítményt.
– fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, nem segítenek ezen a 90-es évektől végzett ellenőrizetlen átalakítások és a sokszor rossz állapot sem. Több esetben a korabeli képeslapokon és archív fotókon nagyon modernnek és újítónak hatnak ezek az építmények, mai állapotuk miatt viszont nehezen fedezhető fel az eredeti koncepció és esztétika. Az 1960-as években és a 70-es évek első felében készült épületekre az átgondolt, sokszor kísérletező tervezés jellemző, a későbbiekben az ország rossz gazdasági helyzete miatt sokkal nehezebb volt minőségi épületeket kivitelezni.
– javasolta a művészettörténész.
A város egyik legismertebb, a szocialista korszakból származó épülete idén tavasszal került ismét a figyelem középpontjába, amikor a jelenlegi tulajdonos, az Orange Romania Communications eladásra hirdette meg az épületet, 2 163 700 eurós kikiáltási áron. A Cluj24.ro beszámolója szerint a 2500 négyzetméteres hasznos alapterületű ingatlanhoz egy 715 négyzetméteres telek is tartozik, az épületet pedig adminisztratív vagy irodai célokra ajánlják. A korábban telefonközpontként működő ötemeletes ingatlan – amely egykoron stratégiai fontosságú volt, hiszen innen lehetett például nemzetközi hívásokat indítani – a rendszerváltás óta több tulajdonost is megélt, az eladás hírére pedig helyi építészek és örökségvédelmi szakemberek egy csoportja aláírásgyűjtésbe is kezdett annak érdekében, hogy a kolozsvári önkormányzat, élve elővásárlási jogával, vásárolja meg a történeti jelentőségű szocmodern épületet.
A kolozsvári Györgyfalvi és Mărăşti negyedet mutatták be az érdeklődőknek a Korzo Egyesület művészettörténészei, akik a műemlékek világnapja alkalmából tartottak tematikus városnéző sétát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás