Felmérés: a többség szerint jobb volt az élet a kommunizmus idején, még ha nem is volt szabadság

Ugyanakkor a felmérés szerint 80,9 százalék elismeri, hogy a forradalom előtt kisebb volt a szabadság mértéke, és csak a válaszadók 9 százaléka véli úgy, hogy nagyobb szabadság volt.

A megkérdezettek 55,8 százaléka úgy gondolja, hogy a kommunista rendszer inkább jót tett Romániának, míg 34,5 százalékuk ezzel ellentétes véleményen van. 68,2 százalék mondta azt, hogy elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy véleményt alkosson a kommunista időszakról. A válasz 29,7 százalékuk esetében a „valószínűleg nem” vagy „biztosan nem” volt.

A megkérdezettek szerint 1989 előtt egészségesebbek volt az élelmiszerek (85,1 százalék), kevesebb volt a szabadság (80,9 százalék), az emberek többet segítettek egymásnak (80 százalék), nagyobb volt a közbiztonság (75,1 százalék), többet termeltek, mint ma (68,5 százalék),

könnyebb volt az oktatáshoz való hozzáférés (49,9 százalék), könnyebb volt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (48,6 százalék), jobb volt az élet (48,4 százalék), több értéket támogattak, mint ma (48,2 százalék).

A megkérdezettek 77,2 százaléka szerint Románia 1989 előtt gazdagabb ország volt, mint ma, 73,2 százalék szerint pedig nagyobb tiszteletnek örvendett külföldön. Ugyanakkor 52,8 százalék gondolja úgy, hogy a kommunista rendszer idején kisebb mértékű volt az ipari szennyezés.

A megkérdezettek több mint 96 százaléka hallott arról, hogy a kommunizmus idején egyes élelmiszereket korlátozott mennyiségben lehetett kártyán vásárolni, másokat pedig alig lehetett kapni a boltokban.

korábban írtuk

Ijesztő méreteket ölt a kommunizmus iránti nosztalgia, a lakosság többsége jó vezetőnek nevezi Nicolae Ceauşescut

A romániai lakosság kétharmada szerint Nicolae Ceauşescu jó vezető volt – derül ki az INSCOP felméréséből, amelynek az eredményeit amúgy csak kedden teszik közzé.

Ugyanakkor 92,1 százalék tudta, hogy a külföldi utazásokat korlátozták, és több mint 95 százalék tudott arról, hogy a tévéműsorok napi néhány órára korlátozódtak.

és 85,6 százalék tudja, hogy 1989 előtt az iskola/egyetem elhagyásakor kötelező volt jelentkezni a kijelölt munkahelyen. Ugyanakkor több mint 82 százalék hallott arról, hogy román állmapolgárok százezreit ölték meg és kínozták meg a kommunista börtönökben.

A válaszadók 34,8 százaléka élt a kommunista időszakban, 14,2 százalék pedig azt mondta, hogy rokonoktól értesült erről az időszakról. A válaszadók 7 százaléka az iskolából, 5,4 százaléka pedig könyvekből vagy dokumentumfilmekből tájékozódott. 3,1 százalék főleg az internetről, 2,8 százalék a tömegtájékoztatási eszközökből, míg 0,4 százalék a közösségi oldalakról szerzett információkat a kommunista időszakról.

míg 75 százalékuk szerint a kommunista időszakban készült filmek jobbak voltak. Több mint 58 százalékuk jobban értékeli az abból az időszakból származó szórakoztató műsorokat, 71,8 százalékuk szerint pedig a román zene jobb volt 1989 előtt.

Arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint Románia jó vagy rossz irányba halad-e.

míg 27,4 százalék szerint a dolgok jó irányba haladnak.

Az adatokat június 25. és július 3. között gyűjtötték telefonos interjúk révén 1 505 fős mintán, a hibahatár +/-2,53 százalék.

Daniel Șandru, az IICCMER elnöke a felmérés keddi bemutatóján a kormánypalotában kifejtette:

„Sajnos olyan pillanatban vagyunk, amikor a totalitárius múlt idealizálása már nem csupán vélemény vagy kulturális sebezhetőség kérdése, hanem – hangsúlyozom – nemzetbiztonsági kérdés. Az ICCMER ügyvezető elnökeként nem hiszem, hogy katasztrofális forgatókönyv van megvalósulóban, de habozás nélkül állítom, hogy csak egy lépésre vagyunk egy ilyen forgatókönyvtől, és ez a lépés paradox módon nem egy nagyszabású döntéssel, hanem a passzivitás révén történhet meg” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy

„Fel kell ismernünk, akár a közelmúlt történelmére hivatkozva is, hogy a szavakból törltények is lehetnek. Ezért nyilvánosan felszólítom a román parlamentet, hogy sürgősen fogadjon el egy olyan törvényt, amely betiltja a totalitárius, kommunista rendszer szimbólumait és az azt támogató emberek kultuszát. Anélkül, hogy akadályoznánk a történelmi kutatást (...), de éppen azért, hogy megvédjük a kutatást a politikai eszközzé válástól” – mondta Șandru.

Kiemelte, hogy az Inscop Research által végzett felmérésből kiderül, hogy

„1989 után az emlékezetpolitikát sajnos a kormányzati napirend díszes mellékleteként kezelték. A közelmúlt történelme túl gyakran maradt a történészek és néhány elkötelezett intézmény vállán, miközben más, jogosan fontos területek kerültek a prioritások rövid listájára. A következmény, amit most látunk, termékeny talaj a szélsőségességnek, a revizionizmusnak és az érzelmi manipulációnak, amelyek mind a történelmi analfabetizmusban gyökereznek, sőt néha még szabadon is ápolják őket” – mondta Șandru.

Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója szerint a felmérés rámutat:

„A nosztalgia a jelenlegi sérelmek kompenzációs mechanizmusaként működik, és részben természetes jelenség a generációk számára, amelyek sajnálják az elveszített fiatalságot vagy a mindent ellenőrző rendszer által kínált hamis bizonyosságokat, részben pedig olyan jelenség, amelyet mesterségesen táplál az információs agresszió, amelyet a populizmusból táplálkozó belső vektorok és a célországok közvéleményére rutinszerűen nagyszabású megosztási, manipulációs és befolyásolási műveleteket végrehajtó külső entitások idéznek elő. Az Inscop-IICCMER kutatások rámutatnak arra, hogy

azzal a céllal, hogy jelentős társadalmi töréseket, teljes polarizációt, endemikus bizalmatlanságot és krónikus bizonytalanságot idézzen elő” – hangsúlyozta az Inscop vezetője.