Mozgósított az összefogás és a magyarellenesség

Bakk Miklós politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy a román hatalom magyarellenes intézkedései jó mozgósító erőnek bizonyultak a kampányban. Arra utalt, hogy a kampány kezdete előtt ügyészségi eljárás indult a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozói ellen, a kampány végén pedig Románia küldötte nem képviselte a csíksomlyói búcsú felvételét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségek listájára.

Fontos szerepet tulajdonított a politológus „az Orbán-kormány népszerűségátvitelének\" is. Külön megemlítette Orbán Viktor miniszterlnök és Kövér László házelnök erdélyi kampánylátogatásait, és annak a médiaháttérnek a hozadékát, amelyet Magyarország biztosított az RMDSZ számára.
Bakk Miklós szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak köszönhetően nyert fölényesen a választásokon, hogy a Ponta-kormány lemondásával ellenzékbe került pártnak egy év alatt sikerült rendeznie sorait. A politológus szerint a PSD máris fontolgatja, hogy bevonja az RMDSZ-t a kormányzásba. Erre utaló jelnek tartotta, hogy Liviu Dragnea pártelnök nem említette az RMDSZ-t abban a felsorolásban, amelyben azokat a pártokat vette számba, amelyekkel a PSD semmiképpen nem vállal közös kormányzást.

Bakk Miklós szerint a PSD-nek azért lehet szüksége az RMDSZ-re, mert az utóbbi időben „egyfajta politikai karanténbe” került, és úgy gondolja, hogy az RMDSZ révén javíthatná az imázsát, valamint az európai és amerikai kapcsolatrendszerét. Azt is megemlítette, hogy a román–magyar viszony egyensúlyban tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak, és a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányának szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.

Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elsősorban az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogásának tulajdonította a jó választási eredményt. Hozzátette: a statisztikából egyértelműen kitűnik, hogy jó volt a magyar szereplés azokon a településeken, ahol az MPP erős szavazóbázissal rendelkezik.

A román hatalom magyarokkal szembeni barátságtalan lépéseit Horváth István szerint is jelentősen alakították az eredményt. Szerinte a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségének román javaslatra tett elodázása, és a székelyföldi Községháza feliratok elleni perek is a bizonytalanság érzetét keltették a választókban, és jelentős mértékben hozzájárultak a mozgósításukhoz. Horváth István úgy vélte: az RMDSZ-en belül sincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a szövetségnek kormányra kellene-e lépnie a PSD-vel, ha erre felkérik. Hozzátette, ezt a döntést a szavazók visszanyert bizalmának a féltése is megnehezíti. A szociológus az RMDSZ számára kínálkozó lehetőségek között azt is számba vette, hogy a szövetség alkalmi egyezségek alapján nyújtson parlamenti támogatást a baloldali kormánynak.

A kisebbségkutató intézet igazgatója szerint a következő hetekben dől el, hogy az államfői szerepet két éve betöltő Klaus Johannis milyen politikai játékos. Úgy vélte: a baloldali kormány és a jobboldali államfő együttélése Johannis habitusából fakadóan egészen más természetű lesz, mint Traian Băsescu korábbi elnök és Victor Ponta kormányának konfliktusos viszonya. A választók alacsony részvételi arányát mind Bakk Miklós, mind Horváth István azzal magyarázta, hogy a romániai választók az egész politikai elittel szemben bizalmatlanok, és a parlamentről is rossz a véleményük.