MOGYE: folytatódik a háború

Az urnák előtt megjelent néhány magyar tanár – Mülfay György, Marcu Simona Tünde, Gábos Grecu József, Szederjes János, Fülöp Emőke és Szávuly József András – elég volt azonban ahhoz, hogy leadott voksával biztosítsa a kötelező kétharmadot. Így a részvételi arány 68,51 százalékra ugrott.

A szaktárca dönt a választásról

Ennek ellenére nem tudni, hogy az oktatási minisztérium elfogadja-e a választások eredményét, ugyanis Cătălin Baba tárcavezető a kiírás elhalasztását kérte a MOGYE szenátusától. A választásokat ugyanis egy olyan egyetemi charta alapján szervezték meg, amelyet a minisztérium nem fogadott el. A tárca két ízben is „visszadobta” a vásárhelyi egyetem törvénytelennek vélt alapokmányát, a MOGYE szenátusa – melyet szintén az érvénytelen charta alapján és a magyar professzorok bojkottja mellett választottak meg – perbe hívta a szaktárcát. A Krónika információi szerint az intézmény leköszönt rektora Marosvásárhely legismertebb nacionalista ügyvédjét, a Vatra Românească alapító tagját, szinte valamennyi magyarellenes per jogi képviselőjét, Ioan Sabău-Popot fogadta fel.

Lapunknak nyilatkozva, Manuela Sălăgean, a MOGYE jogtanácsosa kijelentette, hogy fel sem merülhet az a gond, hogy a minisztérium esetleg hatálytalanítaná a választások eredményeit. „Elsősorban a miniszter nem kérte a választások elhalasztását. Ő valóban küldött egy papírt kedden este, amiben arra kéri a leköszönő rektort, hogy hívja össze a szenátust, és terjessze elő a kérését. Copotoiu úr ezt megtette, de a szenátus valamennyi – román és magyar – tagja határozottan elutasította a tárcavezető javaslatát” – vázolta fel az utóbbi napokban történteket a jogtanácsos. Sălăgean szerint nem is lehetett volna egy héttel kitolni a voksolás határidejét, mert akkor az egyetem megszegte volna azt a miniszteri rendeletet, melynek értelmében országos szinten március elsejéig le kell bonyolítani a rektorválasztásokat.

Plagizálók váltják egymást

A moldvai származású Azamfirei volt egyébként egyike azon román nemzetiségű oktatóknak, akik kirobbantották az újabb etnikai konfliktust. Az idei tanév kezdete előtt a magyar tanárok a gyógyszerészeti és fogorvosi karon egy-egy önálló tanszéket szerettek volna alapítani, az általános orvosi karon pedig belementek román kollégáik javaslatába, miszerint öt román és három magyar főtanszéket hozzanak létre. Az eredeti egyezséget Leonard Azamfirei, az általános orvosi kar dékánja azonban felrúgta, és az öt vegyes tanszék megalakítását szavaztatta meg. A három rektorjelölt közül ő volt az egyetlen, aki nem ismeri a magyar nyelvet – Brânzaniuc és Băţagă anyanyelvi szinten beszélik –, és programjában egyetlen mondat sem szerepel a magyar oktatás fejlesztését illetően.

Az új rektor megválasztása előtt a Krónikának még azt nyilatkozta, hogy tárgyalóasztalhoz szeretne ülni magyar kollégáival, akiktől a megoldásra váró gondok sürgősségi listáját várja. Amikor felvetettük, hogy a problémák lajstroma valószínűleg a magyar intézetek megalakításával fog kezdődni, azzal visszakozott, hogy „várjuk meg, mi lesz a választásokon”. Most, miután tudjuk, „mi lett a választásokon”, ismét nekiszögeztük a kérdést. Ezúttal a „nem a rektor dönt, hanem a szenátus szavaz” válasszal mentegetőzött. Az utóbbi hónapokban Leonard Azamfirei nemcsak magyarellenes megnyilvánulásaival került a figyelem középpontjába.

Akárcsak a leköszönő rektor Constantin Copotoiuról, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) róla is kiderítette, hogy plágium révén próbálta növelni tudományos közleményeik listáját. Vezetésével olyan orvosi szakcikkeket írtak és közöltek az egyetem angol nyelvű szakfolyóiratában, az Acta Medica Marisiensis nevű lapban, amelyek döntő része külföldi folyóiratokban megjelent munkák másolata. A BKB megkereste az eredeti cikkek holland és angol szerzőit, akik megerősítették a plágium tényét, és tiltakoztak a marosvásárhelyi gyakorlat ellen.

Kelemen Hunor: törvénnyel
a magyar intézetekért

„A most megválasztott rektor eddigi nyilatkozatai kétséget hagynak az iránt, hogy nyit azon magyar közösség felé, amely a MOGYE-t megteremtette, fenntartotta” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint az új rektor valószínűleg nem ismeri a magyar kultúrát és értékrendet. „Ennek ellenére kutya kötelessége a törvényt alkalmazni, és ha ezt nem teszi, kormányhatározattal szerzünk érvényt a törvénynek. Ez látszólag az egyetem autonómiájának megsértése, de a közösség nem az egyetemtől, hanem a parlamenttől és a kormánytól várja el, hogy szavatolja a törvények betartását. A törvény egyértelmű, és nem rektorfüggő” – szögezte le a művelődési miniszter.

Kelemen Hunor ugyanakkor abban bízik, hogy lecsillapodnak a kedélyek, hiszen a rektor megválasztásával véget ért a választási kampány, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a háttérben gazdasági érdekek húzódnak, a románok félnek attól, hogy ha a magyar oktatás az egyetemen belül külön válik, elveszítik a támogatások egy jelentős részét. „A háttérben ott van a mély nacionalizmus is, amely sokszor megmérgezte az együttélést” – vallja Kelemen. A MOGYE által indított per kapcsán pedig úgy vélekedett, a bíróságnak kötelessége, hogy a törvény szellemében járjon el, a törvényt alkalmazni kell, „a többi csak mellébeszélés”.