
A magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről és Szent László király országvédő szerepéről beszéltek a nagyváradi Szent László-napok hétfő esti nyitógálájának szónokai.
2016. június 21., 11:402016. június 21., 11:40
2016. június 21., 11:492016. június 21., 11:49
Hivatalosan is kezdetét vette az idén negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok, amelynek ünnepélyes megnyitóját a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartották hétfőn este; a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes koncertezett.
„Hajrá, magyarok!\" – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki a labdarúgó-Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állnunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket\" – fogalmazott Zatykó.
Papp László, Debrecen polgármestere kijelentette: városa 2023-ban Európa kulturális fővárosa akar lenni, és a majdani programsorozatban partneri együttműködést szán Nagyváradnak és a partiumi térség más településeinek is. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen\" – mondta Papp.
Huszár István nagyváradi alpolgármester – megemlítve, hogy a nagyváradi rendezvényt a Kolozsvári Magyar Napok mintájára indították el – a gálán úgy vélekedett: a Szent László Napoknak, illetve a bihari megyeszékhelynek nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. (Márton Áron életútja bemutatására a Szent László Napok keretében nyílt kiállítás hétfőn Nagyváradon).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme\". „Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége. A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak\" – mondta Tőkés László.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek\" – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a magyar kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen a Szent Lászl Napok rendezvénye is.
A nyitógálán a Muzsikás Együttes és Petrás Mária A mi népzenénk című előadását nézhette meg a közönség. A szombaton megkezdődött fesztiválnak idén is a felújított vár ad otthont. Több mint 110 programra várják a határ mindkét oldaláról az érdeklődőket. A Szent László-napok vasárnap zárulnak Koncz Zsuzsa és vendégei koncertjével. A rendezvénysorozat programkínálatát, valamint további információkat találhatnak a rendezvény honlapján és Facebook-oldalán.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
szóljon hozzá!