Jövő év végére a medvevédelmi akció keretében felmérik a nagyvad-populációt Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Erdély Bálint Előd
Genetikai minta gyűjtésével mérik fel a barnamedve-populációt Romániában. Az országos szintű felmérés a medvevédelmi akcióterv keretében valósul meg, a szakemberek elkezdték a terepmunkát. Benedek Barna, a projekt koordinátora lapunknak elmondta, bíznak abban, hogy felmérések után reális esély mutatkozik a medveproblémát megoldó stratégia kidolgozására is.
2022. december 12., 14:162022. december 12., 14:16
Elkezdődött a terepmunka a medvevédelmi akcióterv keretén belül. A szakemberek a vadászegyesületek területén és a természetvédelmi övezetekben gyűjtik a mintákat medveürülékből és szőrből, a laboratóriumban elemzett genetikai minták alapján megbecsülik a barnamedve-populáció minimális létszámát, ugyanakkor a háziállatok, mezőgazdasági területek és egyéb javak védelmére villanypásztorokat telepítenek.
A tervek szerint jövő év végéig több mint húszezer mintát gyűjtenek be, ezek elemzését a brassói Marin Drăcea Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet (INCDS Marin Drăcea) genetikai laboratóriumában végzik.
A teljes folyamatot a GenUrs alkalmazás követi nyomon, a terepen történő gyűjtés valós időben rögzül a GPS-helyzettel, majd követi a minta útvonalát, amíg azt átveszi a laboratórium. A projekt keretében eddig 441 villanypásztort osztottak ki, és monitorozzák azok hatékonyságát.
A terepmunkát a szakmai vadgazdálkodási egyesület végzi, partnerségben a Buzău megyei vadász- és sporthorgász-egyesülettel. Benedek Barna, a vadgazdálkodási egyesület elnöke, a projekt koordinátora lapunknak elmondta, a megegyezés szerint az erdélyi megyékben ők gyűjtik a mintákat, a Buzău megyeiek a Kárpátokon túl, amely nagyobb terület ugyan, de ott kisebb a medvepopuláció.
Az erdélyi megyékben végzendő gyűjtésre 284 embert alkalmaztak, a többségük vadőr, van tapasztalatuk a terepmunkában a medveállomány felmérése terén, de külön kiképezték őket a felszerelések, mérőműszerek használatára.
„Újdonságnak számít ekkora területen ilyen hatalmas vadállomány genetikai feltérképezése. Az applikáció használata teljesen átláthatóvá teszi a folyamatot, kizárt a csalás lehetősége, a minták egy részét szúrópróbaszerűen külföldi laboratóriumokban is leellenőrzik” – részletezte Benedek Barna.
Medvecenzus. Vadgazdálkodási akciótervet dolgoznának ki, szabályoznák az állományt azokon a területeken, ahol túlszaporodtak a barna medvék
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette, ha a mintavételi szakasz 2023 végén lezárul, meg tudják mondani, hogy mekkora a minimális medvelétszám. Az akcióterv alapján a gyűjtést ötévenként kell majd megismételni, hogy pontosan követni lehessen az állomány dinamikáját.
Már most megállapítható, hogy az etológiai, antropogén hatások miatt a medve élettere kitágult, megjelentek a síkvidéken is, ahol alig van erdő, mert a nagyvad könnyen alkalmazkodik, és alig van ellensége. Ezenkívül a populáció elterjedésére is pontosabb választ ad majd a tanulmány – véli az egyesület elnöke.
Romániában a medvetéma a korábbi években a politikai tőke kovácsolásának eszköze volt, ugyanakkor a természetvédő civil szervezetek bevételi forrásait is duzzasztotta – szögezte le Benedek Barna, aki abban bízik, hogy ha elkészül a tanulmány, kialakulhat a társadalmi konszenzus ebben a kérdésben.
Már most mindenki egyetért abban, hogy sokkal több a medve Romániában, mint Európa más országaiban, és hogy nálunk szabályozza legszigorúbban törvény a védelmét. A szakértő hangsúlyozta, a környezet eltartó képességéhez viszonyítva is túl sok a medve.
Benedek Barna felidézte, hogy 2017-ben Cristiana Paşca-Palmer akkori környezetvédelmi miniszter betiltotta a medvevadászatot, megszüntette a kilövési kvótát, azóta a gondok érezhetően megsokasodtak.
Egy évre rá a minisztérium megbízta a brassói kutatóintézetet, hogy dolgozza ki a medvevédelmi akciótervet, ez a természetvédelmi civil szervezetek, a vadászegyesületek bevonásával készült el, majd az alapján megjelent 2018-ban a 625-ös számú miniszteri rendelet, amely most is érvényben van.
Benedek Barna már akkor vadgazdálkodásban és vadbiológiai kutatásban jártas szakemberekkel létrehozta az egyesületet, készülve arra, hogy ha valóban elkészül a tanulmány, szükség lesz terepismerettel rendelkezőkre.
Szakszerűség
Fotó: Könczey Elemér karikatúrája
Az akciótervet azonban a környezetvédelmi minisztériumban elsüllyesztették egy fiókban, azt 2021-ban Tánczos Barna „vette elő”, amikor a tárca élére került, a terv gyakorlatba ültetését uniós és minisztériumi forrásokból támogatják.
A nagy költségvetésű projektből Brassóban felépítették a genetikai laboratóriumot, ugyanakkor terveznek egy medvemegőrzőt is, ahol a befogott és az erdőbe vissza nem engedhető, megváltozott viselkedésű medvéket elhelyezik.
– részletezte Benedek Barna. Abban bízik, a munkájukkal hozzájárulnak a tanulmány elkészítéséhez, körvonalazódik egy állománysűrűség-térkép, és azokon a területeken, ahol bebizonyosodik, hogy nagyon sok medve él, állományszabályozás céljából megengedik a vadászatot, jóváhagynak kilövési keretet, ami bevételt jelent a vadászegyesületeknek, amiből végső soron finanszírozni tudják a fenntartható vadgazdálkodást.
A bukaresti környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019-ben készült állománybecslés szerint 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma Romániában. Miközben szakértők úgy vélik, a rendelkezésre álló élettér hét-nyolcezer egyed megfelelő életminőségéhez lenne elegendő, más becslések szerint a 15 ezret is meghaladja a nagyvad-populáció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!