Mindent vissza? Megnyílik az új sós gyógyfürdő Marosújváron, ahol már csak áhított a monarchiabeli dicsfény

Belépőkre várva. A marosújvári sós gyógyfürdő szombaton nyitja meg kapuit •  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

Belépőkre várva. A marosújvári sós gyógyfürdő szombaton nyitja meg kapuit

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

Az év Fehér megyei beruházásaként emlegetik a szombaton megnyíló marosújvári új sós gyógyfürdőt, amelytől „feltámadást” várnak az Osztrák–Magyar Monarchia, de még a Ceaușescu-diktatúra idején is pezsgő idegenforgalommal rendelkező, egykoron sóbányájáról és szódájáról is híres, ám az elmúlt évtizedekben „lerongyolódott” kisvárosban. Amely anno Magyarország legelső sós gyógyfürdőjének adott otthont – tehát lenne mire alapozni.

Páva Adorján

2023. május 12., 09:182023. május 12., 09:18

Többek között sós és édes vizű, fedett és kültéri medencék, szaunák, korszerű berendezésekkel ellátott kezelőhelyiségek, konditerem, sportpályák, vendéglő, bár, játszótér, parkoló várja szombattól a kikapcsolódni vágyókat az új marosújvári gyógyfürdőben, amely öt éven át épült, és 6,7 millió euróból valósult meg, a berendezésekre még egymilliót költöttek. A helyi és a Fehér Megyei Tanács még 2015-ben kötött megállapodása, közös anyagi erőfeszítései nyomán megvalósult beruházással a kezdeményezők

legfőképpen a térség, a helyiek mellett kiemelten a szomszédos Kolozs és Maros megye lakóit célozzák meg

a Maros bal partján, Tordától 24 kilométerre délre, Nagyenyedtől 21 km-re északkeletre fekvő, mintegy 9 százalékban magyarlakta településen.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

A fedett kezelőközpont 6400 négyzetméteren terül el, a kültéri medencék és a sportpályák – melyek megvalósítását az Országos Befektetési Alapból finanszírozták – pedig 40 ezer négyzetmétert foglalnak el. Nyáron naponta 700 vendéget tudnak fogadni a komplexumban, télen 400 fürdőző élvezheti a beltéri egységek szolgáltatásait. A karkötős rendszerben megoldott belépés ára egy felnőttnek hétköznap 60, hétvégén 70 lej egész napra, de a legtöbb négyórás ottlétért már csak 45 lejt kell fizetni.

A beruházás megvalósulását régóta várják a hatóságok: tavaly is arról szóltak a hírek, hogy nyáron megnyithatják a központot, ám végül nem így történt. Ion Dumitrel megyei tanácselnök szerint

a befektetéssel megállítanák Marosújvár „leépülését”, új fejlődési lehetőséget biztosítva a meglévő altalajkincs felhasználásával – hiszen a szükséges sós vizet a helyi sóbányából nyerik ki.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

Silviu Vințeler polgármester elismerte, óriási anyagi megterhelést jelentett a település számára a beruházás felének kifizetése, de valamennyi számlájukat rendezték, „a költségvetésből jut közvilágításra, egyéb javításokra is”. A liberális (PNL) elöljáró jelezte: hamarosan élményfürdő is épül a közelben, a megyei tanács által megvásárolt telken.

Azt is elárulta, hogy Marosújvár turisztikai adottságai jelenleg igencsak elmaradottak például szállásadás terén, de reméli, hogy a fürdők új panziók létrehozására serkentik a magánbefektetőket. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a helyi és a megyei tanács a jövőben uniós pénzalapokat is el tud érni egy szálloda létrehozására.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

Merthogy eddig kiemelt turisztikai célpontként, fürdővárosként ezt nem tehették meg – mégpedig a rendszerváltást követő évek hatósági hanyagsága, nemtörődömsége miatt.

Hiszen az évszázados fürdőhagyományokkal rendelkező település vezetősége elherdálta a régi, tönkrement fürdőépületet, amelyet bő egy évtizede lebontottak. A mostani város- és megyevezetők azonban visszaállítanák Marosújvár elveszett, egykoron dicső turisztikai hírnevét, amelynek gyökerei a 19. században, az Osztrák–Magyar Monarchia idején keresendők.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

A település „ősidők” óta sóbányászatáról híres, már a rómaiak is kitermelték az értékes nyersanyagot, a „modern kori” kifejtés 1791-ben kezdődött. Széchenyi István 1821-ben „a legkiválóbb aknának” nevezte Marosújvárt, ahonnan – a vasút 1872-es megépüléséig – a kitermelt sót a Maros partján lévő raktárakban, bőrtömlőkben tárolták és hajókkal szállították az Alföldre.

A 20. század elején Marosújváron működött Erdély legnagyobb sóbányája. Az évi termelés 500 000 köbméter volt, vagyis 3/5 része az Erdélyben termelt sónak

– olvasható Hening Helga Volt egyszer egy fürdőhely című írásában, mely a Művelődés című folyóiratban jelent meg. A bányákban felhalmozódó és kereskedelmi célokra már nem használható oldott só egy új ipartelepnek adott életet, a szódagyárnak, amely 1896-ban kezdte el működését.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

A kiszivattyúzott sós víz másik részét a marosújvári gyógyfürdő használta fel, amely 1889-ben alakult, és Magyarország legelső sós gyógyfürdője volt.

A sós víz nem a föld felszínén volt, hanem a sóbányákból és a sótestet körülvevő tárnákból vízemelő gépek segítségével szivattyúzták a felszínre – akárcsak ma. A leírás szerint a létesítményt folyamatosan bővíteni kellett a nagy érdeklődés miatt.

De már 1890-ben olyan körülményeket biztosítottak működtetői, amelyet 133 évvel később is megirigyelhetnek:

kőmedencék meleg- és hidegvízvezetékkel és zuhanyzókkal, külön kabinokban melegíthető hideg kádfürdőkkel és úszómedencék; hideg és meleg sósfürdők; gőzfürdő; szükség szerint tejkúra és szőlőgyógymód. A fürdőt számos betegség gyógyítására ajánlották. Közvetlenül a fürdőház szomszédságában, új épületben 16 kényelmesen berendezett lakószoba állt a vendégek rendelkezésére. A fürdővendégeknek szórakozásra is lehetőség adódott a szomszédos Ligetben, a környéken kirándulni is lehetett.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

A 20. század elején a fürdő teljes gőzzel működött – olvasható az említett tanulmányban. Közben Marosújváron szódagyárat építettek, amelyet a sóbánya tavaiból, később pedig szondák segítségével láttak el sós vízzel. A szódagyár szinte a teljes Magyarországot ellátta.

A sós strandot a hatvanas években felújították és a bánya elhagyott tárnáiban szanatóriumot rendeztek be az asztmás betegek részére. A fürdő átvészelte a kommunizmus éveit is – még a Ceaușescu-diktatúra végén is évente többezer vendég fordult meg benne –, majd a városi tanács átvette a bányatársaságtól. Az 1910-ben épült, egykoron impozáns, ám tönkrement fürdőépület végül magánkézbe került, és 2011-ben lebontották.

•  Fotó: Termalonline.hu Galéria

Fotó: Termalonline.hu

Marosújvárt a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint akkoriban 13 ezren lakták – a tavalyi cenzus részleges adatai szerint 12 480-ra csökkent a lakosok száma –, amelyből 9,4 százalék magyarnak vallotta magát.

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

•  Fotó: Facebook/Ion Dumitrel Galéria

Fotó: Facebook/Ion Dumitrel

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek