Seres Anna és Lajos mindent Bihardiószegen termel meg nagyváradi zöldségesüzlete számára
Fotó: Makkay József
Nagyváradon az Olaszi temetőhöz közel, a víztorony szomszédságában bő tíz esztendeje egy bihardiószegi magyar gazdacsalád kínálja zöldségeit és gyümölcseit saját üzletében. Olyan sokan ismerik őket és termékeiket, hogy a partiumi nagyváros másik végéből is eljárnak hozzájuk a vásárlók. A gazdaportán a népszerű értékesítési módszer hátterét jártuk körül.
2024. október 20., 15:212024. október 20., 15:21
Manapság a gazda legnagyobb gondja nem a termelés, hanem az értékesítés. Viszonylag könnyen előteremthető a pénz fóliaházra, kisebb mezőgazdasági gépekre vagy szántóföldi zöldségtermesztésre, a nagy kihívás viszont az, hogy a mezőgazdasági termelő kinek adja el a terményeit. Hiper- és szupermarketekbe kisgazdaként közismerten nehéz bejutni – sok esetben a nyomott árak miatt akkor sem éri meg, ha sikerül szerződést kötni egy áruházzal –, a zöldségpiacok tele vannak külföldi árut kínáló viszonteladókkal, a nagybani piacokon és lerakatokban pedig banikért értékesíthető az áru. Városainkban segíthetnek a kistermelői vásárok, de még ezzel sem garantált a kisgazda megélhetése, ha főállásban ebből szeretné eltartani a családját.
Mindezeken túllépve
Több ilyen gazdát ismerek az erdélyi városok vonzáskörzetében, akik az évek során szép számú törzsvásárlót toboroztak: gyakorlatilag mindent el tudnak adni, amit zöldségből és gyümölcsből megtermelnek. Van, aki feldolgozott termékeit is itt forgalmazza, mások viszont csak friss zöldséget és gyümölcsöt kínálnak.
A paprika és az uborka késő ősszel is terem a fűtetlen fóliasátrakban
Fotó: Makkay József
A bihardiószegi Seres család 13 évvel ezelőtt döntött arról, hogy a sikertelen piacolás helyett inkább üzlethelyiséget bérel Nagyváradon a Benczúr Gyula/Lacu Roșu utcában, közel a víztoronyhoz és az olaszi temetőhöz. A kis zöldségesboltban reggeltől estig fogadják a vásárlókat. Alkalmazottjuk nincs, az üzletben a családtagok váltják egymást, miközben az otthon maradó a következő napra készíti elő a friss árut.
A népszerű nagyváradi zöldségesboltról Seres Anna tud a legtöbbet mesélni, hiszen ő árul rendszeresen az üzletben. Törzsvásárlóit névről ismeri, sőt azt is tudja, hogy ki mit szeretne venni. Mint ahogy őt is sokan ismerik: sok vevőjük a város másik részéből is átjön ide, mert szeretik a Seres-féle szezonális zöldségeket.
A kiváló minőségű, hibátlan és kissé drágább termények mellett olcsóbb és valamivel gyengébb kategóriájú árut is kaphat a vevő. Önkiszolgáló rendszerben válogathat mindenki, azzal a feltétellel, hogy ne dobálja a terményt, ahogyan a nagyáruházakban teszik” – magyarázza Anna asszony.
Jelenleg paradicsompaprikát, zöld-, és savanyított káposztát, és pár más szezonális zöldséget árulnak. Reggelente jól megpakolják a járművet, ugyanis a savanyítások időszakában sokan több tíz kilogrammnyi zöldséget rendelnek, amit a kereskedő naponta leszállít a kuncsaftoknak. Csúcsidényben éjszakánként mindössze néhány órát alszanak, mert a legnagyobb erőfeszítés az áru másnapra történő előkészítése. Délután lánya és veje váltja az üzletben, és miután hazatér, otthon folytatja férjével a második műszakot, reggelente pedig kezdődik minden elölről.
Ahogy az egyik zöldség lekerül, rögtön telepítik a helyébe az újat
Fotó: Makkay József
Seresék a bihardiószegi portán 2500 négyzetméternyi fóliasátorban termelnek paradicsomot, többféle paprikát, uborkát és sárgadinnyét. Ilyenkor ősszel a hidegre kevésbé érzékeny saláta és spenót zöldül a fűtetlen fóliasátrakban, de még terem a paprika és uborka is. Miközben körbejárjuk a védett területen fenntartott zöldségtermesztés helyszíneit, Seres Lajos az egyik fóliasátorba telepített melegvízcső-hálózatot mutatja, amivel idén késő ősztől teszik fűthetővé a fóliaházat. Január végétől, februártól szeretnének palántálni, hogy több zöldségnek előre hozzák az értékesítési időszakát.
Régebb öt-hat hektár dinnyét értékesítettünk, de ma már nincs hozzá munkaerő. Aki idénymunkára jelentkezik, azzal csak baj van, nem dolgozik, így annyit termelünk, amit a feleségemmel el tudunk végezni. Amit a kertészetben lehet, mindent gépesítettem, de így is sok a kézimunka” – magyarázza a házigazda.
Seres Lajos 18 évet dolgozott malomban, közben korábban is termesztett dinnyét. Egy idő után eldöntötte, hogy gazdálkodásból fog megélni, így megvált korábbi munkahelyétől. Agrármérnök szakot végzett feleségével lépésről lépésre kiépítették gazdaságukat, és megvásárolták a szükséges mezőgépeket. Mindent a saját bevételükből, mert a Seres-házaspár szerint nincs szükségük az uniós pályázatokkal járó stresszre, hogy a nyakukra járnak a hivatali ellenőrök. Mindig annyit ruháztak be, amennyi pénzük maradt, a zöldségesüzletnek köszönhetően pedig folyamatos bevételeik vannak.
Egyedül az államilag támogatott paradicsomprogramban vesznek részt. Seres Anna szerint a program nagy hátránya, hogy tavasszal csak paradicsomra lehet pályázni, holott észszerűbb volna, ha a kormány a fólia alatt termeszthető összes zöldséget támogatná. A támogatás nélküli fóliasátrakban termesztik a többi zöldségfélét, amit a vevők egész évben keresnek. Amikor idejük engedi, az érmelléki gazdaegyesület által szervezett heti termelői vásárokban is eljárnak Nagyváradon, hűséges vásárlóik ott is megkeresik őket.
Seres Lajos elismeri, hogy nehéz a kisgazdák talpon maradása.
Azzal van szerencséjük, hogy hűséges vásárlókört alakítottak ki, amely ismeri őket, tudja, hol termelnek, és hogy csak a saját árujukat kínálják.
Anna asszony szerint sikeresen fenntartott kisgazdaságuk titka a vásárlók bizalma. Arra törekszenek, hogy ezt minden körülmények között megőrizzék.
Elégedett a paradicsomprogrammal, és fejleszteni szeretne a Bihar megyei Szentjobbon gazdálkodó Kubola-Pénzes család. A videós anyagban is megszólaló szentjobbi gazdaasszony szerint a nagyváradiak egyre nagyobb számban keresik az őstermelők portékáit.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!