Seres Anna és Lajos mindent Bihardiószegen termel meg nagyváradi zöldségesüzlete számára
Fotó: Makkay József
Nagyváradon az Olaszi temetőhöz közel, a víztorony szomszédságában bő tíz esztendeje egy bihardiószegi magyar gazdacsalád kínálja zöldségeit és gyümölcseit saját üzletében. Olyan sokan ismerik őket és termékeiket, hogy a partiumi nagyváros másik végéből is eljárnak hozzájuk a vásárlók. A gazdaportán a népszerű értékesítési módszer hátterét jártuk körül.
2024. október 20., 15:212024. október 20., 15:21
Manapság a gazda legnagyobb gondja nem a termelés, hanem az értékesítés. Viszonylag könnyen előteremthető a pénz fóliaházra, kisebb mezőgazdasági gépekre vagy szántóföldi zöldségtermesztésre, a nagy kihívás viszont az, hogy a mezőgazdasági termelő kinek adja el a terményeit. Hiper- és szupermarketekbe kisgazdaként közismerten nehéz bejutni – sok esetben a nyomott árak miatt akkor sem éri meg, ha sikerül szerződést kötni egy áruházzal –, a zöldségpiacok tele vannak külföldi árut kínáló viszonteladókkal, a nagybani piacokon és lerakatokban pedig banikért értékesíthető az áru. Városainkban segíthetnek a kistermelői vásárok, de még ezzel sem garantált a kisgazda megélhetése, ha főállásban ebből szeretné eltartani a családját.
Mindezeken túllépve
Több ilyen gazdát ismerek az erdélyi városok vonzáskörzetében, akik az évek során szép számú törzsvásárlót toboroztak: gyakorlatilag mindent el tudnak adni, amit zöldségből és gyümölcsből megtermelnek. Van, aki feldolgozott termékeit is itt forgalmazza, mások viszont csak friss zöldséget és gyümölcsöt kínálnak.
A paprika és az uborka késő ősszel is terem a fűtetlen fóliasátrakban
Fotó: Makkay József
A bihardiószegi Seres család 13 évvel ezelőtt döntött arról, hogy a sikertelen piacolás helyett inkább üzlethelyiséget bérel Nagyváradon a Benczúr Gyula/Lacu Roșu utcában, közel a víztoronyhoz és az olaszi temetőhöz. A kis zöldségesboltban reggeltől estig fogadják a vásárlókat. Alkalmazottjuk nincs, az üzletben a családtagok váltják egymást, miközben az otthon maradó a következő napra készíti elő a friss árut.
A népszerű nagyváradi zöldségesboltról Seres Anna tud a legtöbbet mesélni, hiszen ő árul rendszeresen az üzletben. Törzsvásárlóit névről ismeri, sőt azt is tudja, hogy ki mit szeretne venni. Mint ahogy őt is sokan ismerik: sok vevőjük a város másik részéből is átjön ide, mert szeretik a Seres-féle szezonális zöldségeket.
A kiváló minőségű, hibátlan és kissé drágább termények mellett olcsóbb és valamivel gyengébb kategóriájú árut is kaphat a vevő. Önkiszolgáló rendszerben válogathat mindenki, azzal a feltétellel, hogy ne dobálja a terményt, ahogyan a nagyáruházakban teszik” – magyarázza Anna asszony.
Jelenleg paradicsompaprikát, zöld-, és savanyított káposztát, és pár más szezonális zöldséget árulnak. Reggelente jól megpakolják a járművet, ugyanis a savanyítások időszakában sokan több tíz kilogrammnyi zöldséget rendelnek, amit a kereskedő naponta leszállít a kuncsaftoknak. Csúcsidényben éjszakánként mindössze néhány órát alszanak, mert a legnagyobb erőfeszítés az áru másnapra történő előkészítése. Délután lánya és veje váltja az üzletben, és miután hazatér, otthon folytatja férjével a második műszakot, reggelente pedig kezdődik minden elölről.
Ahogy az egyik zöldség lekerül, rögtön telepítik a helyébe az újat
Fotó: Makkay József
Seresék a bihardiószegi portán 2500 négyzetméternyi fóliasátorban termelnek paradicsomot, többféle paprikát, uborkát és sárgadinnyét. Ilyenkor ősszel a hidegre kevésbé érzékeny saláta és spenót zöldül a fűtetlen fóliasátrakban, de még terem a paprika és uborka is. Miközben körbejárjuk a védett területen fenntartott zöldségtermesztés helyszíneit, Seres Lajos az egyik fóliasátorba telepített melegvízcső-hálózatot mutatja, amivel idén késő ősztől teszik fűthetővé a fóliaházat. Január végétől, februártól szeretnének palántálni, hogy több zöldségnek előre hozzák az értékesítési időszakát.
Régebb öt-hat hektár dinnyét értékesítettünk, de ma már nincs hozzá munkaerő. Aki idénymunkára jelentkezik, azzal csak baj van, nem dolgozik, így annyit termelünk, amit a feleségemmel el tudunk végezni. Amit a kertészetben lehet, mindent gépesítettem, de így is sok a kézimunka” – magyarázza a házigazda.
Seres Lajos 18 évet dolgozott malomban, közben korábban is termesztett dinnyét. Egy idő után eldöntötte, hogy gazdálkodásból fog megélni, így megvált korábbi munkahelyétől. Agrármérnök szakot végzett feleségével lépésről lépésre kiépítették gazdaságukat, és megvásárolták a szükséges mezőgépeket. Mindent a saját bevételükből, mert a Seres-házaspár szerint nincs szükségük az uniós pályázatokkal járó stresszre, hogy a nyakukra járnak a hivatali ellenőrök. Mindig annyit ruháztak be, amennyi pénzük maradt, a zöldségesüzletnek köszönhetően pedig folyamatos bevételeik vannak.
Egyedül az államilag támogatott paradicsomprogramban vesznek részt. Seres Anna szerint a program nagy hátránya, hogy tavasszal csak paradicsomra lehet pályázni, holott észszerűbb volna, ha a kormány a fólia alatt termeszthető összes zöldséget támogatná. A támogatás nélküli fóliasátrakban termesztik a többi zöldségfélét, amit a vevők egész évben keresnek. Amikor idejük engedi, az érmelléki gazdaegyesület által szervezett heti termelői vásárokban is eljárnak Nagyváradon, hűséges vásárlóik ott is megkeresik őket.
Seres Lajos elismeri, hogy nehéz a kisgazdák talpon maradása.
Azzal van szerencséjük, hogy hűséges vásárlókört alakítottak ki, amely ismeri őket, tudja, hol termelnek, és hogy csak a saját árujukat kínálják.
Anna asszony szerint sikeresen fenntartott kisgazdaságuk titka a vásárlók bizalma. Arra törekszenek, hogy ezt minden körülmények között megőrizzék.
Elégedett a paradicsomprogrammal, és fejleszteni szeretne a Bihar megyei Szentjobbon gazdálkodó Kubola-Pénzes család. A videós anyagban is megszólaló szentjobbi gazdaasszony szerint a nagyváradiak egyre nagyobb számban keresik az őstermelők portékáit.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!