Kubola-Pénzes Ida Krisztina szeptember végén is szed a paradicsomot a fóliaházban
Fotó: Makkay József
Elégedett az állami finanszírozású paradicsomprogrammal, és fejleszteni szeretne a Bihar megyei Szentjobbon gazdálkodó Kubola-Pénzes család. A videóriportunkban megszólaló szentjobbi gazdaasszony szerint a nagyváradiak egyre nagyobb számban keresik az őstermelők termékeit, ami bizakodásra ad okot.
2024. szeptember 29., 08:352024. szeptember 29., 08:35
2024. szeptember 29., 15:292024. szeptember 29., 15:29
A nevét Szent István kézereklyéjéről kapó, a Berettyó jobb partján fekvő, ma is többségében magyarok lakta Szentjobb mezőgazdasági szempontból fontos Bihar megyei település. Főleg szőlőtermesztéséről és borászatáról ismert, de gyümölcstermesztéssel is sokan foglalkoztak, illetve egy szűk réteg a zöldségtermesztés mellett kötelezte el magát. A Nagyváradtól 40 km-re fekvő településről többen bejárnak a megyeszékhely piacaira, ahogyan Kubola-Pénzes Ida Krisztina is teszi szabad földön és fóliaházban megtermelt zöldségeivel.
A faluban fenntartott élelmiszerüzletük mellett idén jól teljesített a zöldséges, a bevételek többsége a nagyváradi piacokon értékesített paradicsomból, és egyéb zöldségekből származik.
,,2002 óta foglalkozunk zöldségtermesztéssel, kezdetben gyökérzöldséget termeltünk szabad földben, és idővel álltunk át fóliasátras termesztésre, amikor a piacolás során meggyőződtünk arról, hogy a primőrtermékek mellett egyre nagyobb az igény a fóliaházakban termesztett paradicsomra, paprikára, uborkára és babra egyaránt” – magyarázza vendéglátónk az Oláh-Badi Levente munkatársunk által készített videóriportban, miközben felkeressük a fóliasátrakat a határban.
Uborka és saláta, de készül a spenótvetés is
Fotó: Makkay József
A nyári kánikula nem kedvezett az egész évben virágzó paradicsomindáknak, szeptembertől azonban újra van termés, így azon kevés Bihar megyei zöldségtermesztők közé tartoznak, akik a novemberi dérig folyamatosan piacolnak paradicsommal.
A család nemrég kapta meg a paradicsomprogramban való részvételért járó 1500 eurós támogatást, ami még idén kiegészül ugyanekkora összeggel. Örülnek a támogatásnak, mert ebből lehet fedezni a fóliaszükségletet, főleg ha egy erősebb szél vagy vihar megtépázza a telephelyet.
Sokan keresik a spenótot, és ma már az emberek szívesebben vásárolnak az őstermelőktől, mint áruházakból vagy viszonteladóktól.
,,Azt látom, hogy nő az őstermelői piacok ázsiója, ahol csak termelők kínálhatják portékáikat. A váradi nagy piacon sok a viszonteladó, ezért a vásárlók inkább az Érmelléki Gazdák Egyesülete, illetve a váradi polgármesteri hivatal által szervezett kistermelői piacokat részesítik előnybe. Mi itt szoktunk árulni, meg vagyok elégedve a forgalommal” – összegzi tapasztalatait a mezőgazdasági mérnöknek tanult asszony, aki végül nem fejezte be az egyetemet, mert a három gyereke közül az egyik épp akkor született. Tudásban és tapasztalatban azonban nincs hiány a szentjobbi portán, ahol a mezőgazdasági munkából oroszlánrészt vállaló 18 éves fiú egy állattenyésztő farm létrehozásával ,,kacérkodik”.
Az édesanya nem szeretné lebeszélni érettségire készülő gyerekét nagy terveiről, de nem túl optimista egy ekkora projekt finanszírozásával kapcsolatban.
arra hivatkozva, hogy hiányzott egy papír, holott minden valamire való hivatalban a hiányzó dokumentációt utólag is lehet pótolni. Arra gyanakszanak, hogy valaki másnak kellett a pénz, a megalázó procedúra viszont elvette a kedvüket a hasonló pályázatoktól.
A fóliaházas zöldségek mellett egy szomszédos parcellán őszi káposztát, sütőtököt, és a szőlőhegyen csemegeszőlőt termelnek, de idéntől már kérdéses, tudják-e folytatni a népszerű káposztasavanyítást, amivel évek óta piacolnak. Újabban a hatóságok külön élelmiszer-biztonsági engedélyhez kötik a zöldségsavanyítást, ami akkora beruházást igényel, hogy a családnak nem éri meg, így megmaradnak a piacos zöldségek termesztésével.
A paradicsomindák bozóttá terebélyesedtek, november derekáig van rajtuk termés
Fotó: Makkay József
Kubola-Pénzes Ida Krisztina szerint a paradicsomtermesztés az egyik legjobb zöldségágazat, mert egész évben értékesíthető a termés. Mivel tavasszal szakaszosan, több idősávban ültetik ki a palántákat, a terméshozam is megoszlik, folyamatosan tudnak piacolni.
Azt látja, hogy Nagyváradon egyre többen keresik a kistermelők portékáját: aki megbízható, jó árut kínál, annak hamar kialakul a népes törzsvásárlói köre. Ez adta az ötletet, hogy jövőre új fóliasátrat telepítsenek a paradicsomprogramot kiszolgáló fóliaház mellé. Meggyőződése, hogy hosszabb távon is megéri ebbe fektetni.
Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!