Épül a víztározó a Kalota-patakon, Nagykalota és Kalotaszentkirály között
Fotó: Gazda Árpád
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon. Egyelőre azonban a „vizuális szennyezés” megszüntetésén dolgoznak a faluban.
2026. június 12., 14:012026. június 12., 14:01
Évek óta dolgoznak a munkagépek a Kalota-patak medrében az 1R jelzésű országút mellett Nagykalota és Kalotaszentkirály között egy víztározó kialakításán, de a készülő gát töltései csak az elmúlt hónapokra érték el végső formájukat. A 2023-ban aláírt kivitelezési szerződés 36 hónapot ír elő a víztározó kialakítására, de – amint megtudtuk – jó esetben is csak jövő ősszel kezdődhet a tó feltöltése.
„A 36 hónapos időkeret azt jelenti, hogy a munkálatokat technikailag ennyi idő alatt el lehet végezni, ha azonban a pénzügyi háttér biztosítása nem éri utol a terveket, lassabban haladunk” – magyarázza a Krónikának Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a víztározó építtetője.
Jó hírnek tartotta azonban, hogy idén sok pénzt kaptak a költségvetésből erre a projektre, és jó ütemben halad a munka. Azt is megjegyzi: nincs panasz a marosvásárhelyi Socot társaság munkájára.
Diana Buzoianu környezetvédelmi és vízügyi miniszter május elején jelentette be, hogy az idei költségvetésből 33 millió lej jut a Körösök vízgyűjtőjében végzendő árvízvédelmi munkálatokra. Pásztor Sándortól megtudjuk: az összeg nagyobb részét a Kalota-patakon kialakítandó víztározóra fordítják.
A tervek szerint a 15,5 méter magas, belülről kibetonozott földgát állandó jelleggel 118 310 köbméter vizet tart fenn, amely 10,65 hektáros víztükröt képez
Fotó: Gazda Árpád
„Idénre már biztosítva van 22 millió lej, és remélem, még 2-3 milliót valahogy összeszedünk” – magyarázza a vízügyi szakember. Ahhoz azonban, hogy befejezzék a víztározó kialakítását, az inflációt mértékétől függően 56-58 millió lejre van szükség – teszi hozzá –, így jövőre is jelentős költségvetési forrásra lesz szükség a projekt lezárásához. Pásztor Sándor ennek ellenére bizakodónak mutatkozik, és reményét fejezi ki, hogy 2027 őszén, telén elkezdődhet a víztározó feltöltése. Hozzáteszi, a feltöltés hamar fog menni, hiszen nem jelentős víztömegről van szó.
A tervek szerint a 15,5 méter magas, belülről kibetonozott földgát állandó jelleggel 118 310 köbméter vizet tart fenn, amely 10,65 hektáros víztükröt képez. A gátnak azonban elsősorban árvízvédelmi szerepet szánnak, így arra is képesnek kell lennie, hogy – ha szükséges – az állandó vízmennyiség több mint tizenötszörösét is befogadja.
Amint Pásztor Sándor elmagyarázta, a tervezés alapos számításokra támaszkodott. Kérdésünkre, hogy a globális felmelegedés és a krónikussá váló vízhiány körülményei között érvényesek-e még a számítások, elmondja: a változásokkal a szélsőséges helyzetek is gyakoribbá válnak. Hozzáteszi,
Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság igazgatója (középen) szerint jó ütemben halad a munka
Fotó: Bihar Megyei Prefektúra
A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője kérdésünkre azt is elmondja: Nyugat-Európában ma már a víz megtartása lett a vízgazdálkodás központi kérdése, az „adjunk teret a víznek” a jelszó. Míg egy évszázadon át kiegyenesítették és töltések közé szorították a folyók medrét, mára már látják, hogy ez a gyakorlat nem folytatható. A gátak egyre magasabbak lettek, a felgyorsult vízfolyások pedig áradásokkor egyre több hordalékot sodornak, és újabb problémákat okoznak.
A vízügyi szakember azt is megemlíti, hogy a szemléletváltás a Kalota-patakon is megmutatkozik, hiszen közel két évtizeddel ezelőtt, amikor a munkálatok elkezdődtek, még a patakmeder szabályozásával, magas kőfalak építésével próbálták védeni Kalotaszentkirály házait. A korábbi tervek olyan ideiglenes víztározó építését foglalták magukba, amelyikben csak az árhullámok idején marad meg egy-két napig a víz.
Ezt a tervet módosították úgy, hogy állandó víztükör legyen a tározóban. Hozzáteszi, ha a víztározó megépítésével kezdődött volna a szabályozás, nem is lett volna szükség olyan magas kőfalakra a patakmederben, amilyeneket korábban építettek. Így a tározó biztosítja, hogy Kalota-patak, a következő 20 kilométeren, a Sebes-Körösbe való beömlésig ne okozzon károkat.
Fotó: Gazda Árpád
A szakember tájékoztatása szerint a majdani víztározót északról és nyugatról határoló töltéskorona elérte a végleges magasságát. A kivitelezőcég most szárlemezek leverésén dolgozik a gát belső oldalának a tövében. Ezekre betongerendát öntenek, mely fenntartja majd a töltés belső falát borító betonlemezeket. Így biztosítják, hogy ne szivárogjon át a víz a gáton, és a töltés az erős árhullámokat is képes legyen felfogni.
Emellett megépítették a gátőrházat, és folyamatban van a leeresztő műtárgy építése. „Ezeket megoldjuk még az idén” – jelenti ki Pásztor Sándor. Hátravan a gáttest beépítése a majdani tavat keletről határoló domboldalba, a teljes elárasztandó terület kitakarítása és a meder kialakítása.
Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere elismeri: a környezetvédelmi és vízügyi tárcát korábban vezető RMDSZ-es miniszterek érzékenységére is szükség volt ahhoz, hogy árvízvédelmi munkálatokat végezzenek a Kalota-patakon. „Amikor a mieink vannak kormányon, akkor fontos ez, másoknak nem annyira” – fogalmazott a polgármester. Mint felidézi: a munkálatok még Borbély László minisztersége idején kezdődtek, majd Korodi Attila és Tánczos Barna minisztersége idején folytatódtak. Kalotaszentkirályon mind a Kalota patak medrét, mind a Tölgy patakét szabályozták, és ezek után tudták elvégezni a víz- és szennyvízvezetékek lefektetését a faluban.
A polgármester jó hírnek tartja, hogy ha lassan is, de halad a megvalósítás felé a víztározó építése. Megjegyzi, ha a község projektje lenne, lehet, hogy hamarabb elkészült volna, de így is jó, hogy már 80 százalékban megépült, és jelenleg is folynak a munkálatok. Reményét fejezte ki, hogy az előrehaladott állapotban levő projekt jövőre megkapja a befejezéshez szükséges költségvetési támogatást.
Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere
Fotó: Makkay József
Megjegyzi, a víztározó tulajdonosa a Körösök Vízügyi Igazgatóság lesz, de az önkormányzatnak is vannak tervei a falu felső határában kialakuló víztükörrel.
„Régen, amikor a Kalota-patak még nem ásott olyan mély medret magának, mint a jelenlegi, három vízimalom is működött a faluban a malomárok mellett. Az a célunk, hogy a gátrendszerből visszavarázsoljuk a vizet a malomárokba, és a kis faragott hídjainkkal, meg a virágainkkal is növeljük a falu turisztikai vonzerejét” – magyarázza. Hozzáteszi azonban, hogy minden napnak megvan a maga baja. A részletes tervezésnek akkor jön el az ideje, amikor már víz lesz a tározóban.
– jegyzi meg tréfásan a polgármester.
Megtudjuk, a műkorcsolyapályával, fedett úszómedencével is büszkélkedő kalotaszegi településen most a „vizuális szennyezés” megszüntetésével foglalkoznak. Föld alatti csövekbe vezetik a villany és internetvezetékeket, hogy ezek se rontsák a település arculatát. A művelet során internettel és telefontöltővel felszerelt okospadokat, digitális tájékoztató oszlopokat, és autótöltőket is beüzemelnek a turizmusáról híres erdélyi mintafaluban.
Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!