Épül a víztározó a Kalota-patakon, Nagykalota és Kalotaszentkirály között
Fotó: Gazda Árpád
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon. Egyelőre azonban a „vizuális szennyezés” megszüntetésén dolgoznak a faluban.
2026. június 12., 14:012026. június 12., 14:01
Évek óta dolgoznak a munkagépek a Kalota-patak medrében az 1R jelzésű országút mellett Nagykalota és Kalotaszentkirály között egy víztározó kialakításán, de a készülő gát töltései csak az elmúlt hónapokra érték el végső formájukat. A 2023-ban aláírt kivitelezési szerződés 36 hónapot ír elő a víztározó kialakítására, de – amint megtudtuk – jó esetben is csak jövő ősszel kezdődhet a tó feltöltése.
„A 36 hónapos időkeret azt jelenti, hogy a munkálatokat technikailag ennyi idő alatt el lehet végezni, ha azonban a pénzügyi háttér biztosítása nem éri utol a terveket, lassabban haladunk” – magyarázza a Krónikának Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a víztározó építtetője.
Jó hírnek tartotta azonban, hogy idén sok pénzt kaptak a költségvetésből erre a projektre, és jó ütemben halad a munka. Azt is megjegyzi: nincs panasz a marosvásárhelyi Socot társaság munkájára.
Diana Buzoianu környezetvédelmi és vízügyi miniszter május elején jelentette be, hogy az idei költségvetésből 33 millió lej jut a Körösök vízgyűjtőjében végzendő árvízvédelmi munkálatokra. Pásztor Sándortól megtudjuk: az összeg nagyobb részét a Kalota-patakon kialakítandó víztározóra fordítják.
A tervek szerint a 15,5 méter magas, belülről kibetonozott földgát állandó jelleggel 118 310 köbméter vizet tart fenn, amely 10,65 hektáros víztükröt képez
Fotó: Gazda Árpád
„Idénre már biztosítva van 22 millió lej, és remélem, még 2-3 milliót valahogy összeszedünk” – magyarázza a vízügyi szakember. Ahhoz azonban, hogy befejezzék a víztározó kialakítását, az inflációt mértékétől függően 56-58 millió lejre van szükség – teszi hozzá –, így jövőre is jelentős költségvetési forrásra lesz szükség a projekt lezárásához. Pásztor Sándor ennek ellenére bizakodónak mutatkozik, és reményét fejezi ki, hogy 2027 őszén, telén elkezdődhet a víztározó feltöltése. Hozzáteszi, a feltöltés hamar fog menni, hiszen nem jelentős víztömegről van szó.
A tervek szerint a 15,5 méter magas, belülről kibetonozott földgát állandó jelleggel 118 310 köbméter vizet tart fenn, amely 10,65 hektáros víztükröt képez. A gátnak azonban elsősorban árvízvédelmi szerepet szánnak, így arra is képesnek kell lennie, hogy – ha szükséges – az állandó vízmennyiség több mint tizenötszörösét is befogadja.
Amint Pásztor Sándor elmagyarázta, a tervezés alapos számításokra támaszkodott. Kérdésünkre, hogy a globális felmelegedés és a krónikussá váló vízhiány körülményei között érvényesek-e még a számítások, elmondja: a változásokkal a szélsőséges helyzetek is gyakoribbá válnak. Hozzáteszi,
Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság igazgatója (középen) szerint jó ütemben halad a munka
Fotó: Bihar Megyei Prefektúra
A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője kérdésünkre azt is elmondja: Nyugat-Európában ma már a víz megtartása lett a vízgazdálkodás központi kérdése, az „adjunk teret a víznek” a jelszó. Míg egy évszázadon át kiegyenesítették és töltések közé szorították a folyók medrét, mára már látják, hogy ez a gyakorlat nem folytatható. A gátak egyre magasabbak lettek, a felgyorsult vízfolyások pedig áradásokkor egyre több hordalékot sodornak, és újabb problémákat okoznak.
A vízügyi szakember azt is megemlíti, hogy a szemléletváltás a Kalota-patakon is megmutatkozik, hiszen közel két évtizeddel ezelőtt, amikor a munkálatok elkezdődtek, még a patakmeder szabályozásával, magas kőfalak építésével próbálták védeni Kalotaszentkirály házait. A korábbi tervek olyan ideiglenes víztározó építését foglalták magukba, amelyikben csak az árhullámok idején marad meg egy-két napig a víz.
Ezt a tervet módosították úgy, hogy állandó víztükör legyen a tározóban. Hozzáteszi, ha a víztározó megépítésével kezdődött volna a szabályozás, nem is lett volna szükség olyan magas kőfalakra a patakmederben, amilyeneket korábban építettek. Így a tározó biztosítja, hogy Kalota-patak, a következő 20 kilométeren, a Sebes-Körösbe való beömlésig ne okozzon károkat.
Fotó: Gazda Árpád
A szakember tájékoztatása szerint a majdani víztározót északról és nyugatról határoló töltéskorona elérte a végleges magasságát. A kivitelezőcég most szárlemezek leverésén dolgozik a gát belső oldalának a tövében. Ezekre betongerendát öntenek, mely fenntartja majd a töltés belső falát borító betonlemezeket. Így biztosítják, hogy ne szivárogjon át a víz a gáton, és a töltés az erős árhullámokat is képes legyen felfogni.
Emellett megépítették a gátőrházat, és folyamatban van a leeresztő műtárgy építése. „Ezeket megoldjuk még az idén” – jelenti ki Pásztor Sándor. Hátravan a gáttest beépítése a majdani tavat keletről határoló domboldalba, a teljes elárasztandó terület kitakarítása és a meder kialakítása.
Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere elismeri: a környezetvédelmi és vízügyi tárcát korábban vezető RMDSZ-es miniszterek érzékenységére is szükség volt ahhoz, hogy árvízvédelmi munkálatokat végezzenek a Kalota-patakon. „Amikor a mieink vannak kormányon, akkor fontos ez, másoknak nem annyira” – fogalmazott a polgármester. Mint felidézi: a munkálatok még Borbély László minisztersége idején kezdődtek, majd Korodi Attila és Tánczos Barna minisztersége idején folytatódtak. Kalotaszentkirályon mind a Kalota patak medrét, mind a Tölgy patakét szabályozták, és ezek után tudták elvégezni a víz- és szennyvízvezetékek lefektetését a faluban.
A polgármester jó hírnek tartja, hogy ha lassan is, de halad a megvalósítás felé a víztározó építése. Megjegyzi, ha a község projektje lenne, lehet, hogy hamarabb elkészült volna, de így is jó, hogy már 80 százalékban megépült, és jelenleg is folynak a munkálatok. Reményét fejezte ki, hogy az előrehaladott állapotban levő projekt jövőre megkapja a befejezéshez szükséges költségvetési támogatást.
Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere
Fotó: Makkay József
Megjegyzi, a víztározó tulajdonosa a Körösök Vízügyi Igazgatóság lesz, de az önkormányzatnak is vannak tervei a falu felső határában kialakuló víztükörrel.
„Régen, amikor a Kalota-patak még nem ásott olyan mély medret magának, mint a jelenlegi, három vízimalom is működött a faluban a malomárok mellett. Az a célunk, hogy a gátrendszerből visszavarázsoljuk a vizet a malomárokba, és a kis faragott hídjainkkal, meg a virágainkkal is növeljük a falu turisztikai vonzerejét” – magyarázza. Hozzáteszi azonban, hogy minden napnak megvan a maga baja. A részletes tervezésnek akkor jön el az ideje, amikor már víz lesz a tározóban.
– jegyzi meg tréfásan a polgármester.
Megtudjuk, a műkorcsolyapályával, fedett úszómedencével is büszkélkedő kalotaszegi településen most a „vizuális szennyezés” megszüntetésével foglalkoznak. Föld alatti csövekbe vezetik a villany és internetvezetékeket, hogy ezek se rontsák a település arculatát. A művelet során internettel és telefontöltővel felszerelt okospadokat, digitális tájékoztató oszlopokat, és autótöltőket is beüzemelnek a turizmusáról híres erdélyi mintafaluban.
Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Nem tárgyakat, hanem élményeket és identitást vásárolnak a fiatalok, döntéseiket pedig egyre inkább a lájkok, a trendek és a kortársak elvárásai befolyásolják. Szabó Júlia ifjúságszociológust, a BBTE oktatóját kérdeztük.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!