
Kisgyörgy Zoltán újságíró évek munkáját összegezte a Mesélő falvaink sorozat első kötetében
Fotó: Vargyasi Levente
Erdővidék falvai nem statisztikák, nem adatlapok, nem egyszerű földrajzi helyek Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai szakíró, újságíró új könyvében. A Mesélő falvaink első kötete egy olyan tudásanyag lenyomata, amely évtizedek terepmunkájából, személyes találkozásokból és emlékezetből állt össze. És bár a szerző idén tölti kilencvenedik életévét, a kötet nem életművet zár le, hanem hozzáférhetővé tesz egy életnyi tudást, és reményei szerint egy sorozat első darabja.
2026. február 09., 14:242026. február 09., 14:24
A Mesélő falvaink – Erdővidék című kötet nem klasszikus értelemben vett falumonográfia, és nem is akar az lenni. A nem rég Sepsiszentgyörgyön megtartott bemutatóján többször elhangzott, a könyv tudatosan elkerüli a teljesség illúzióját: nem adatokkal, évszámokkal és intézménytörténetekkel kívánja lefedni a falvakat, hanem történetekkel, amelyek közelebb visznek hozzájuk.
Ez a megközelítés szorosan összefügg a szerző pályájával: Kisgyörgy Zoltán nem levéltárak csendjéből, hanem a terepről érkezett az íráshoz, geológusként, majd újságíróként a mozgás, az utazás, a helyszíni jelenlét határozta meg a munkáját. Saját elmondása szerint a bányászat, az oktatás és a terepmunka formálta azt a szemléletet, amely később az írásaiban is megjelent: a világ akkor érthető, ha bejárjuk, és akkor mesélhető el, ha kapcsolatba lépünk vele.
A Mesélő falvaink szövegeiben ez a kapcsolat mindenütt jelen van. Nemcsak a témaválasztásban. A könyv olvasása közben az ember szinte hallja a szerző hangját, ami nem puszta stiláris sajátosság, hanem annak a következménye, hogy ezek a leírtak eredetileg beszédhelyzetekből születtek, találkozásokból, kérdésekből, spontán megjegyzésekből.
A kötet írásainak egy része korábban újságban jelent meg, ám a könyv nem egyszerű válogatás.
Míg Kisgyörgy Zoltán faluriportjai gyakran a jelen problémáira reagáltak, a Mesélő falvainkban a szerző más irányt választott: olyan történeteket emelt ki, amelyek nélkül egy-egy település múltja és karaktere nem érthető meg. Ezek sokszor apró epizódok, emberi sorsokhoz, különös helyzetekhez kötődő emlékek – mégis ezek adják a falvak belső logikáját.
És ezek az epizódok, emlékek, bár gyakran a nagyközönség számára sem ismeretlenek, a kötetben mégis újjászületnek. Bibarcfalva híres ásványvize, a Benedek Elek nyomán híressé vált Kisbacon, Uzonka gyógyvize, a Maniu-gardisták kegyetlenkedése Szárazajtán, az olaszteleki Daniel-kastély csak néhány epizód a könyvből, amelyekről sokan hallottakat, ám Kisgyörgy Zoltán kötetében, sajátos tolmácsolásában új értelmet nyernek.
És nem is csak ezek kapnak helyek, hanem helyi legendák, személyes tapasztalatok – de mindez a néprajzosokat, történészéket megszégyenítő pontossággal, igényességgel.
A tervek szerint az Erdővidéket bemutató kötet egy sorozat első része
Fotó: Kovászna Megyei Művelődési Központ
A kötet nem azt állítja, hogy a falu története kizárólag a múlté, de azt igen, hogy a jelen csak akkor értelmezhető, ha ismerjük azokat a rétegeket, amelyekből kinőtt.
Fontos eleme ennek a szemléletnek a humor is: hírhedt Kisgyörgy Zoltán anekdotikus érzéke, iróniája, az a képessége, hogy komoly témákat is könnyed hangon tud megközelíteni.
A történetek befogadhatók, gyakran szórakoztatók, miközben komoly tudás húzódik meg mögöttük. Ez a kettősség – a tudás és az élményszerűség együttese – a kötet egyik legnagyobb erénye.
A sepsiszentgyörgyi bemutatón elhangzott, hogy egy hatkötetes sorozatról van szó, amely Háromszék falvait kívánja bemutatni régiónként. Erdővidék után Orbaiszék következik, majd Sepsiszék és Kézdiszék, utóbbi kettő két-két kötetben.
A kötet létrejötte intézményi együttműködés eredménye: a Kovászna Megyei Művelődési Központ és az Háromszék Vármegye Kiadó közreműködése nélkül nem születhetett volna meg ilyen kivitelű könyv. Nemcsak szakmai, hanem anyagi értelemben is komoly befektetésről van szó, mint elhangzott éppen ezért fontos, hogy a könyvre helyi értékként tekintsünk – olyan kiadványként, amely a közösség önismeretét szolgálja.
A vizuális megjelenés ezt az értékszemléletet erősíti. A könyv grafikai világa, tipográfiája és fotóanyaga tudatosan épít arra, hogy az olvasó ne csak olvassa, hanem „bejárja” Erdővidéket. A légi felvételek különösen ezt a célt szolgálják: egyszerre kínálnak távolságot és rálátást, új perspektívát az ismerős tájra. Ez az a többlet, amely – a bemutatón elhangzottak szerint – az újságműfajban nem lenne megvalósítható.
Ez a nyitottság nem véletlen: a kötet nem egyetlen célközönséghez szól, hanem mindazokhoz, akik kötődnek Erdővidékhez és Háromszékhez – akár születésük, akár családi emlékeik, akár puszta érdeklődésük révén.
A bemutatón többen hangsúlyozták: különleges élmény személyesen hallgatni Kisgyörgy Zoltánt mesélni, de a könyv egyik legnagyobb érdeme, hogy ebből az élményből az olvasó is részesülhet. A szövegek mögött ott van egy következetes szemlélet, egy mély helyismeret és egy erős kötődés a szülőföldhöz. Ez a kötődés nem deklarált, hanem a történetekből bontakozik ki.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megdöbbenéssel értesült a hétvégén Kolozsváron történt incidensről, amelynek során magyar anyanyelvű fiatalokat ért verbális megfélemlítés egy városi buszjáraton – szögezi le hétfői közleményében az intézmény.
Fagyos időre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A gyalui víztározóba esett férfit keresnek a búvárok – közölte hétfő reggel a Kolozs megyei katasztrófavédelem.
Pedagógusok és intézményvezetők szerint egyre nehezebb valódi értéket teremteni az oktatásban az ágazatot is érintő költségcsökkentések, a bürokrácia és bizonytalanság miatt.
Három ember életét vesztette, egy negyedik pedig súlyosan megsérült vasárnap délután a 6-os számú országúton (DN6), a Krassó-Szörény megyei Domásnya (Domașnea) község közelében.
Kézzelfogható közelségbe került a több mint száz évvel ezelőtt Aradon gyártott MARTA autóbusz első hiteles másolata. A MARTA a történelmi Magyarország első autógyára volt.
Hegyimentők és csendőrök közbelépésére volt szükség szombaton a torockói Székelykőn, ahol magyarországi turisták kértek segítséget, miután medvét látva letértek a hegyi ösvényről, és egy nehezen megközelíthető területre kerültek.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték a felújítás alatt álló épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
szóljon hozzá!