Biró Boróka a Sárga nyakkendő forgatásán
Fotó: Adi Marineci
A Sárga nyakkendő (Cravata galbenă) című, Sergiu Celibidache karmesterről szóló életrajzi film forgatása egy izgalmas tapasztalat volt Biró Boróka operatőr számára: kétkamerás forgatás, több mint tíz koncertjelenet, elegáns zenekarokkal teli stúdiónapok és szokatlanul jó hangulatú munkakörnyezet – egy olyan produkció, amelyben nemcsak a képek, hanem az emberi viszonyok is ritkán látott összhangban működtek. De Biró Boróka életében nem ez a film volt a pont az i-n, hiszen filmográfiájában fesztiválokon díjazott alkotások, igényes nemzetközi produkciók, izgalmas projektek sorakoznak.
2026. február 08., 18:472026. február 08., 18:47
2026. február 08., 19:352026. február 08., 19:35
Biró Boróka csíkszeredai származású operatőr az elmúlt években számos nagy volumenű filmen, nemzetközi produkcióban dolgozott, reklámfilmektől történelmi mozikig, háborús jelenetektől feszített tempójú forgatásokig. Legutóbb a Sárga nyakkendő (Cravata galbenă) kameracsapatának tagjaként vett részt egy olyan munkában, amely nemcsak szakmailag, hanem emberileg is kiemelkedett a megszokottból.
A csíkszeredai származású, Bukarestben élő filmes szakember a Cravata galbenă forgatásába egy korábbi munkakapcsolaton keresztül került be, ahogy ez a szakmában bevett szokás. A produkció gyártásvezetője, Cristina Dobritoiu hívta fel, akivel már dolgoztak együtt egy másik filmen. A megkeresés azonban ezúttal nem csupán a szakmai előéletnek szólt.
„Nagyon ritkán történik meg, hogy ilyen pozitív diszkriminációban részesülünk, hogy így, ezért hívjanak” – magyarázta a filmes szakember.
A kameracsapat összetétele jelentősen eltért a megszokottól: Biró Boróka szerint összesen öt nő dolgozott a kameraosztályon, ami nemzetközi viszonylatban is kifejezetten szokatlan, Romániában pedig még inkább. „Itt általában egy lány van a kameracsapatban, vagy egyáltalán nincs” – mondta Biró Boróka, hozzátéve, hogy a forgatás során nem volt különbségtétel, tényleg mindenki egyenrangú munkát végzett.
A feladatmegosztás világos volt: Peter Menzies Jr., mint általában a DOP-k (director of photography) a rendező mellett, a monitoroknál ült és onnan irányította a munkát. Az A kameránál egy másik operatőr kolléga, Alexandru Durac volt, Biró Boróka meg a B kameránál. A kapcsolatukat kiegyensúlyozottnak írta le, amiben a hierarchia nem jelentett elzártságot. Úgy összegezte, hogy nagyon jól tudtak együtt dolgozni, és ez az egész kameracsapat működésére „rányomta” a bélyegét.
A Sárga nyakkendő forgatásának egyik alapvető sajátossága a kétkamerás munka volt. Biró Boróka szerint szinte az egész film így készült. „Majdnem minden jelenet két kamerával forgott” – mondta, hozzátéve, hogy csak kevés kivétel akadt. Ezek általában nagyon intim jelenetek voltak, vagy olyan hosszú, egyben felvett snittek, amelyek technikailag nem igényeltek második kamerát.
Biró Boróka a Sárga nyakkendő forgatásán, John Malkovich színművész, főszereplő társaságában
Fotó: Adi Marineci
A Sárga nyakkendő egyik legmeghatározóbb eleme a zene volt, és ez nemcsak a filmen, hanem a forgatás mindennapjaiban is folyamatosan jelen volt. Biró Boróka összesítése szerint több mint tíz nagy koncertjelenetet vettek fel, emellett számos kisebbet is. Ezek nem imitált előadások voltak: minden alkalommal teljes zenekarral dolgoztak.
„Eléggé sokfajta forgatáson voltam az elmúlt tíz évben. Mindig nagyon szerettem a kosztümös filmeket, viszont az eddig forgatott kosztümös filmekben rengeteg háborús jelenet volt, robbantás, lovak, mezőn forgatás, hidegben forgatás, sárban forgatás.
– magyarázta Biró Boróka, hozzátéve, hogy a koncertjeleneteknél a forgatás tempója is felgyorsult: Biró Boróka felidézte, hogy ezeken a napokon rengeteg kameraállással dolgoztak, és a munka kifejezetten intenzív volt.
A koncertfelvételek már megérkezés pillanatában különleges hangulatot árasztottak. Biró Boróka úgy idézte fel, hogy amikor beléptek, a zenekar már próbált, elegánsan felöltözve, és ez a látvány nemcsak vizuálisan volt erős, hanem mentálisan is meghatározta a napot.
Ez különösen azért volt számára hangsúlyos, mert korábban sok olyan produkción dolgozott, amelyeknél a nagy költségvetés nem jelentett jobb munkakörnyezetet, hangulatot. Biró Boróka szerint a forgatás egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy:
A munkakörülmények, a szervezettség és az egymás iránti tisztelet együtt teremtették meg azt az atmoszférát, amelyben mindenki érezte: fontos munkán dolgozik. Biró Boróka úgy fogalmazott, hogy végig jelen volt az érzés: ez egy vagány, jó forgatás, amelynek lesz súlya.
Ezeket néha elfogadták, néha nem – de a lehetőség adott volt, ami ritka egy ilyen méretű produkciónál.
Biró Boróka összefoglalta, hogy a film koncertjelenetei rendkívül sokféle helyszínen készültek, és ezek egy része valós bukaresti koncerttermekben, más részük stúdióban felépített díszletek között zajlott. Elmondása szerint gyakorlatilag „felhasználták Bukarest összes koncerttermét”, vagy minden olyan teret, ahol koncertet lehet tartani.
Forgattak továbbá a bukaresti operában is, a helyszín a filmben Buenos Aires-i operaként szerepel. Ezek mellett több koncertjelenet stúdióban készült. Ilyen volt például a bombázások utáni berlini koncert, a templomi koncert, ahol a főszereplő látomást él át.
A nemzetközi–román kettősségről szólva arról beszélt, hogy számára mindig meglepő Bukarest sokszínűsége: ugyanaz a tér teljesen másként működik különböző produkciókban. Példaként említette, hogy ugyanabban a stúdióban forgattak más filmeket is, mégis teljesen eltérő hangulatú helyszínek születtek, amelyek a néző számára nem felismerhetők azonos térként.
Elmondása szerint a költségvetés jelentős része külföldi forrásból származott, ami miatt a forgatás idején és később is inkább külföldi produkcióként kezelték. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a film megőrizte „saját” román jellegét, és azt tapasztalta, hogy a szakma és a közönség egyaránt büszke arra, hogy végre megszületett egy ilyen léptékű román film.
Biró Boróka persze nem csak a Sárga nyakkendőről tud érdekességeket mesélni, hiszen a Bogdan Mureșanu rendezte Anul nou care n-a fost (Az új év, amely soha nem jött el) című film kiemelkedő operatőri teljesítményéért 2024-ben már kiérdemelte a Velencei Filmfesztivál Valentina Pedicini-különdíját.
Fotó: Adi Marineci
Amikor az idáig vezető útról faggattam, Biró Boróka elmondta, hogy a filmes pálya iránti érdeklődése viszonylag korán alakult ki, ugyanakkor nem egyenes úton jutott el az operatőri szakmáig. Kamaszkorában még az ügyvédi pálya is felmerült benne, majd a fotózás iránt kezdett egyre komolyabban érdeklődni. Fotós képzésben gondolkodott továbbtanuláskor, ám az általa megismert egyetemi lehetőségek nem győzték meg: a kolozsvári művészeti egyetemen rajztudásra lett volna szükség, a bukaresti fotós képzésnek pedig akkoriban nem volt jó híre. Végül a film felé fordult, részben azért is, mert ott a fotózás és a mozgókép egyszerre volt jelen.
A filmmel való kapcsolata nem volt teljesen új keletű: líceumi évei alatt baráti körben filmnézéseket szervezett, ahol olyan alkotásokat néztek, mint a Taxi Driver vagy a Requiem for a Dream. Emellett gyerekkori emlékként idézte fel egy operatőr alakját, akit különböző eseményeken látott dolgozni egy nagy kamerával, és akinek az eszköze már akkor lenyűgözte. Az egyetemen már az első félévben elkezdődtek a forgatások, és ekkor kapott olyan visszajelzéseket is, hogy a látásmódja „túl fotografikus”, ami később vagy elfogadottá vált, vagy az ő szemlélete is átalakult.
Az ő évfolyamukon már több nő is tanult, míg a tanáraik korábbi osztályaiban legfeljebb egyetlen lány volt. A pályakezdés idején sem volt teljesen egyedül: voltak már előtte női operatőrök, asszisztensek, akik dolgoztak nagyjátékfilmekben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szakmában még így is kevesen voltak, és focus pullerként hosszú ideig ő volt az egyetlen nő, aki nagyobb produkciókban dolgozott.
Elmondta azt is, hogy bár az oktatásban már nem próbálták lebeszélni, a forgatásokon, tanoncként és gyakornokként gyakran találkozott olyan megjegyzésekkel stábtagok részéről, amelyek szerint nőként nincs esélye ebben a szakmában, és inkább más területet – sminket, kosztümöt – kellene választania. Ezek az attitűdök azonban idővel változtak, és olyan kollégákkal is dolgozott később együtt, akik korábban még esélytelennek tartották a női operatőröket.
Karrierje alakulásáról szólva hangsúlyozta, hogy Bukarest meghatározó szerepet játszott a fejlődésében. Úgy véli,
Ez volt az egyik fő szempont abban is, hogy bukaresti állami egyetemet választott. Felmerült benne később a Budapestre költözés gondolata is, de ez végül nem valósult meg, részben képzési okokból, részben azért, mert időközben Bukarestben épült ki a karrierje.
Biró Boróka
Fotó: Dan Liutic
A romániai és magyarországi filmes közeg összevetése kapcsán elmondta, hogy mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. Úgy látta, hogy Magyarországon bizonyos területeken magasabb a színvonal, ugyanakkor Romániában az utóbbi időben sok erős román film született, amelyek viszonylag alacsony költségvetésből is nemzetközi sikereket értek el. A nemzetközi produkciók jelenléte ugyanakkor az utóbbi években visszaesett, amit részben az adókedvezmények hiányával, részben a stúdióinfrastruktúra korlátaival magyarázott.
Biró Boróka több látványos reklámfilmen is dolgozott eddigi karrierje során, kifejezetten szereti ezt a területet. Véleménye szerint a reklámok sok kreatív lehetőséget adnak, különböző stílusok, technikák kipróbálására, amelyek játékfilmben ritkán valósulhatnak meg.
Ugyanakkor instabil területnek tartja, ahol az utóbbi években jelentősen csökkentek a költségvetések, ami a minőségen is érződik. Hozzátette, hogy a reklámipart különösen veszélyezteti a mesterséges intelligencia térnyerése. A networking, azaz a kapcsolatépítés szerepét kiemelten fontosnak tartja, elmondása szerint őt jellemzően rendezők és gyártásvezetők keresik meg, nem közvetlenül a reklámügynökségek, de külföldön elterjedtek az úgynevezett talent agency-k, akik kreatív szakembereket szerződtetnek és őket próbálják küldeni különböző projekt pitchekre.
Kérdésemre arról is beszélt, hogy székelyföldi magyarként Bukarestben soha nem érzett hátrányos megkülönböztetést, inkább előnyként élte meg a származását. Úgy tapasztalta, hogy erdélyiként gyakran komolyabbnak, megbízhatóbbnak tartották, és emiatt felelősségteljesebb feladatokat bíztak rá. Bár nyelvi bakikat a mai napig vét, néha viccelnek is ezek miatt vele, de nem befolyásolták érdemben a szakmai előmenetelét.
A megkülönböztetés kérdése kapcsán Biró Boróka elmondta, hogy bár nemzetiségi alapon nem érez hátrányt, nőként még mindig nehezebb a szakmában – annak ellenére is, hogy most már vannak külön a nőket célzó workshopok, díjak.
Emiatt minden projektnek különösen nagy súlya van. Úgy vélte, éppen ezért fontosak azok a lehetőségek, amelyek segítik a női alkotók érvényesülését, mert sok tehetség marad láthatatlan. A női operatőrökkel és rendezőkkel kapcsolatban azt tapasztalta, hogy általában felkészültebbek, alaposabban dolgoznak előkészítéskor, és azokon a forgatásokon, ahol több nő van a stábban, nyugodtabb, konfliktusmentesebb a légkör, kevesebb a bullying.
A kolozsvári Arcadia Quartet neve ismerősen cseng a nemzetközi kamarazenei világban, a közelmúltban azonban egészen szokatlan közegben is feltűntek: a Cravata galbenă (A sárga nyakkendő) című, Sergiu Celibidache életét feldolgozó román nagyjátékfilmben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári rendőrök hétfőn hívást kaptak egy férfitól, aki azt közölte, hogy fel fogják robbantani a Kolozsvár Arénát.
Felújították az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító székelykeresztúri Gyárfás-kúriát.
A Hargita megyei csendőrséghez május 22. és 25. között összesen 26 bejelentés érkezett olyan medvékről, amelyek lakott területek közelében bukkantak fel.
A medvék kóbor kutyákéhoz hasonló befogásában és sterilizálásában látja a nagyvadak jelentette probléma megoldását George Scripcaru, Brassó polgármestere.
Kolozs és Beszterce-Naszód megye több fontos közúti útvonalán katonai járművek és felszerelések haladnak át május 25-étől a LOGEX 26 katonai gyakorlatra való felkészülés keretében – figyelmeztet közleményében a román védelmi minisztérium.
A határrendészek és a hegyimentők megmentettek vasárnap egy ukrán fiatalembert, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át a határt, és bevallása szerint egy hétig bolyongott a hegyekben.
Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.
Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.
Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!